Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-52
Az országgyűlés felsőházának 52. ülése 1941. évi október hó 14-én, kedden, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Elnök megemlékezése gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulójáról. Elnök kegyeletes megemlékezése herceg Festetics György, Szeberényi Lajos és Juhász Andor felsőházi tagok, valamint gróf Wilczek Frigyes, gróf Zichy Géza volt felsőházi tagok elhunytáról. —Am. kir. minis íterelnök elöterjes.tése a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített ht borúban a m. kir. honvédségnek az ország határán túl szükségszerűen bekövetkezett alkalmazása tárgyában. — Az igazoló bizottság jelentése. — A mentelmi bizottság jelentése. — A gazdasígi bizottság jelentése a felsőház 1942. évi költségvetési előirányzata tárgyában. — A felsőház bizottságaiban, a honvédelmi 36 tagú országos bizottságban és az Országos Kivándorlási Tanácsban megüresedett tagsági helyeknek választás útján való betöltése. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: Bárdossy László, vitéz Bartha Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerédj István, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urakat kérem fel. T. Felsőház! A legnagyobb magyar születésének 150. évfordulóján (A felsőház tagjai felállanak.) a nemzet hálás emlékezése fáklyákat gyújtott, melyeknek fénye eljutott az ország legtávolabbi részeibe is és szerte © hazában minden igaz magyar szívben lángra lobbantotta a leghívebb magyar iránt a csodálat és elismerés, a tisztelet és hála egymásbafonódó érzelmeit. Ez az évforduló a legszebb bizonysága annak, hogy Széchenyi István gróf annyira szeretett nemzete számára ma is élő, ma is ható valóság. Élete munkásságának és példájának változatlan időszerűsége ennek legfényesebb igazolása. Széchenyi István gróf azért áll mindannyiunkhoz közel, mert az örök magyar gondolat nagyszerű megtestesítője és hordozója. Elsősorban és mindenekelőtt magyar. Magyarságában csodálatos összhangban egyesül nyugat széles-skálájú műveltsége kelet színpompás tehetségével, mélységes vallásossága fajtánk izzó szeretetével, éles jövőbelátása lankadatlan tetterejével. Egész életét visszavonhatatlanul hazánk felvirágoztatására szentelte. Érezte, tudta, vallotta és hirdette, hogy magyarnak lenni és maradni nehéz sors, súlyos FELSŐHÁZI NAPLÓ IL feladat, de egyben történelmi küldetés és európai hivatás is. Ennek sikeres telj esi thetése érdekében sürgette a magyar és magyar közötti különbségek azonnali megszüntetését és a haza minden fiának testvéri összefogását. Élesen látta, hogy csak egy gazdasági és szellemi erőiben egyaránt fejlett, lélekszámban pedig hatalmas Magyarország képes sorsszerű rendeltetésének a Kárpátok medencéjében megfelelni és sajátos nemzeti egyéniségének értékeit az emberiség javára maradéktalanul kimunkálni. Önmagunk megismerését hibáink megjavítása nélkülözhetetlen előfeltételének tekintette s komolyan figyelmeztetett, hogy nemzeti céljaink megvalósításánál egyesegyedül csak saját erőinkre számíthatunk. Megingathatatlan meggyőződése volt, hogy a nemzet felemelkedésének önmagából kell kiindulnia. Széchenyi István gróf tündöklő példát mutatva szóval, írással és tettel egyaránt szolgálta hazáját. Az értelemhez szóló beszédeinél hatásosabbak lelhetnek mély bölcseségű írásművei, de legmeggyőzőbbek hatalmas^ alkotásai. Ezeket a magyar jövő nagy építője kiapadhatatlan alkotó erejével nemzeti éle^ tünk legkülönbözőbb terein egymásután hozta létre s általa a magyar élet új korszakát és nagyszerű távlatait nyitotta meg. Alkotásai ma is élnek és a nemzeti közösség minden életmegnyilvánulásában annak mérhetetlen hasznára szolgálnak. Teremtő, cselekvő, gazdag termékenységű hazafiassága áldozatos életének legjellemzőbb vonása, mely akadá^lyokat nem ismerve még az emberfeletti feladatok megoldásától sem riadt vissza s rövid 51
