Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-53

$22 Az országgyűlés felsőházának 53. ülése vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez • hoz7«V szólni'! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely a mentelmi jog' felfüggesztéséinek mellőzéséről szól, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház Czettler Jenő felsőházi tag mentelmi jógát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Erről a győri kir. főügyészséget értesíteni fogom. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzéséről szól, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Erről Szolnok-Dohoka vármegye tisztifőügyészét értesíteni fogom. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi joga megsértését megállapító és az ennek folytán szükségessé váló intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A mentelmi joer megállapított sérelméről a bélügy miniszter urat — a szükséges intézkedések megtétele céljából — értesíteni fogom. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján »az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. éy április hó 10-e előtti államterületre szóló törvényjavaslat tárgya lása. T. Felsőház! Mielőtt a. költségvetési törvényjavaslat tárgyalását elkezdenénk, tájékozásul közlöm a felsőház t. Tagjaival, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a házszabályoknak, valamint az eddig követett gyakorlatnak megfelelően előbb általános, majd pedig részletes vita keretében tárgyaljuk. Így a felsőház t. Tagjainak módjukban áll a költségvetési törvényjavaslathoz úgy általánosságban, mint részleteiben — különöskép pedig az együtt tárgyalandó 1. és 2. §-ok kapósán a költségvetés egyes fejezeteihez, köztük a különböző miniszteri tárcákhoz is — hozzászólni. Ezek előrebocsiáítása után jelentem, hogy a házszabályok 45. %-s, alapján a pénzügyi bizottj ság e törvényjavaslatnak a felsőházban való előadásával Czettler Jenő ő nagyméltóságát bízta meg. Az előadó urat illeti a szó. Czettler Jenő előadó: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Hallmk! Halljuk!) Amint méltóztattak az elnöki enuneiadóból értesülni, a pénzügyi bizottság a költség19hl. évi december hó 16-án, kedden. vetés tárgyalására vonatkozólag azt a régi szokást igyekszik feleleveníteni, hogy az általános vita után az egyes tárcákhoz hozzászólhassanak a felsőház tagjai. Aki az országgyűlés képviselőházának praxisával ismerős, az nagyon jól tudja, hogy az általános vita első napja mindig közérdeklődést kelt, a második napon és a következő napokon azonban bem: ;t Házban is és a közvéleményben is elhalkul az érdeklődés, kivéve, lia valamilyen politikai pikantéria vagy a felszólaló egyénisége különös érdekességet nem ad a vitának, illetőleg a beszédeknek. A felsőház tehát a közvélemény előtt költségvetési vitájával a maga vitalitásáról ad megnyilatkozást, amikor tárcánként is módot ad az ügyek tárgyalására, eltekintve attól, hogy a miniszter uraktól nem lehet kívánni, miszerint egy általános vitának egész tartama alatt itt legyenek és külön-külön kiválogassák az egyes szónokok nagyon heterogén témáihói a maguk tárgyait. Ennélfogva sokkal kényelmesebb és racionálisabb is, de nagyobb súlyú is, ha minden miniszter úr tudja, hogy mikor kerül tárcájának tárgyalására a sor, és rögtön megadhatja a felvilágosításokat. A régi praxis úgy nézne ki, — engedelme 1 kérek, a professzor itt sem tudja magát megtagadni — mintha valakinek van egy értékes könyvtára, de nincs katalógusa. Akármilyen értékek vannak benne, a hasiz<náihatósága min dig korlátozott. Hát mi most ezzel az új renddel próbáljuk a közérdeklődést azon szellemi értékek megnyilatkozásaival szemben felkelteni, amelyek kétségtelenül ennek a Háznak súlyt jelentenek és súlyát gyarapítják. (Ügy van! Ügy van!) Mindenesetre era az újabb költségvetési tárgyalási mód — erre garancia a felsőház magas nívója — nem fog obstrukciószerű praxissá fejlődni. Nagyon jól tudjuk, azért, hogy az ország exlexbe ne kerüljön, a felsőház tárgyalásai csak bizonyos időbeli korlátok között lehetségesek. Természetesen nem érinti ez aa új praxis azoknak a jogát, akik általánosságban kívánnak hozzászólni a költségvetéshez. Sokan tudniillik vidékiek, vagy elfogaltak és talán nincs is idejük az egész vita tartamára ittmiaradni. A képviselőház tárgyalási rendjével szemben azonban némi korlátozása van a mostani tárgyalási metódusnak is. Ott tudniillik minden tárcának külön előadója van. Itt pedig a pénzügyi bizottság előadójára hárul a feladat, hogy nem az egyes tárcák költségvetését, hanem azokat a vezető szempontokat, amelyek pénzügyileg is megnyilvánulnak a kölségvetési javaslatban, röviden előadja. Nagyon érzem képességeim korlátozott voltát, és eszem ágában sincs azt vélni, hogy a kiváló előadókat helyettesíteni tudnám. Nem is törekszem erre, csak fel akarom vázolni azokat a szempontokat, amelyek az egyes miniszter urakat tárcájuk költségvetésénél vezették volt. Éppen ezért nem fogom szó szerint ismertetni azt a jelentést, amelyet úgyis megkaptak a felsőház tagjai, és amely a régi praxis szerint az előadói beszédet pótolta. Különösen utalok arra, hogy az 1897:XX. tc.-ben lefektetett összehasonlítási alapot, tudniillik az elmúlt év költségvetési adataival való összevetést mellőzöm a részletekben, miután más területekről volt szó azokban és bizonyos alapokat is beolvasztottak az 1942. évi költségvetés kereteibe, amint ezt a zárszámadási javaslat tárgyalása alkalmával