Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-49
Az országgyűlés felsőházának 4-9. ülése Neniésak a tuberkulózis és a luesz azok a betegségek, amelyek az egészséges nemzedékre kihatnak és károsak, hanem a gyógyíthatatlan elmebetegségek esetében is az a nemzeti és tájvédelmi érdek, hogy az ilyen egyedek a nemzetet ne szaporítsák utódokkal. Ilyen elmeés idegbántalmak és állapotok többek közt az epilepszia, a chorea, az örökléses vakság és Örökléses süketség, a mánia és az egyéb elmebántalmak egész sora. Kétségtelen, hogy ezeknek megállapítása, minden kétséget kizáró módon való megfigyelése hosszabb időt igényel és sok nehézséggel jár. Ezért az örökléses betegségek nyilvántartása megköveteli, hogy központi adatgyűjtő állomás szervestessék és országszerte családi kataszter is állíttassék fel. (Szüllő Géza: Helyes!) Ennek a fontos kérdésnek fokozottabb ébrentartása a nemzetegészségügyi, népesedéspolitikai és Öröklési tudományok erőteljesebb művelését is kívánatossá tenné az egyetemeken. Közel 50.000 gyengeelméjíí ember van ebben az országban és közel 100.000 csaknem gyengeelméjű, illetőleg gyenge tehetségű egyén; az intézetileg és családilag ápolt elmebetegek száma 20.000, ezenkívül ő0.000-re tehető azoknak a nemibe tegeknek a száma, akik egyben fertőzők is. Ezek ellen tehát minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni kell, hogy meg tudjuk, menteni magyar fajtánkat az élkorcsosodástól. A törvényjavaslat a sterilizálás kérdésével sem foglalkozik. A kifejezett, sokszor ön- és közveszélyes elmebetegségek eseteiben igen kívánatos volna a kötelező sterilizálás. Ez nemzeti érdeket képvisel és már igen sok államban meg is valósíttatott. Erre nálunk talán későbbi időpontban kerülhet majd sor. A kötelező orvosi vizsgálatot sokan veszedelmesnek tartják és azt állítják, hogy elegendő lett volna a tanácsadásnak a bevezetése. Ennek ellene kell szólnunk, mert az bizonyos, hogy sok nehézség adódik az első időkben, addig, amíg az ország lakossága ezt az új rendelkezést megszokja. De az is bizonyos, hogy ha az ifjúságot kellőképpen felvilágosítjuk és az egészségtant fokozottabb mértékben fogjuk oktatni az iskolákban, továbbá a népművelés terén is folyni fog az egészségtannal kapcsolatos^ nevelő oktatás, amelynek keretében a kérdéseket kellőképpen megvilágítják, akkor mindenki a maga és családja jól felfogott érdekében szívesen eleget fog tenni a törvényes rendelkezéseknek és ha gyógykezelésre szorul, — amit egyébként nemibetegsegek és tuberkulózis esetén a törvény elő is Ér— annak alá fogja magát vetni, mielőtt házasságot köt. Egyedül a nemi megbetegedések következtében közel 30.000-re tehető évenkint az elmaradt születések száma. Pontos nemzeti és honvédelmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez a kérdés a törvény megalkotásával radikálisan oldassék meg. Azt mondják, hogy a tiltott esetek szaporítani fogják a házasságon kívüli együttélést és a házasságon kívüli törvénytelen gyermekek számát. Ez erkölcsi és lelki vonatkozású kérdés. Szeretném hinni és bízom abban, hogy a házasulok saját érdekeiket és eljövendő boldogságukat is mérlegelve, nem fognak erre j s téves útra lépni és egészségesen fognak a családi életbe belépni. A törvénvjavaslat második igen fontos • pontja a házassági kölesönről szóló rész. i amely a nemzet megerősödését, szolgálja és a népszaporodás tekintetében óhajt segítséget • nyújtani, A nép- és családvédelmi alap volna '94Î. évi július hó 18-én, pénteken. 281 hivatva arra, hogy a szükséges összegeket biztosítsa. Ezen a téren nem lehet és nem is szabad takarékoskodnia egy olyan nemzetnek, amelynek népszaporodási indexe már olyan kicsi, mint a mienk. Mi a népszaporodás terén csak olyan törvényeket hozhatunk, amelyekkel minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítjük a családalapítást. A megnagyobbodott országban közel 110.000—120.000 házasságkötésre számíthatunk, amelynek körülbelül 52%-a a 20—35. életév közti házasulandókra esik. Mintegy 50.000 házasságkötésről lenne tehát szó, amelynél a házasulok támogatásáról szó lehetne. Ha azonban ebből leszámítjuk azokat a családalapításokat, amelyek nem szorulnak segítségre, akkor mintegy 25 millió pengőre kell gondolnunk, mint amely összegnek rendelkezésünkre kell állnia abból a célból, hogy a házasságkötőket megsegítsük. Példa erre két hatalmas nemzet, a nagy német nemzet és a fasiszta olasz állam hasonló törvényei és azok eredményei. A születések száma mindkét államban rohamosan emelkedett, ami az illető nemzetek megerősödése szempontjából alig értékelhető kellően. Szerény megítélésem szerint a házassági kölcsön még mindig nem elegendő annak a fontos nemzeti érdeknek a megvalósításához, amely a törvényjavaslat célja, hogy tudniillik a magyar faj szaporodása megfelelő mértékben valóra váltassék. Maga az a tény ugyanis, hogy egy kölcsön lehetővé teszi egy házasság megkötését, illetőleg egy család megalapítását, még nem elegendő egy többgyermekes család megélhetésének biztosítására. Ez különösen a kötött illetményekből élő családokra vonatkozik, például az állami és magánalkalmazottakra, de vonatkozik a szabad pályákon működő kisebbdotáció jú egyénekre, iparosokra, vagyontalan és nincstelen földmívesmtmkásokra is. Ezen a téren még sokat kellene tenni, mégpedig a nagyjövedelmű, magasabbállású nőtlen egyének fokozottabb megterhelésével, &• hadmentességi adó nagyobbmérvü bevezetésével; ebből adódnék egy olyan alap,^ amely a további megsegítést lehetővé tenné és biztosíthatná. Itt lehetne igénybe venni és felhasználni a jövedelemhalmozást, az lígynevezett mammutjövedelmek megállapítása után ma már elmaradhatatlanul az állam javára szóló összegeknek igénybevételét és biztosítását is. A törvényjavaslat egyik pontja a házasság megtámadásáról, illetve felbontásáról szól. Erre vonatkozóan szerény megítélésem szerint, amit egyébként már mások is hangoztattak, kívánatos volna, hogy a nemzsidók és zsidók között kötött házasságok felbontása könnyebbé tétessék. (Zaj. —- Szüllő Géza: Mint szentség!) Örömmel kell üdvözölnünk Közi-Horváth József pap-képviselő bölcs elgondolása javaslatát, amely az egész liberális házassági jog reformját sürgeti. A zsidóvallás recepciója és a pol; gári házasság 'bevezetése teremtette meg a mai áldatlan állapotot, (Ügy van! Ügy van!) amelyet végre korrigálni kell. Kívánatos volna a keresztény vallásfelekezetek közötti reverzáliskérdés megnyugtató megoldása is. A törvényjavaslat utolsó, egyben legfontosabb pontja a zsidók és nemzsidók közötti házasságkötések tilalma. Beszédem során ezzel a kérdéssel, illetve a zsidóprofblémával magával foglalkoztam, úgyhogy a továbbiakban most már csak általánosságban óhajtok erre a kérdésre kitérni. Mec kell állapítanunk, hos-y meg 1939-ben is 743 házasság köttetett zsidók es nemzsidók között; az utóbbi hetekben pedig 44*
