Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-47

Az országgyűlés felsőházának 47. ülése 1941. július hó 4-én, pénteken, gróf Széchenyi Bertalan, báró Perényi Zsigmond és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az elnök bejelentése a Szovjetunióval^ beállott hadiállapotról. — Az elnök kegyeletes megemlékezése őrgróf Palavicini János, báró Kemény Árpád, Botzenhardt János és Sebes Ferenc elhunytáról. — Az igazoló bizottság jelentése. — A mentelmi bizottság jelentése Téglássy András és Weiss Fülöp mentelmi ügyében. — A kérvényi bizottság 1. számú sorjegyzóke. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. t.-c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint az e t.-c. értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemeléséről szóló törvényjavaslat. — A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Téglássy András, Ghyczy Elemér, vitéz Purgly Emil, Jókai-Ihász Miklós, Kadocsay László igazságügyminiszter, Laky Dezső' - közellátásügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Laky Dezső, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az illést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Péfehy Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző urat kérem fel. Tisztelt Felsőház!^ A szovjetorosz részről magyar terület ellen intézett, magyar életekben és vagyonokEán súlyos károkat okozó minősíthetetlen légitámadások következményekép, hazánk hadiállapotba került a Szovjetunióval és az ellenségeskedések megkezdődtek. Ezekben a történelmi órákban a magyar honvédség a Kárpátoktól keletre nyomul már előre, hogy a soha nem látott hatalmas felkészültségű, nagyszerű német véderővel együtt, Európa békéje és kultúrája, valamint hazánk biztonsága érdekében teljesítse kötelességét. Legyen a Mindenható bőséges áldása hős katonáink vállalkozásán, hogy a reájuk háruló nagy feladatokat sikeresen megoldhassák. (He lyeslés) Tisztelt Felsőház! Legutóbbi ülésünk^ óta tagjainak sorát újból érzékeny veszteség érte. (A Felsőház tagjai felállnak.) őrgróf Pallavicini János belső titkos tanácsos, nyűg. nagykövet, folyó évi május 4-én hányta le örökre szemeit. Életpályául a külügyi szolgálatot választván, nagyszerű rátermettséggel és buzgó odaadással töltötte be fontosságban egyre növekvő állásait. Hosszabb ideig Bukarestben FELSŐHÁZI NAPLÓ II. követi, majd pedig Konstantinápolyban nagyköveti minőségben működött és ez utóbbi helyen a diplomáciai testület doyenje lett. Egyidőben a közös külügyminisztérium vezetésével is megbízatott. Egyike volt az osztrák-magyar monarchia legügyesebb dinlomatáinak, aki mint a balkáni és keleti kérdések alapos ismerője, a monarchiának kényes külpolitikai helyzetekben nagy szolgálatokat tett. Kiváló érdemeit az uralkodó a belső titkos tanácsosi méltósággal, valamint több magas kitüntetéssel, a kormányzó pedig a Felsőház megalakulásakor az élethossziglani felsőházi tagsággal jutalmazta. Báró Kemény Árpádnak a múlt hó közepén bekövetkezett halála az egész magyar s különöskép az erdélyi közéletnek súlyos vesztesége. Élete ós működése szorosan egybekapcsolódik Erdéllyel, melynek társadalmi, politikai és gazdasági életében egyaránt kimagasló szerepet játszott. Nagy: kiterjedésű birtokain mintagazdaságot teremtett s kiváló boraival a magyar szőlőtermelés jó hírnevét messzi idegenben gyarapította. Mint Alsó-Fehér vármegye főispánja a reá bízott feladatokat sikeresen oldotta meg. Szívvel-lélekkel követte a magyar függetlenségi politikát. Egyházának érdekeit mindig hűséges odaadással és áldozatkészséggel szolgálta. Kégóta tagja volt már a főrendiháznak ^ akkor, amidőn az uralkodó 1917ben közéleti érdemeiért a főrendiház alelnökévé nevezte ki. Trianon a legsúlyosabban érintette, élete munkásságának nagy részét rombad öntötte, de az erdélyi ügy f áradba tat* 38