Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-61

516 Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 194-2. évi február hó 16-án, hétfőn. T. Felsőház! A m. kir. miniszterelnök úrnak az 1940. évi XXVI. te. 2. §-a alapján a vissza csatolt keleti és erdélyi országrész képviselői létszámának meghívás útján való kiegészí­tése tárgyában előterjesztett kétrendbeli in­dítványa tartalmilag összefüggvén, a házszabá­lyok 94. §-a alapián javaslom, hogy azok vi­tája egyesíttessék. Együttes tárgyalás eseté­ben is azonban mindkét indítvány felett külön­külön fogunk határozni. Méltóztatnak-e javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Most hozott határozatunknak megfelelően következik tehát a m. kir. miniszterelnök két­rendbeli indítványunk együttes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy az indítványo­kat felolvasni szíveskedjék. Gr. Bethlen Pál jegyző (űlvas.a,: »Tisztelt Képviselőház! Az 1940. évi XXVI. te. 2. §a a következőkép rendelkezik: »A jelen törvény erejénél fogva a visszacsatolt keleti és erdélyi terület lakosai közül, — mindaddig, amíg e te­rület választópolgárai rendes úton országgyű­lési képviselőket választhatnak — mint or­szággyűlési képviselők az 1939. évi június ha­vának 10. napjára egybehívott magyar ország­gyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a magyar királyi miniszterelnök indít­ványára az országgyűlés — mindkét házának határozatával — az országgyűlés képviselőhá­zába meghív. Az így meghívottak száma leg­feljebb hatvanhárom lehet.« Ez a létszám ezdőszerint nincs betöltve, te­hát további meghívásoknak lehetősége fennáll. Ezúttal tisztelettel javaslom, hogy az or­szággyűlés az alább megnevezett személyeket képviselőkké meghívja: Domahidy István, Fejérváry Károly, Kortsmáros László, dr. Polonkai Tivadar, Sekönborn József, Szabó János, Tóth Balázs, Kérem indítványom kitűzését a Ház egyik legközelebbi ülésének napirendjére. Budapest, 1942 február hó 12. napján Bár­dossy László s. k., m. kir. miniszterelnök.« »A m. kir. miniszterelnök indítványa az 1940. évi XXVI. te. 2. §-a alapján a visszacsa­tolt keleti és erdélyi országrész képviselői lét­számának meghívás útján való további kiegé­szítése tárgyábaan. Tisztelt Képviselőház! Az 1942. évi február hó 12-én benyújtott indítványom kiegészítése­ként tisztelettel javaslom, hogy az országgyű­lés az alább megnevezett személyeket képvise­lőkké meghívja: Csipak Lajos róm. kat. kanonok, csík­szeredai lakos, dr. Gaal Alajos orvos, gyergyó­szentmiklósi lakos, Nyirő József író, kolozsvári lakos Szilágyi Ferenc iparos, dési lakos, Szűcs Kálmán iparos, szatmárnémeti-i lakos, Venczel Antal bőrgyári munkás, kolozsvári lakos. Kérem indítványom kitűzését a Ház legkö­zelebbi ülésének napirendjére. Budapest, 1942. évi február hó 14-én. Bár­dossy László s. k., m. kir. miniszterelnök.« Elnök: vitéz Biró István ő méltósága je­lentkezett szólásra. vitçz Biró István: Nagyméltóságú Elnök Űr! T. Felsőház! A visszacsatolt keleti és er­délyi országrészek képviselői létszámának ki­egészítéséről most benyújtott javaslatokat ab­ban a bizodalomban fogadom el, hogy ez a szám nem alkotmányjogi végkielégítése az er­délyi magyarság igényeinek. A javaslat mel­lőzi Udvarhely és Maros-Torda vármegye je­löltjeinek behívását. Ezt a két székely várme­gyét a régi kerületi beosztás szerint is még egy-egy mandátum illetné meg. A tartalékolt tizenkét helyből ezt a közhangulat megnyugta­tására, az igények kielégítésére el lehetne vonni. A behívásokat most sem kerületek szerint javasolták, jóllehet a választókerületek szerinti behívás nemcsak az országos egység nézőpont­jából lenne helyesebb, hanem alkotmányunk és parlamenti rendszerünk szellemének is job­ban megfelelne. így a választókban is felde­rengene az a benyomás, az az érzés, hogy a törvényhozás és a kormányhatalom a lehető­séghez képest felségjogát legalább területi vi­szonylatban elismeri, a képviselő pedig fele­lősségre lenne vonható, ha kijelölt kerületével nem keresne és nem tartana kapcsolatot. Lehe­tett olyan behívott képviselő', aki 17 hónapja élvezi a képviselőség erkölcsi és anyagi elő­nyeit, kedvezményeit, de ezalatt az idő alatt még egyetlenegy erdélyi szórványban, székely községben vagy városban nem jelentkezett fel­világosító munkára. Van-e szankció a javas­lat alapjául szolgáló törvényben az ilyen esetleges mulasztás, lelkiismeretlen közöm­bösség ellen^Ha nincs, sürgősen ki kell a tör­vényt ilyen értelemben egészíteni. A javaslat helyes nemzetpolitikai meglá­tással gondoskodik a különböző társadalmi osztályok képviseletéről. A behívásra javasol­tak közt két ipari munkás, két kisiparos mel­lett ott látjuk a kisebbségi sors igénytelen, fáradhatatlan napszámosnak, a magyar taní­tóságnak és a középiskolai tanárságnak kép­viselőjét is; éppen úgy, mint az erdélyi magyar szellemi közösségeit irányító vezér­karnak, a szellemi felsőbbségnek európai hírű reprezentánsát is. Ennek a gondos, körül­tekintő szelekciónak a visszacsatolt erdélyi ré­szekből már most hirtelenében is hálás elis­merő visszhangja száll a miniszterelnök úr felé. (Éljenzés.) Kisebbségi küzdelmünkből mélységes ke­resztény hittel, bátor nemzetség-tudattal vette ki részét mindegyik felszabadult országré­szünkben az iskolásleányoktól a nagyanyákig a magyar nő. Ennek a korszaknak is megvan­nak a Dobó Katicái, Zrínyi Ilonái és Lorántffy Zsuzsannái. Nemzetpolitikánk értékes munká­saival szemben méltányos lenne, ha az eddig felszabadult részekből legalább egy ilyen ke­mény próbát állott, keresztény nemzeti világ­szemléletű magyar asszony is helyet kapna behívás útján Ott, ahol a nemzetköziségnek van már választott női szószólója. (Ügy van! Taps.) Örömmel és megnyugvással vesszük tudo­másul az indítványból, hogy a keleti részek németsége is be kívánt kapcsolódni a magyar törvényhozás munkájába. Éppen ilyen jó érzés volna számunkra, ha az elnyomás idejében velünk hűségesen együttküzdő és kitartó íegy­vertársainknak, az erdélyi szászságnak sorából már korábban behívott széles látókörű, viszo­nyainkat jól ismerő képviselője is elfoglalná a részére fenntartott helyet a magyar ország­gyűlés képviselőházában. Ezekkel a glosszákkal, de minden fenntar­tás nélkül fogadom el a javaslatokat. (Éljenzés. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Kíván-e valaki még hozzászólni az indítványhoz? (Nem!) Ha szólni senki sem kí­ván a vitát bezárom és a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom