Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-53

$22 Az országgyűlés felsőházának 53. ülése vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez • hoz7«V szólni'! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizott­ságnak azt a javaslatát, amely a mentelmi jog' felfüggesztéséinek mellőzéséről szól, elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ki­mondom a határozatot, hogy a felsőház Czett­ler Jenő felsőházi tag mentelmi jógát ez ügy­ből kifolyólag nem függesztette fel. Erről a győri kir. főügyészséget értesíteni fogom. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzéséről szól, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felső­ház Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Erről Szolnok-Dohoka vármegye tiszti­főügyészét értesíteni fogom. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e a men­telmi bizottságnak Hossu Gyula felsőházi tag mentelmi joga megsértését megállapító és az ennek folytán szükségessé váló intézkedések megtételére vonatkozó javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen érte­lemben mondom ki a határozatot. A mentelmi joer megállapított sérelméről a bélügy miniszter urat — a szükséges intézke­dések megtétele céljából — értesíteni fogom. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján »az 1942. évi állami költségvetésről az 1941. éy április hó 10-e előtti államterületre szóló törvényjavaslat tárgya lása. T. Felsőház! Mielőtt a. költségvetési tör­vényjavaslat tárgyalását elkezdenénk, tájéko­zásul közlöm a felsőház t. Tagjaival, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a házszabá­lyoknak, valamint az eddig követett gyakor­latnak megfelelően előbb általános, majd pe­dig részletes vita keretében tárgyaljuk. Így a felsőház t. Tagjainak módjukban áll a költ­ségvetési törvényjavaslathoz úgy általánosság­ban, mint részleteiben — különöskép pedig az együtt tárgyalandó 1. és 2. §-ok kapósán a költségvetés egyes fejezeteihez, köztük a kü­lönböző miniszteri tárcákhoz is — hozzászólni. Ezek előrebocsiáítása után jelentem, hogy a házszabályok 45. %-s, alapján a pénzügyi bizottj ság e törvényjavaslatnak a felsőházban való előadásával Czettler Jenő ő nagyméltóságát bízta meg. Az előadó urat illeti a szó. Czettler Jenő előadó: Nagyméltóságú El­nök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Hallmk! Hall­juk!) Amint méltóztattak az elnöki enuneiadó­ból értesülni, a pénzügyi bizottság a költség­19hl. évi december hó 16-án, kedden. vetés tárgyalására vonatkozólag azt a régi szokást igyekszik feleleveníteni, hogy az álta­lános vita után az egyes tárcákhoz hozzászól­hassanak a felsőház tagjai. Aki az országgyű­lés képviselőházának praxisával ismerős, az nagyon jól tudja, hogy az általános vita első napja mindig közérdeklődést kelt, a második napon és a következő napokon azonban bem: ;t Házban is és a közvéleményben is elhalkul az érdeklődés, kivéve, lia valamilyen politikai pi­kantéria vagy a felszólaló egyénisége különös érdekességet nem ad a vitának, illetőleg a be­szédeknek. A felsőház tehát a közvélemény előtt költségvetési vitájával a maga vitalitá­sáról ad megnyilatkozást, amikor tárcán­ként is módot ad az ügyek tárgyalására, eltekintve attól, hogy a miniszter urak­tól nem lehet kívánni, miszerint egy álta­lános vitának egész tartama alatt itt legyenek és külön-külön kiválogassák az egyes szónokok nagyon heterogén témáihói a maguk tárgyait. Ennélfogva sokkal kényelmesebb és racionáli­sabb is, de nagyobb súlyú is, ha minden mi­niszter úr tudja, hogy mikor kerül tárcájának tárgyalására a sor, és rögtön megadhatja a felvilágosításokat. A régi praxis úgy nézne ki, — engedelme 1 kérek, a professzor itt sem tudja magát meg­tagadni — mintha valakinek van egy értékes könyvtára, de nincs katalógusa. Akármilyen ér­tékek vannak benne, a hasiz<náihatósága min dig korlátozott. Hát mi most ezzel az új rend­del próbáljuk a közérdeklődést azon szellemi értékek megnyilatkozásaival szemben felkel­teni, amelyek kétségtelenül ennek a Háznak súlyt jelentenek és súlyát gyarapítják. (Ügy van! Ügy van!) Mindenesetre era az újabb költ­ségvetési tárgyalási mód — erre garancia a felsőház magas nívója — nem fog obstrukció­szerű praxissá fejlődni. Nagyon jól tudjuk, azért, hogy az ország exlexbe ne kerüljön, a felsőház tárgyalásai csak bizonyos időbeli kor­látok között lehetségesek. Természetesen nem érinti ez aa új praxis azoknak a jogát, akik általánosságban kívánnak hozzászólni a költ­ségvetéshez. Sokan tudniillik vidékiek, vagy elfogaltak és talán nincs is idejük az egész vita tartamára ittmiaradni. A képviselőház tárgyalási rendjével szem­ben azonban némi korlátozása van a mostani tárgyalási metódusnak is. Ott tudniillik min­den tárcának külön előadója van. Itt pedig a pénzügyi bizottság előadójára hárul a fel­adat, hogy nem az egyes tárcák költségvetését, hanem azokat a vezető szempontokat, amelyek pénzügyileg is megnyilvánulnak a kölségve­tési javaslatban, röviden előadja. Nagyon ér­zem képességeim korlátozott voltát, és eszem ágában sincs azt vélni, hogy a kiváló előadókat helyettesíteni tudnám. Nem is törekszem erre, csak fel akarom vázolni azokat a szemponto­kat, amelyek az egyes miniszter urakat tárcá­juk költségvetésénél vezették volt. Éppen ezért nem fogom szó szerint ismertetni azt a jelen­tést, amelyet úgyis megkaptak a felsőház tagjai, és amely a régi praxis szerint az előadói beszédet pótolta. Különösen utalok arra, hogy az 1897:XX. tc.-ben lefektetett összehasonlítási alapot, tudniillik az elmúlt év költségvetési adataival való összevetést mellőzöm a részle­tekben, miután más területekről volt szó azok­ban és bizonyos alapokat is beolvasztottak az 1942. évi költségvetés kereteibe, amint ezt a zárszámadási javaslat tárgyalása alkalmával

Next

/
Oldalképek
Tartalom