Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-49
302 Az országgyűlés felsőházának U9. üU fog arról, hogy minél könnyebbé tegye a nép számára és általában mindenki számára. Itt mégis elsősorban most a nép szempontjából fennálló nehézségekre utalok azért is, mert többször történt hivatkozás arra, hogy távolabb esvén a tisztiorvos, nem olyan könnyű az embereknek magukat ezeknek a vizsgálatoknak alávetni. Éppen ezért tett az első szakasz (2) bekezdése már olyan rendelkezéseket» amelyek lehetővé teszik, hogy a tisztiorvoson kívül a néphez — helyileg, nem lelkileg — sokkal közelebb álló orvosok ejthessék meg a vizsgálatokat és ezért fog igyekezni a kormány a végrehajtás során arról is gondoskodni, hogy az ilyen orvosi vizsgálatok és a bizonyítványok a szegény nép részére lehetőleg egészen díjmentesek, a tehetősebbek részére pedig igen csekély díjazás mellett kiállíthatok legyenek, legfeljebb a teljesen jómódú osztályok fognak bizonyos díjat fizetni, amely azonban semmiesetre sem magas díj és elég mérsékelt ahhoz, hogy ne legyen visszatartó ereje a jobbmódú osztályokra sem. Arról, hogy a házasságon kívüli együttélést ez a javaslat fokozni fogja, más vonatkozásban is méltóztattak a mélyen t. felszólaló urak megemlékezni, nevezetesen a 9. §-szal kapcsolatosan. Ebben a vonatkozásban — azt hiszem, mélyen t. Felsőház — téves az a megállapítás, hogy a 9. § rendelkezései szaporítani, vagy legalábbis feltűnően szaporítani fogják a házasságon kívüli nemi együttéléseket, mert hiszen, amint már előbb is volt szerencsémrámutatni, a zsidó és nemzsidó vegyesházasságok a társadalomnak bizonyos vezetőrétegeiben, magasabb rétegeiben, a felsőbb és a középosztályban szoktak nagyobb számban előfordulni, ez osztályok magas erkölcsi felfogása pedig feltétlenül elég visszatartó erő lesz arra, hogy ilyen esetekben, amikor egyébként minden motívum megvan arra, hogy az illetők egymáshoz vonzódjanak, érvényesüljön a törvényben foglalt házassági tilalom; hizonyos alábecsülése volna ezeknek az értékes társadalmi osztályoknak, ha feltételeznek róluk, hogy nem értik meg a törvény szellemét és intencióit és még nagyobb alábecsülés volna, ha azt tételeznők fel róluk, hogy megértik ugyan, de mégis inkább leküzdik a maguk erkölcsi ellenállását és a törvény ellenére vétenek a nemzet érdekei ellen. Mélyen t. Felsőház! Kimerítettem azt, amit elmondani szándékoztam. Üjból és mély tisztelettel kérem, ne méltóztassék semilyen vonatkozásban azt olvasni ki vagy arra gondolni ebből a felszólalásból, hogy nem tartom tisztej létben, a legnagyobb tiszteletben a felszólaló egyházi méltóságoknak itt hangoztatott argumentumait, azonban azokkal az okfejtésekkel, amelyeket itt előadni szerencsém yolt, a magam lelkiismeretét tisztázottnak vélem, és én mély tisztelettel kérem, méltóztassanak a javaslatot úgy, amint azt a képviselőház elfogadta, változatlamil elfogadni. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felte : szem a kérdést, méltóztatnak-e a házassági jogról szóló 1894:XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kérem Tarányi Ferenc es Péchy Manó ő méltóságaikat, méltóztassanak se Í94.Í, évi július hó IS-a/n, péntekem» ; megállapítani a szavazatok számát Tarányi Ferenc és Féjïhy Manó jegyzők (megszámlálják az igennel szavazókat.) Elnök: Kérem az ellenpróhát. Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául nem fo! gadják el, felállani. (Megtörténik) Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak a szavazatokat meg' számlálni. I Tarányi Ferenc és Péchy Manó jegyzők i (megszámlálják a nemmel szavazókat.) Elnök: A jegyzői kar jelentése alapján j megállapítom, hogy a törvényjavaslatot áltaj lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául 53 j szavazat ellenében 65 szavazattal a felsőház el méltóztatott fogadni. (Éljenzés és taps.) Kimondom tehát a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat ciméî, azután szakaszainak sorszámát a szokás szerint felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegy/ő (olvassa a törvényjavaslat címét, azután az 1—8 §-ok sorszámát. A felsőház a címet és az 1—8. §-okat hozzászólás nélkül elfogadta). Elnök: A 9. §-nál az együttes bizottság a szakasz módosítását javasolta, Szüllő Gréza ő nagyméltósága pedig a szakaszhoz új, utolsó bekezdés felvételét indítványozza. Kérem a jegyző urat, hogy a 9. §-nak az együttes bizottság jelentésében foglalt új szövegét felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (olvassa): »Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá. A jelen § alkalmazásában zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén — tekintet nélkül származására — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és mind a két esetben az is maradt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házas : ságon kívül született gyermekre is alkalmazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönyvvezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elismerést a bíróság megállapította. Atyai elismerés hiányában a házasságon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és mind a két esetben az is maradt. e t Zsidónak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságból eredő leszármazol is zsidók, tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik mely hitfelekezet tagjaként születtek.
