Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-58

Az országgyűlés felsőházának 58. ülése 1942. évi február hó 6-án, pénteken, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök kegyeletes megemlékezése Némethy Károly, Hanauer A. István és vitéz Lipthay László felsőházi tagok, valamint Bernát István volt felsőházi tag elhunytáról. — Am. kir. miniszterelnök indítványa a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek országgyűlési képviselői létszámának meghívás útján való kiegészítése tárgyában. Hozzászólt : Szüllő Géza. — A m. kir. miniszterelnök indítványa a Magyar Szent Koronához visszatért és az országgal egyesített kárpátaljai területek országgyíílési képviselői létszámának meghívás útján való kiegészítése tárgyában. — Am. kir, miniszterelnök indítványa a Magyar Szent Koronához visszacsatolt délvidéki területekről az országgyűlésképviseíőházába képviselők meghívása tárgyában. — Az igazoló bizottság jelentése. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az ülés kezdődik délelőtt 12 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Ernő, a felszólalók jegyzésére pedig Tarányi Ferenc jegyző urat kérem fel. T. Felsőház! Mindenekelőtt a legutolsó ülésünk óta bekövetkezett fájdalmas vesztesé. geinkről kell megemlékeznem. (A felsőház tagjai felállnak.) Némethy Károly belső titkos tanácsos, nyugalmazott államtitkárnak december hó 22-én bekövekezett elhunytával a régi magyar közéletnek egyik kimagasló alakjába magyar belügyi közigazgatásnak egyik elsőrendű, tekintélye szállt a sírba. Egészen

1 fiatalon a belügyminisztérium szolgálatába lépvén, nagyszerű szaktudásával, biztos ítélőképességével és lelkes szorgalmával a közhivatalnoki pályán gyorsan haladt előre s egész az államtitkárságig emelkedett. A törvényelőkészítő osztályt hosszabb időn át kiváló eredményességgel vezette s odaadó munkásságával közigazgatási jogunk fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. Több nagyjelentőségű közjogi reform előkészítése és végrehajtása fűződik nevéhez. Nyugalomba vonulása után néhány évig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöki székét töltötte be ritka rátermettséggel. A közigazgatási jogi szakirodalmat értékes munkákkal gyarapította. A közigazgatás időszerű kérdései iránt élénk érdeklődését, mint az egyik szaklap főszerkesztője FELSŐHÁZI NAPLÓ II. élete végéig megtartotta. Tekintélyes szerepet játszott a református egyház életében is. 1918-ban a főrendiháznak, 1927-ben pedig a felsőháznak élethossziglan tagjává neveztetvén ki, törvényhozói munkánkban igen tevékeny részt^ vett s több alkalommal figyelmet keltő beszédet mondott. Felsőházunk köztiszteletben álló, értékes tagját, közigazgatási bizottságunk nagyérdemű elnökét veszítette el halálával. Hanauer A. István m. kir. titkos tanácsos, váci megyéspüspök január hó közepén adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. öt évtizeden keresztül teljes odaadással szolgálta egyházát, miáltal hazánknak is igen nagy szolgálatokat tett. Papi, majd főpásztori működésében mindenkor mélységes hivatásérzet és példás kötelességtudás vezette. Lelki gazdagsága csakúgy, mint kiváló tudományos felkészültsége személyét felette alkalmassá tette a lelki vezetésre. Kitűnő eredményességgel működött hosszú éveken keresztül a papnövendékek, majd az egyetemi ifjúság lelki gondozójaként. Nehéz időkben került a váci megyéspüspöki székbe, melyben egyházmegyéje s az egész ország javára közel egy negyedszázadon keresztül fáradhatatlan, gazdag eredményességű, valóban áldásos működést fejtett ki. A papnevelés ügyének lelkes felkarolásával, a tanyai lakosság lelki gondozásának kiépítésével és a gondjaira bízott egyházmegye bölcs kormányzásával és felvirágoztatásával nevét a magyar katolicizmus történetébe fényes betűkkel írta be. Felsőházunkban kezdettől fogva helyet foglalván, törvényhozói munkánknak buzgó részese volt. 78