Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés felsőházának US. ülése remélhetőleg' a Magyarország- szempontjából alsó szakasznak nevezhető Duna-résznek szabá­lyozása a jugoszláv kormányzattal egyetértés­ben történhetik meg. Ha ez a szabályozás meg­lesz, akkor ott ezen az alsó szakaszon nem kez­'Iötlik majd meg a jég torlódása. Az árvédelem szempontjából a második feladat a jégtorlaszok által 'keletkező árvizek megakadályozására, hogy a töltéseket meg­felelően megerősítsük és szükség esetén fel is emeljük. Ez már az árvédelmi társulatok feladata, amelyek mindent elkövetnek, hogy ezeket a feladatokat megoldhassák, sajnos, azon­ban az utóbbi évek nagy munkái következtében anyagiakban teljesen kimerültek s így a kor­mányzat segítségére lesz szükség, hogy ismét megfelelő kölesönökkel vagy egyéb segítséggel lássa el ezeket a társulatokat. Lehetséges azon­ban, hogy ez a segítés már nem ilyen keretek között fog megtörténni, mert amint a pénzügy­miniszter lír is kifejtette múltkori expozéjában, a társulatok államosítása és általában a vízsza­bályozás és az árvízvédelem államosítása van tervbe véve, úgy hogy a későbbi lépésekel valószínűleg már ezen a kereten belül lehet meg­tenni. Valószínű, hogy ha az államosítás tény­leg megtörténik, akkor az árvíz elleni védeke­zést is sokkal átfogóbban és hatásosabban lehet majd megoldani. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk napirendünkre. Napirend szerint következik az igazoló bizottság jelentésének tárgyalása^ az igazolt felsőházi tagok, póttagok és örökös jogú főrendi családok részéről választásra jogosult tagok n év jegyzékének kiigazítása tárgyabán; Kérem a jegyző urat. hogy &z igazoló bi­zottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gr. Bethlen Pál jegyző (felolvassa az Iga­zoló bizottság jelentését). Elnök: Szólásra jelentkezett Harrer Ferenc felsőházi tag úr ő méltósága. ' . Harrer Fereue: Nagyméltósága Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Az igazoló bizottság je­lentéseihez nem igen szoktunk hozzászólni; ez a jelentés azonban nemcsak a felsőház tagjai sorában időközben bekövetkezett változásokról szóló szokásos bejelentéseket tartalmazza, ha­nem határozati javaslatot is és úgy érzem, hogy mint az igazoló bizottság tagjának, e ha­tározati javaslat közjogi jelentősége miatt erre a t. Felsőház figyelmét fel kell hívnom. (Hall­juk! Halljuk!) A kereskedelmi és iparkamarák felsőházi képviseletéről van szó. A kormány e kamarák átszervezésével kapcsolatban az 1931:XXVI. te. alapján egy rendeletet bocsátott ki. amelyben a kereskedelmi és iparkamarai tagsági jogokat megszüntette. Ezt a rendeletet bemutatta a rí6 tagú országos bizotságuak, amely azt tu­domásul is vette. A rendelet azután idekerült a felsőházhoz és pedig annak igazoló bizottsá­gához, hogy az levonja belőle azokat a követ­keztetéseket, amelyek belőle a felsőházi tör­vény alapján levonandók. A felsőházi törvény "27. ^-a úgy szól, hogy lia valaki megszűnik az ől meg választó intéz­mény tagja lenni; akkor az illető tag felsőházi tagsága is automatikusan megszűnik. Amikor az említett rendelet az igazoló bi­zottság elé került, aggályok, még pedig igen alapos aggályok merültek fel abban a tekintet­nem, hogy ez a rendelet egyáltalán törvényes­nek tekinthető-,« (Halljuk!) és különösen, hogy e rendelet alapján lehet : e felsőházi képviseleti tagságokat megszüntetni, vagyis, hngy lehet-e 194-1. évi március hó 21-én, pénteken. 209 ennek a rendeletnek a következménye az al­kotmányjogba vágó olyan intézkedés, amely végeredményben a felsőház összetételén változ­tat. (Ügy van! Úgy van!) A törvényen alapuló támpontjuk is volt azoknak, akik ezeket az aggályokat kifejtették. A törvényhozás bizonyára nem gondolta azt, hogy a felsőházi tagság anélkül szűnhessek meg, hogy a tagok másokkal pótoltassanak; az intézmény képviseletének megszüntetései az in­tézmény megszűnésével függ Össze, amire vo­natkozólag a felsőházi törvény külön intézke­dik. Nem tételezhető fiel azonban a kormány­ról, hogy a kereskedelmi és iparkamarát, mint intézményt az 1931:XXIV. tc.-n alapuló felha­talmazás alapján kibocsátott rendelettel kí­vánta volna megszüntetni vagy ilymódon megszüntethetőnek tartotta volna, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezt a tör­vénycikket a gazdasági élet érdekében hozták; ebbe a témakörbe aligha tartozhatik a keres­kedelmi és ipari érdekképviseletek felsőházi tagságának megszűnése. Ennek ellenére a bizottság mégis abban állapodott meg, hogy a következő határozati javaslatot terjeszti a t. plénum elé. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »A felsőház felhívja a kormányt, hogy a kereskedelmi és iparkama­ráknak a 9.180/1940. M. E. számú rendelet kö­vetkeztében megszűnt felsőházi képviseletét megfelelő módon mielőbb biztosítsa«. Azt hi­szem, ezt a javaslatot az igazoló bizottságnak meg kellett tennie és meg vagyok róla győ­* ződve, hogy a mélyen t. Felsőház helyesli azt és el is fogja fogadni. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Az igazolóbizottság végül azért nyugodott meg az előterjesztett javaslatban, mert a mai időkben el akarta kerülni a közjogi vitát, meg­elégedett tehát azzal, hogy szükségesnek mon­dotta, hogy a kereskedelem és ipar rendjének a kamarákon keresztül való felsőházi képvise­lete átszervezés révén ne szűnjék meg. Ezt a javaslatot mindenképpen meg kellett tennünk, mert hiszen még arra is kellett gon­dolnunk, hogy az első alkalommal kell óvást emelni az ellen, hogy a felsőházi képviselet bármelyik része közvetett módon, rendelet út­ján megszüntethető legyen. (Ügy van! Ügy van!) Ezért vagyok bátor erre a határozati javas­latra ismételten felhívni a figyelmet és termé­szetesen kérni, hogy méltóztassék azt elfo­gadni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik vitéz Barcy Gábor ő méltósága. vitéz Barcy Gábor: Nagyméltóságú ElnŐlk Ür! Mélyen t. Felsőház! A kérdés jogi oldalá­val nem óhajtok foglalkozni, hanem tisztán gyakorlati szempontból vagyok bátor szót emelni folytatásaképpen annak, amit előttem szólott felsőházi tagtársam elmondott. A kereskedelmi és iparkamarák fontossá­gáról, azt hiszem, ebben a testületben felesle­ges beszélni, de mégis bátor vagyok felhívni a figyelmet arra, hogy ma különösen fontos munkákkal bízzák meg a kereskedelmi és ipar­kamarákat és a közellátás biztosítása tekinte­tében ^s a kereskedelem átállítása terén olyan rendkívül terjedelmes munkák szakadnak a kamarák nyakába, hogy fontosságuk máról ­holnapra lényegesen megnövekedett. A keres­kedelem- és iparügyi miniszter úr ő nagymél­tósága, aki mindig- igénybevette a kamarák működését, azt hiszem, a # legjobban méltányolja a kamarák nagy munkáját. Éppen ezért kérem, hogy ő is. tegye magáévá ezt a határozati 1 javaslatot és tolmácsolja a m. kir. kormány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom