Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-54

350 Az országgyűlés felsőházának 5k* ülése 194-1. évi december hó 17-én, szerdán. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló felsőházi tag úr kíván a viszonválasz, jogával élni. Gróf Pálffy Géza: Nagyméltóságú Elnök Ür! Méltóságos i?elsőüáz! Méltóztassék megengedni, hogy viszon vadászomban, melyet a vallás- es közoktatásügyi miniszter úr o excellenciajának imént einangzott válaszára bátorkodom előterjeszteni, mindenekelőtt és legelső sorban leszgözzem azt, amit már az interpellációmban is hangoztattam, hogy én nem a kolozsvári Jb'erenc- József Tudományegyetemet, mint olyat támadtam, hanem kizárólag a szóban lévő professzort, akinek a nevét nem azért nem kívántam megemlíteni, mintha féltem volna a nevét megmondani itt, hanem csupán azért, mert végeredményben ennek az egész kérdésnek tárgyalásánál nem a név a fontos, — a név egy quantité négligeable — hanem az a tünet, hogy magyar professzor könyvében mindez elhangozhatott és megjelenhetett. A t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr felolvasta interpellációm szövegét és ebből vélt következtethetni arra, hogy a kolozsvári egyetem ellen, mint olyan ellen kívántam támadást intézni. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Én csak kértem ezt a nyilatkozatot!) holott expressis verbis az interpelláció címe ez volt: Interpelláció a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a magyar történetnek a Kolozsvári Ferenc József Tudománegyetemen való tanítása tárgyában. Én tehát ünnepélyesen le kívánom szegezni, hogy kizárólag a nevezett professzor ellen intéztem támadást. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Köszönöm.) Én azt is megmondottam interpellációmban, hogy tévedni emberi dolog és azt, hogy a kultuszminiszter úr a kinevezésben kellő gondossággal járt el, de hogy utólag ébredt tévedése tudatára, ez tisztán emberi dolog, ezt be is látom, de kérem a kormányt, elsősorban pedig a kultuszminiszter urat, hogy ebből további konzekvenciákat is vonjon le. Mélyen t. Felsőház! A vallás- és közoktatásügyi miniszter lír említette azt is, hogy öt hét alatt két egye'temet kellett megszerveznie és ebben az óriási munkában talán megtörténhetett az is, hogy véletlen folytán... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezt nem mondottam, kérem.) Mindenesetre Öt hét alatt két egyetemet kellett felállítani! (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azt igen!) Én nem látom be, mi szükség volt arra, hogy öt hét alatt két egyetemet állítsanak fel, mert ha mi szerétünk hivatkozni a pedáns és helyesen cselekvő németek mintájára, akkor talán méltóztatott figyelemmel kísérni azt a ténykörülményt, hogy amikor a strassburgi egyetemnek, a Sturm und Drang egyetemének visszaállításáról volt szó, amikor a németek ElsassLotharingiát visszacsatolták, akkor a birodalmi miniszter kijelentette, hogy mi nem sietünk az egyetem visszaállításával, inkább várunk két évig, de megfelelő munka- és tanerőket fogunk oda ültetni és csak most egynapp&l ezelőtt nyitották meg a strassburgi egyetemet. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ott háború volt, itt meg béke!) A francia háború 1940 júniusában befejeződött. Ha mi egy évig tehát várhattunk volna a kolozsvári egyetem megnyitásával is, akkor azt hiszem, ebből az országra hátrány nem származott volna. (Ellenmondások jobb! ele l.) Mélyen t. Felsőház! Hogy az illető profeszszor a kultuszminiszter úr felkérésére módosította-e vagy nem módosította véleményét egyes dolgokban, ez engem közelebbről nem érdekel. Engem az érdekel, hogy a professzor megváltoztatta felfogását, tehát vacillál a történelemtudása, hiszen a kultuszminiszter úr hatására önmagát is átállította más történelemszemléletre. Sajnálom, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Teleki Pál gróf személyét is felhozta az egyetemi tanári ^kinevezésekkel kapcsolatban. En tudom, és éppen azért hangsúlyozom is, hogy a kellő gondosság minden bizonnyal megvolt, de mindaddig, ebbe a kérdésbe sem a közvélemény, sem az ország és a Ház nem fognak megnyugodni, és legyen nyugodt a mélyen 1 vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, mindaddig, amíg e kérdésben pontot nem teszünk, ez a téma — sajnos — napirenden fog szerepelni, napirenden kell hogy szerepeljen, mert hiszen én magát a tényt kritizáltam, magát ezt a pártos.— mint ahogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter^ úr mondotta: pártos — és hazafiatlan beállítást, mert ha talán nem hazafiatlannak, de annál többnek kell bélyegeznem azt, amit a professzor úr az első kiadásban elkövetett, amikor ő az államfő^ ket felsorolta, a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek időrendi táblájában egy fejezet alatt az »egyéb államfők« fejezetében felemlítette Károlyi Mihály köztársasági elnököt és Kun Béla szovjetelnököt és ugyanazon fejezet alatt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urat, (Zaj.) és a második kiadásban ezt is tévesen és rosszul reparálja. Én a legnagyobb sajnálatomra a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága kíván szólani. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Felsőház! Csupán néhány szóval kívánok a viszonválaszra reflektálni. Az a megváltoztatott rész, amelyet a felsőházi tag úr felolvasott, az én felfogásom szerint-nem a történeti részben van, hanem ab'ban a fejezetben, amelyről megállapítottam, hogy helytelenítem, hogy könyvében foglalkozott vele. Mir vei a könyv szerzője abban az időben hosszú időn át külföldön, Franciaországban tartózkodott, talán nem volt kellőképpen^ tájékozódva, (Derültség a jobbközépen.) ezért én helytelenítettem annak a fejezetnek a megjelenését , válaszomban. Ismétlem, méltóztassék rám bízni, hogy ahol intézkedésre szükség van, ott az nz intézkedés be fog következni; ha^ pedig nincs erre szükség, akkor nem lesz intézkedés. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdési méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ha igeni, kimondom a határozatot, hogy a fe'lsőház a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszait tudomásul, veszi. (Éljenzés és taps bal felől.) Napirend szerint következik az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. évi április hó 10-e előtti államterületre szóló tör vényjavaslat általános tárgyalásának foltvatása. Szólásra következik gróf Bethlen Pál ő méltósága. (Zaj.) Méltóztassanak a felszólalásra figyelni. Gróf Bethlen Pál: Nagyméltósásrű Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! (Halljwk! Halljuk!)Az