Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-57
Az országgyűlés felsőházának 57. ülése 1941. évi december hó 20-án, szombaton. 491 állítása, inert erre is van eset vagy más, hasonló falusi környezetben intemátuisok létesítése, vagy pedig családi nevelésbe való kiadás útján oldjuk meg a kérdést. Errtei az akcióira a jövőévi költség vetésbe 1,100.000 pengőt vefrtünk fel. (Taps-) Vannak itt azonban kérdések, amelyeket, sajnos, nem voltam képes ebben a költségvetésben még megoldani, amit méltóztattak is többen szóvátenni. Harsányi, Shvoy, most Horváth Győző és Czettler felsőházi tag urak is szóvá tették egyes kategóriáknak még ma is szomorú és orvoslásra váró helyzetét. Ilyenek a kántortanítók, akiknek helyi javadalmából a kántor tanítói illetményt levonják. Ez a kérdés szintén megbeszélés tárgya volt köztem és a pénzügyminiszter úr között, de mivel fontosabbnak láttuk ezidén a másik kérdést, a kezdő tanítók várakozási idejének leszállítását, inkább ezt vettük elő és ezzel a kérdéssel a jövő évben fogunk foglalkozni. (Szilágyi Lajos: Egyformán fontos!) Egyformán fon tos, de mivel a pénzösszegnek korlátai és határai vannak, tehát azon kellett gondolkoznunk, hogy azt a két és félmilliót vagy ezt az egy és félmilliót acUuk ki. Mi inkább ezt vá lasztottuk és a másikra szintén sor fog ke rülni. A fontosság rangsora vagy sorrendje természetesen nem jöhet szóba, mert mind ezek egyformán fontos szociális kérdések. Hasonló ügy a káplánok javadalmazása nak kérdése. A kongnia revíziója Erdélyre nézve, amint közbevető szólás formájában megemlítettem, a magyar lelkészekre nézve befejezést nyert, megkapták a revideált ~és felemelt hozzájárulást, a román lelkészekre nézve pedig folyamatban van egy revízió. hogy ahol hamis adóbevallás volt, azok az összegek visszaköveteltessenek, illetőleg le szállíttassanak, mert, sajnos 1 , volt eset arra. hogy a helyi javadalmat nem jelentették bo meg-felelő összegben. Természetesen minden nemzetiségi szempont mellőzésével és kiküszöbölésével történik ez tisztán a tényleges tárgyi igazság alapján, mert arra nem volnék hajlandó, hos-y ezen okból valakit illetményé ben megkisebbítsek. A tanársegédek kérdését Czettler i felsőházi tag úr vetette fel, ez is olyan kérdés, amellyel foglalkoznunk kell s csupán csak annyit kívánok megjegyezni az ő szavaihoz kiegészítőlég, hogy a tanársegédek hiánya generális tünet. Minden értelmiségi pályán mindenütt munkaerőhiánnyal állunk szem ben. Pontosan fordítottja áll elő annak a helyzetnek, amely öt vagy hat évvol ezelőtt az értelmiségi munkanélküliségben jelentkezett. Ez természetes következménye a terület gyarapodásnak, és egyik főproblémája ma a kormányzatnak, hoery ezt a hiányt a közeli években pótoljuk. Különösöen nehéz^ azonban a hiány a tan tói vonalon, mert tanítónk már nincs állás nélkül, csupán olyanok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy Budapesten vagy valamely nagy városban helyezkedjenek el. Ebben a tekintetben pedig nincs módunk bárkivel is kivételt tenni. Ezzel körülbelül jellemeztem a költségvetés személyi oldalát. Most következnék a dologi rész. Előreveszem az átmeneti és beruházási természetű kiadásokat, mert hiszen a dologi javadalom emelkedését főképpen az okozta, hooy az átmeneti és beruházási rovaton e költségvetésben körülbelül 17 millió pengő az az összeg, amely beruházási természetű kiadásokra fel van véve, amihez járul az a 2 és félmilliós összeg, ami a beruházási járulékból népiskola építésre fordíttatik, úgyhogy ez évben 19-5 millió pengő áll rendelkezésemre építkezésekre átalakításokra, tatarozásokra, berendezésekre és felszerelésekre. Ebből természetesen a fő összeg, köifälbelül 5-5 millió pengő népiskolára esik, de tekintettel a kolozsvári és szegedi egyetemek újjászervezésére, itt 5-5 millió pengß körül van az az összeg, amely egyetemi célokra is megy. Ez összeg keretében most már megindult a Meskó felsőházi tag úr által szóvátett szegedi elmeklinikának az építkezésűi A tervezési munkálatokra éppen most írtunk ki pályázatot, úgyhogy ez folyamatba tehető. A Műegyetem kérdése ez évben nem oldható meg, mert az a terv, amelyet boldogult Teleki Pállal még az ő rektor korában együtt megállapítottunk, több milliót igényel; kétségtelen tazonban, hogy ez egyik legelsőrendű feladatunk kell, hogy legyen- Mivel a műszaki és ipari oktatás fejlesztését rendkívül fontosnak tartjuk, ezért az iparügyi miniszter úr által legközelebb az országgyűlés elé terjesztendő iparfejlesztő javaslatban az ipari szakoktatásról külön fejezet lesz, amelyben különös kötelességévé tétetik a kultuszminiszternek a Műegyetem és az ipari iskolák, a középfokú iskolák és a kisebb iskolák felszerelésének f kiegészítése, amit szintén méltóztatott szóvátenni. Ezzel a törvényjavaslattal tehát a kormány maga is állástfoglalt a mellett, hogy ezt elsőrendű feladatnak tekinti. Azt hiszem, az igen t. felsőházi tag úr megnyugvással veszi tudomásul azt, hogy ilyen intézkedés jön a közeljövőben. Ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik a Zichy felsőházi tag úr által említett szabadj téri múzeum kérdése is. A néprajzi és a népi tudományok művelése kétség'telenül egyik igen fontos feladata a mai tudományosságnak s én a magam részéről úgyis, mint volt múzeumi főigazgató, ezt a gondolatot természetesen a legnagyobb szeretettel és örömmel ápolom és karolom fel és mihelyt módunkban lesz itt is megfelelő összeghez jutni, nekiindulunk a felépítésnek. Ne méltóztassék távoli jövőre gondolni, mért én optimista vagyok és mindig azt hirdeteim, hogy rövid időn bel'il el kell következnie annak az időpontnak, amikor ezek a kulturális intézmények fel fognak épülni. Zichy felsőházi tag úr másik megjegyzését, amely a múzeumi előlépésekre vonatkozott, nem kívánom itt hosszasabban taglalni, ezt majd mi elintézzük magunk között a múzeumi tanácsban. Csupán annyit jegyzek meg, hogy ha egy úi intézmény alakul, annak tisztviselői mindi?; kedvezőbb helyzetbe jutnak egy kicsit, mint a többiek, akik a réginél maradnak, mert hiszen új állások szerveztetnek és azok annak az intézménynek a számára szerveztetnek. Különösen áll ez az erdélyi intézményeknél, ahol igyekeztünk minden téren a legtöbbet és a legjobbat megkapni és megszervezni s ez okozta talán azt az eltolódást, ami a jövő esztendő folyamán éppúgy el fog simulni, mint azok a kirívó nehézségek, amelyeket a legutóbbi státusjendezés alkalmával 1934—35-ben sikerült elsimítanunk. Most a dologi rendes kiadásoknál a területgyarapodás, az áralakulás és bizonyos iskolaszervezések következtében előálló kiadási többlet mellett bizonyos úi célok is okoznak többletkiadásokat. Ezek között az új célok között 76*
