Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-47

246 Az országgyűlés felsőházának U7. ülése 194-1. évi július hó 4-én, pénteken. tába és egy évig ter jedhetö elzárás büntetésével sújtható, 1940-ben pld. ezen paragrafus alapján, nem megfelelő megértéssel kezelve, merem állítani, minden gazdát be lehetett volna csukni, (Ügy van! Ügy van!) azért, mert a tengerije, a cukorrépája megromlott, vagy más termelt magja megdtohosodott. Ez egy olyan paragrafus, amelyet ha nem megértéssel és nemmegfélelőleg alkalmaznak, mindnyájan börtönbekerülhetnénk. Látom, hogy az igazságügyminisz tei* úr ö excellenciád a tagadólag int. Elismerem, hogy majd a bűnvádi eljárás során beigazolódik, hogy a tengeri nem azért rothadt össze, mert nem volt kellő gondossággal kezelve, hanem azért, mert a mostoha időjárás folytán vizesen, nedvesen került a góréba. De a bűnvádi eljárás az illetőt már pellengérre állítja. (Ügy van! Úgy van!) A sajtóorgánumok az illető nevét közölni fogják, de azt, hogy felmentik, csak kicsi betűkkel a hirdetések között fogjuk olvasni. (Ügy van! Úgy van! Taps.) Ez egy óriási veszedelmet rejt magában. Ez egy igen nehéz paragrafus, mert evvel a magyar gazdatársadalom a maga termelésében önrendelkező jogáról mond le és átadatik egy central isztikús hatalomnak, amely nem is tudhatja, akármennyire mentes legyen a bürokráciától, hogy egyes vidékek egyes gazdaságainak különleges viszonyai milyen termelést engednek meg és hogy ott milyen termelési lehetőségek állanak rendelkezésre. Ne méltóztassanak elvenni a magyar gazdától az önbizalmát. a szorgalmát és tudásának egyéni alapon való érvényesülését. Az volt a mi erőnk századokon keresztül, hogy a magyar gazda össze tudta »\gyeztetni a földhöz való szeretet^ •• f kancsolatos^munkáját a haza érdekével, a köz érdekével. Ö látta el az országot mindig kenyérmagvakkal, nem kellett itt addig kenyérmagvakat kölcsönkérni, ami»' a gazdának szabad lehetősége volt a maga földjén gazdálkodni. Ne méltóztassanak ezt tőlünk elvenni, mert evvel a masrar gazdatársadalom lelkében is sérelmet méltóztatnak okozni, amit nagyon nehéz lesz ióvátenni. Ha egyszer a magyar gazdatársad a1 ómnak ezt a hazája iránti kötelezettségérzetét ó<\ ebbßl fakadió munkásságát paragrafusba méltóztatnak szorítani és paragrafus szerint méltóztatnak ezt tőle megkövetelni, úgy megeshetik, hogy leteszi a gazda a maga önérzetes és öntudatos hazafias érzéséből fakadó cselekvési szabadságát, ez pedig nagyon nehéz helyzetbe hozná nemcsak az ország közellátását, de az egész ország közéletét is.

: (Ügy van! Ügy van!) Az előttem felszólalt t. felsőházi tagtársaira elmondották már azt a sok súlyos aggályt, ami evvel a kérdéssel kapcsolatban felmerült bennük. Tgazuk van nekik. Én is azt tartom, hogy nehéz helyzetben vagyunk. E nehéz helyzetben ez az ország csak úgy fogja tudni megállni a helyét úgy a közellátás, de továbbmegyek, a közmegnyugvás terén is, ha olyan szabályokat és rendelkezéseket hoznak, amelyek elsősorban is a gyakorlatban állják meg a helyüket, éppen ezért, amelyeket végre is lehet hajtani. Nem érnek a rendszabályok semmit, ha végrehajthatatlamok és csak annak a sokszáz rendelkezésnek, a tömegét szaporítják, amit nem lehet végrehajtani és éppen azért az íróasztal fiókokban fekszenek. A kormány tekintélye és a közérdek biztonsága függ evvel össze. Kevesebb rendeletet kérünk és csak olyan rendeletet, amelynek oka van, amelynek megvan a jogforrása és amelynek végrehajtása közérdeket szolgál. Ha ezek le^pek érvényben, akkor nő a tekintély. a fegyelem és minden polgár biztonságérzete is ebben az országban. Méltóztassanak csak visszaemlékezni arra, amire az igen t. előttem felszólalt bizottsági tag úr rámutatott: a munka bérkérdésre. Hoztunk törvényt a minimális munkabérét illetően, később a minimális munkabérből maximális munkabér lett. Kérdezem, van-e olyan vidék, ahol végre lenne hajtva ez a törvény. Minden gazdát be lehetne ma csukni, vagy legalább is iküiágási eljárást lehetne ellenein; ! dítani, mert nem hiszem, hogy egyetlen egy • gazdaság lenne ebben az országban, amely ezt i a törvényt végre tudta volna hajtani. Nem | azért nem hajtja végre, mert nem szeretné I végrehajtani, hiszen a minimális rrmnkabérek j alapján állapították meg a terményárakat, ! tehát ez neki eminens érdeke, hiszen be nem | tartása ráfizetést hoz maga után. Nem háij'tJ ják végre az országban ezt a törvényt azért, mert a közigazgatási tisztviselők azt mondják, hogy nem lehet azt betartani, teihát ehhez a ! kérdéshez egyáltalán nem nyúlnak hozzá. Ez I níem csak pénzkérdés, hanem elsősorban ez fegyelem kérdése, a rendeletek betartásának, | a munkateljesítménynek és a munkamorálnak i a kérdése. A mezőgazdasági termelésben a | munkabér sok esetben 70%-ban jut kifejezésre | a terményárakban, tehát nem kis probléma j ennek a kérdésnek mikénti helyes megoldása. Igen t. Felsőház! Méltóztassanak a vidé| ken megnézni a helyzetet. Talán vannak : egyes kivételek, de azok csak a szabályt erŐ! síthetik meg. Nagyon nehéz körülmények vannak. Itt állunk az aratás előtt és már tudok ebben az országban aratósztrájkról is. Méltóztassanak vigyázni, nehéz, komoly időket élünk. Az igen t. közellátási miniszter ÚT csak akkor fogja tudni az ő nehéz, beismerem igen nagyszabású munkásságát sikeresen végezni, ha lesz majd mit szétosztania. A ! közellátás kérdését csak úgy lehet megoldani, ha először megtermeljük azt, amit szét kell j osztani. Ha ezt, akár az árkérdés, akár más j tényező megnehezíti, akkor az igen t. közellátási miniszter úr az 1940—41. gazdasági éyj ben is ugyanabban az igen súlyos és nehéz I helyzetben lesz. mint amilyenben m/ost sni[ nisztersége kezdete óta van, tudniillik, hogy ! nem tudta beskatulyázni a meglévő készlete| ket, mert több az igénylés, több a szükséglet, mint ami rendelkezésére áll. Nem szabad ebben az országban megtörténnie annak, hpTv a magyar gazdatársadalom érdekein kívül álló tényezők miatt előállhasson az a helyzet, • hoary ez az ország nem tudja a maga honvé; delmi feladatait ellátni azért, mert^ a kenyér| magvakban vagy más mezőgazdasági termelj vényben olyan szükség áll elő. hogy ez meg| akadályozza azt. Mi ezt neon akarjuk. A gazdatársadalom részéről mindent el fogunk követni és elkövetünk ezen a téren, hogy az kikerülhető legyen. Hiszem méltóztatnak tudni, hogy a honvédelem kiszolgálásához nemcsak azokkal járul hozzá a magyar társadalom, ami általánosságban az ország egyetemét érinti, hanem ezenkívül is tesz szolgáltatásokat a fogatoktól elekzdve számtalan más vo! iiatkozásban. Ezek a.termelés rendjében igen | sokszor nehézségeket idéznek elő. A törvényjavaslatnak ez az 1. §-a nagyon * ! nehéz és elvileg is rendkívül súlyos következ! menyekkel járható fogalmazásban látott napvilágot. Ha mégis nem a törvényjavaslat ellen, hanem mellette szólalok fel, ezt teszem I azért, mert ismerem a mai viszonyokat, ismerem a mai nehézségeket és nem akarnék sza-