Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-69

Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1942. évi július hó 29-én, szerdán. 117 meg vagyok róla győződve, hogy ezek a motivumok lassan lemaradnak belőle, mert optikai csalódásban van az, aki úgy nézi ezt a törvényjavaslatot, mintha ez egy háborús javaslat lenne. Meg kell erőltetni magunkat, hogy elvonatkoztassuk ettől a javaslattól a háborút s a háborúutáni hosszú időket vegyük figyelembe, és arra gondoljunk, hogy azokban az időkben akar ez a törvényjavaslat, illetőleg a törvény irányt szabni. Magát a törvényjavaslatot, mint irányt megállapító javaslatot tekintem r a magyar agrárpolitikában. Amint a bizottságban és itt is a Házban a felszólalók egyöntetűen megállapították, az irányt ez a törvényjavaslat helyesen állapítja meg. A mezőgazdaságnak két fő ága van, az egyik a növénytermelés, szorosabban: a gabonatermelés, a másik az állattenyésztés. Maga a törvényjavaslat termelésről és értékesítésről beszel. A termelés részében nagyon fontos szerepet szán — nagyon helyesen — a növénytermelesnek, szorosabban: a gabonatermelésnek. Lehetetlen meg nem állapítani azt, hogy ea után a háború után — hiszen ez történelmi törvényszerűség — gazdasági krizis jön és ebből a gazdasági krízisből, sajnos, kiveszi részét a magyar gabona is. A háború után egyket esztendeig, míg a hajótért helyre nem állítják, nem pótolják, addig a konjunktúra mindenesetre folytatódik a gabonában, amint azonban a hajótér pótolva van és megindul a világverseny, — és ez erősen meg fog indulni, — , akkor számolni kell azzal, hogy a magyar búza^és a magyar gabona ismét erős válságot fog átélni. Ezt szemünk előtt kell tartani nekünk is, amikor a gabonatermelési politika irányát megállapítjuk. Nem tartok azokkal, akik kétségbeesnek afölött, hogy majd jön egy gabonaválság- és nem tudjuk gabonánkat elhelyezni. Mindenesetne már előre úgy kell felkészülni, hogy a magyar gabonának meglegyen a prioritása a kvalitás alapján. Nekünk fejünkhöz szokták vágni a dán mezőgazdaságot. Hát akik ismerik a dán mezőgazdaságot, akik a gyakorlatból látták, azok megállapíthatják, hogy a magyar mezőgazdaság már régóta fejlettebb, mint a dán mezőgazdaság, nem is beszélve a többi nyugati - mezőgazdaságokról. He különösen szemrehányást szokott kapni a magyar mezőgazdaság a Manitola-búzán keresztül. Kanadának ez a terménye, a Manitola-búza valóban világszerte elsőnek van elismerve. Le kell szögezni azt. hogy a Manitolának három osztálya van: I. osztály, II. osztály. III. osztály. Magába a forgalomba főleg a HL osztály jut, mert ez adja a nagy kvantumot. Manitoba I., a' legkiválóbb minőségű búza, nagyon kevés van és ott Kanadában helyeződik el vetőmag gyanánt, világforgalomba nem kerül. Nagyon kévéi? jut forgalomba még a Manitola Il-ből is, márpedig, amikor a világháború után tartott amerikai kiállításon versenyre kelt a tiszai régi acélbúza és még a magyar nemesített biízákból is egyes fajták a Manitola II-vel és a Manitola III-mal, megállapították. — amerikai zsűri állapította meg, — hogy a magyar búza, a tiszai búza és a Manitola II, kvalitásban egyformák. A mi búzánk tehát az első vonalon van a világversenyben és a földmívelésugyi kormány nagyon helyesen teszi, ha az acélos tiszai búzát továbbra is iparkodik kedvezményezni s iparkodik azután a nemesítésben toFELSŐHÁZI NAPLÓ IH. vább dolgozni és forgalombahozni a legjobb nemesített búzát. Államtitkári működésem idején 200 körzetre ^osztottuk az országot és nem hivatalos apparátussal, nem bürokratizmussal, de a gazdaközönséggel iparkodtunk a legkütönbözőbb közép- és nagybirtokokon a különféle nemesített búzákat kipróbálni. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy egy-két év alatt meg lehet állapítani, melyik a legjobb nemesített búza. A nemesített búzák között is vannak különböző minőségűek; az egyik fagyállóképes, a másik nem tud a fagynak ellenállni, azután az egyik a rozsdának ellenáll, a másik kevésbbé áll ellen, azután sikérminőség és sikérmennyiség tekintetében is egészen különbözőek, de különböző a klima, a talaj szerint is, hogy melyik nemesített búzát lehet alkalmazni. Egy-két évre rá azért meglepetéssel hallottam, hogy a földmívelésügyi minisztérium két év alatt megállapította, hogy két fajta nemesített búzát terjeszt az egész országban és ezen a két fajta nemesített búzán kívül a többivel nem foglalkozik. Nem tudom, mennyiben vált ez be, amikor fagyos esztendők, vagy rozsdahordó esztendők voltak, azután szárazság jött, hogy vájjon a különböző vidékeken hogyan állt ellen mindezeknek ez a két fajta nemesített búza. En azt gondolom, hogy tovább kell folytatni a kiser1 eteket, hogy a különböző vidékeknek melyik felel meg és nem az egész országra egységesen kiterjeszteni egyes nemesített búzákat. T. Felsőház! Itt sem tartok azokkal, akik a multat min dis- lebecsülik, hanem ellenkezőleg azt mondom, hogy azokat, akiknek erdemeik vannak a múltból, el kell ismerni. Megállapítom, hogy a maaryar agrárpolitikában a hivatalos agrárpolitikával karöltve oroszlánrésze és igen nagy része van azoknak, akik a búza nemesítésében elöljártak és itt József királyi herceg ő fenségét kell elsősorban említenem. (Helyeslés és éljenzés.) aki módot nyújtott Baross'Lászlónak arra. hogy a bámkúti búzát kitermelje, amely világhírű búza. (Ügy yam) Visszatérek azután Székács Elemérre, aki Árpádhalmon iparkodott nemesített búzát előállítani, Grabner Emilre, aki Óváron munkai; kodott és Hatvanban, azután Kovacsicsra, aki Eszterházán folytatta a kísérleteket. Ezek a magyar gabonacsata hősei, (Gróf Hoyos Miksa: Pionírjai!) akikről mindig tisztelettel kell megemlékezni ég ne méltóztassék^ rossz néven venni, ebben, a vitában csak azért-^ hozom fel nevüket, hogy a naplóban meg legyenek örökítve. (Éljenzés.) T. Felsőház! A magyar búzát, ha olyan típusokat termelünk, amelyek a legjobb kvalitásokkal rendelkeznek, nem féltem még a búzaválság idején sem, de mindenesetre számolni kell azzal, hogy a külföldöm való elhelyezés nehéz lesz. Katonáink említik, hogy Ukrajnában a földnek egyharmada, néhol kétharmada van megművelve, — a legfrissebb tábori leveleket kapom — sa Donvidéken is a földnek legfeljebb egyharmada van bevetve, megművelve. Az ukrajnai búza majdnem kizárólag tavaszbúza, míg a magyar búza majdnem kizárólag, legalább 90. százalékban, őszi bú.za. Az ukrajnai búza eszerint más időben érik és a versenyben nem vesz részt olyan élesen, de számolni kell a versenyével. Egészen bizooiyos, hogy akárhogyan folyik a háború, az orosz gabonatermelő terület be fog lépni a világversenybe és ezzel nekünk számolnunk kell. Ne méltóztassanak arra alapítani reményeket, hogy szentimentális vagy barátsági 20