Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-45
226 Az országgyűlés felsőházának 45. ülé szükséges korlátozásokat. Viszont, mélyen t. Felsőház, gondunk lesz rá, hogy a magánéletet érintő korlátozások ne lépjék túl a legszükségesebb mértéket. (Helyeslés.) A nemzet gondoljon arra, hogy a jól felszerelt honvédség nemcsak a hazát védi, hanem e mellett a határokon belül is nemzeterősítő munkát végez. A honvédség keretén belül továbbfolyik a népnevelési, felvilágosító munka. Ezeréves katonai erényeinket ez az intézmény tartja ébren, amivel nagymértékben hozzájárul a nemzet belső egységének megerősítéséhez. Sok panasz hangzott el arról, hogy közigazgatásunk szervezete és működése nem kielégítő, mert az ügyeket túlságosan központosítva intézik, a közigazgatás nem elég gyors (Ügy van!) és nincs elég közel az élethez. (Ű&y van!) Ezzel kapcsolatosak a bürokratizmus túltengésére vonatkozó mind haugosabb panaszok. (Ügy van!) Mindebiben sok igazság van és a kormánynak az a meggyőződése, hogy közigazgatási rendszerünket és ügyvitelünket a történelmi alapok figyelembevételével a fejlődő élet követelményeinek megfelelően át kell alakítanunk. Elsősorban arra van szükség, hogy a minisztériumok ügyintéző hatáskörét a lehetőség szerint megszüntessük és az alsóbb hatóságokra átruházzuk. (Helyeslés.) Éppen úgy, mint a bírói szervezetnél senkit illetékes bírája elől elvonni nem lehet, gondoskodni kell arról, hogy a közigazgatásban is csak az arra illetékes hatóság intézkedhessek s ne lehessen senkit elvonni az illetékes közigazgatási hatóság elől, fennmaradván a kormányhatóság ellenőrzési és felügyeleti jogköre. Gondoskodni kell arról is, hogy a hatáskörök megállapításával kapcsolatban az ügyek a minima non curat praetor elve alapján mérlegeitessenek s az egészen jelentéktelen ügyek elől elzár assék a sorozatos fellebbvitel lehetősége. (Helyeslés és taps.) Akármilyen nehézségek akadályozzák is a közigazgatás megfelelő ellátását, azt meg kell állapítani, hogy a magyar köztisztviselői kar felkészültségében, szorgalmában és kötelességtudásában nincsen hiány. A magyar köztisztviselő a mai nehéz időkben, nehéz körülmények között erejének és képességeinek teljes latba vetésé vei, legtöbbször a kötelező munkaidőn jóval túl^ végzi a maga felelősségteljes munkáját, amiért a nemzet háláját mindenesetre megérdemli. (Ügy van!) Amennyire örömmel és szívesen ismerjük ezt el, éppen olyan elhatározott szándéka a kormánynak, hogy kérlelhetetlenül lesújt a netán mégis előforduló hivatali mulasztás vagy éppen viszszaélés eseteiben. (Helyeslés.) Visszatérve a közigazgatás szervezeti problémáira, csak néhány szempontra szeretnék rámutatni (Halljuk!) Szükségesnek tartjuk az önkormányzati és községi közigazgatási tisztviselők személyi és szolgálati viszonyainak rendezését, a tanyai közigazgatás régóta vajúdó kérdésének szabályozását. A szakszerű és gyors közigazgatás követelményeinek megfelelően szabályozni kell^ a községi elöljáróság és a községi jegyző jogállását is. A belügyi kormányzatnak ezenkívül egyik legfontosabb feladata annak a szociális munkatervnek minél gyorsabb végrehajtása, amelynek alapjait az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940: XXII. te, fektette le. Továbbra is a pénzügyminiszter úr feladata — külön megbizatása alapján — a gazdasági élet, jelesen a termelés tervszerűségeié 1941. évi április hó 24-én, csütörtökön. nek kiépítése és a gazdasági minisztériumok működése Összhangjának biztosítása. Ez ter mészetesen nem jelent tervgazdálkodást olyan értelemben, mintha az államhatalom közvetlenül maga kívánná kezébe venni a gazdasági élet ügyeinek intézését, hanem azt jelenti, hogy az egyéni munka és kezdeményezés érvényesülésének fenntartása mellett az államhatalom a közérdek szolgálatában irányító befolyást gyakorol arra, hogy a gazdasági élet minden vonalán, tehát mind a termelés, mind az értékesítés és fogyasztás terén a tervszerűség és a gazdasági élet erői között meg legyen az összhang. Az államhatalom szerepe tehát subsidiarius jellegű. Csak támogatja és kiegészíti a magángazdaság tevékenységét, a nélkül, hogy ezt átvállalni kívánná. A kormányzat pénzügyi célkitűzései változatlanok és változatlanok azok az utak és eszközök is, amelyeken haladva és amelyek igénybevételével elérésüket biztosítani kívánjuk. Nagy súlyt helyezünk a költségvetés egységességére és teljességére, nemcsak azért> hogy a költségvetésben és az annak rendszerét követő zárszámadásból az államháztartásról teljes és tiszta képet nyerhessünk és annak eredményei kellőképpen elbírálhatók legyenek, hanem azért is, hogy az államháztartás irányításának egységességét biztosítsuk. Költségvetési politikánk alapja, hogy komoly takarékosságot kell érvényesítenünk az államháztartásban csakúgy, mint; más közháztartásokban. Ugyanezt a takarékosságot követeljük meg a magánháztartásokban is. Bármilyen súlyos adóztatásra is van szükség, mindig gondolnunk kell arra, hogy az adóztatás útján el ne vonjuk azt az anyagi erőt, amely a gazdasági élet berendezéseinek fenntartása és fejlesztése érdekében szükséges. (Helyeslés.) Az adóztatás terén várható intézkedések ' /ül ki kell emelnem a hadmentességi adó bevezetését, amellyel — ellentétben az 1920-ban megszüntetett hadmentességi díjjal — nemcsak az állami bevételeket kívánjuk fokozni, de egyben anyagi erejükhöz mért váltsággal kívánjuk megterhelni azokat, akik katonai szolgálatot egyáltalán nem vagy csak részben teljesítettek. Különös súlyt helyezünk a mezőgazdasági hitelellátásra. Az ipar és a kereskedelem terén a hitelezési viszonyok nem voltak olyan nehezek, mint a mezőgazdaság terén. Ebben az irányban tehát csupán a rendkívül ;• jelentős kisiparos társadalom hitelszükségletének biztosítása érdekében van szükség külön intézkedésekre. A mezőgazdaság terén a legfontosabb teendő a termelés folytonosságának biztosítása. De ezzel nem szabad megelégednünk, hanem minden vonalon a termelés fokozására kell törekednünk. Egyetemes érdekünk, ho"^ belső szükségleteinket kielégíthessük és a feleslegeket értékesíthessük. A tavalyi kedvezőtlen időjárás és a rendkívüli viszonyok miatt készleteink alatta maradnak a normálisnak, a tavaszi áradások és belvizek hátrányosan befolyásolják egyes vidékek termelését. Ezeket a nehézségeket azonban erélyesen le kell küzdenünk. A termelés folytonosságának és a mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása érdekében a kormány lehetővé tette a hon védelmi munkakötelezettek kirendelését és a honvédelmi dologi szolgáltatások igénybevételét.
