Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-43

206 Az országgyűlés felsőházának J^S. ülésrészvétének nyilvánításáért hálás köszönetet mondanak. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a buda

: pesti érseki általános helytartó a Pápa Ő Szentsége koronázásának évfordulója alkalmából folyó évi március hó 2-án a budavári koronázó főtemplomban tartott ünnepélyes szentmisére és^ Te Beumra a felsőházat meghívta. A szentmisén és Te Deumon a felsőház képviseletében az elnök személyesen vett részt. Legutóbbi ülésünk óta a felsőházhoz még több más ünnepségre is érkezett meghívás, amelyeken való képviselteted tekintetében saját hatáskörömben intézkedtem. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy Nagy Pál, Mutschenbacher Emil és báró Urbán Pál felsőházi tag kormányzói meghívólevelét, Muzsik Olivér és Ujfaiussy Lajos felsőházi tag pedig megbízólevélét beterjesztette. A meghívó- és megbízólevelek megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadattak az igazoló bizottságnak. A t.- Felsőház tudomására hozom, hogy j Stróbl Miksa János budapesti lakos hozzám intézett beadványában olyan kijelentések foglaltatnak, melyek a felsőház sérelmére elkövetett becsületsértés vétségének tényálladékát kimerítik. Felhatalmazást kérek ezért a t, Felsőháztól, hogy a bűnvádi eljárás megindítására szükséges lépéseket megtehessem. (Helyeslés.) Méltóztatnak a felhatalmazást megadni? (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy a felsőház a kért J felhatalmazást megadja. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a naplóhitelesítő' bizottság által megállapított ellenőrző sorrend szerint folyó március hóra Trikál József és gróf Zichy György felsőházi tagok következnek naplohitelesítőkül. Tudomásul szolgál. A képviselőháztól újabban beérkeztek: az irodalmi ós a művészeti müvek kölcsönös védelme tárgyában Berlinben, 1940. évi november hó ti. napján Ívelt nagyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, továbbá a m. kir. külügyminiszter jelentése az 1938 : XXXV. törvénycikk' alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszo- Í nyainkat szabályozó egyezmények tárgyában j az 1939. év folyamán tett rendeleti intézkedé- ! sekről, a.m. kir. iparügyi miniszter jelentése az ásványolaj félék és földgáz kutatása és bányaművelése meghatározott területre vonatkozó jogának az 1911 : VI. te. 4. §-a alapján a Wintershall A. G. berlini cégre, illetőleg a_z általa alapítandó részvénytársaságra történt átruházása tárgyában. és végül a magyar állam 1938/39. évi zárszámadása és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e szárszámadásra vonatkozó', níint a törvényhozás által az 1938/39. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1938/39:1., illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott kétrendbeli jelentése. Ez a törvényjavaslat, a miniszteri jelentések, továbbá a magyar állam 1938/39. évi zárszámadása a Legfőbb Állami Számvevőszék jelen léseivel együtt kinyomattattak, szétosztattak s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak az illetékes bizottságoknak. A bizottságok a hozzájuk utalt ügyeket letárgyalták s jelentéseiket benyújtották. A jelentések kinyomattattak, szétosztattak s a házszabályok szerinti 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Beadta még jelentését az igazoló bizottság a hozzáutalt igazolási ügyekben; a mentelmi VJ.'it. éri március hó 21-én, pénteken. bizottság háromrendbeli jelentését Ripka Ferenc, gróf Khuen-Héderváry Károly és báró Majthényi László felsőházi tagok mentelmi ügyében, továbbá a gazdasági bizottság a felsőháznak az 1939/40. számadási időszakra szóló zárszámadása, valamint a felsőház háznagyának a régi házszabályok 80. §-a alapján előterjesztett jelentése tárgyában. Beadták még együttes jelentésüket a kereskedelemügyi és közlekedési, valamint pénzügyi bizottságok az 1941. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló miniszterelnöki jelentés . tárgyában; 'az igazságügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, valamint pénzügyi bizottságok az építőtakaréküzlet szabályozásáról és végül benyújtotta még jelentését az igazságügyi bizottság a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezek a bizottsági jelentések is kinyomat; tattak, szétosztattak s a házszabályok szerinti 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. T. Felsőház! ' Jelentem, hogy gróf Teleki Gyula ő méltósága a dunai jeges árvízkatasztrófa tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Ezek szerint gróf Teleki Gyula ő méltóságát illeti a szó. Gróf Teleki Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A kapott felhatalmazás alapján legyen szabad a Duna jeges árvizének kérdéséről kissé részletesebben szólnom. Azt hiszem, nem lehet kétség afelől, hogy a Dunavidékre ezidén rászakadt megpróbáltatás, amely a Dunavecsétől Bajáig terjedő virágzó területeket a siralom völgyévé változtatta, messze túlnőtt egy helyi jelentőségű esemény keretein. (Ügy van! Ügy van!) Meggyőződésem, iiogy ez a legnagyobb sorscsapás, amely az Alföld népét az emlékezetes szegedi árvíz óta sújtotta, szükséges tehát, hogy vele itt foglalkozzunk. Személyes élményeim alapján kötelességemnek •' érzem., hogy róla e Ház magas színe előtt szólva, a nemzet lelkiismeretéhez appelláljak. Sajnálattal tapasztalom ugyanis, hogy az ' ország közvéleménye e fölött az esemény fölött napirendre tért, ^mielőtt a romok eltakarítása, a sehek orvoslása és a könnyek letörlése megtörtént volna. A közvéleménynek ezt a magatartását nem annyira, közönynek, mint inkább tájékozatlanságnak tulajdonítom. A tájékozatlanság előidézője a sajtó nem mindig alapos tudósítása, de hozzájárul ehhez a hivatalos kommünikék rendíthetetlen optimizmusa is,. amelyben az érdekeltek nem mindig tudnak osztozni. A sajtóban megjelent számos árvízi tudósításban sok mindenről olvastunk, de a legkevesebb méltatás a Dunavidéknek jutott, úgy annyira, hogy a felületes olvasó hajlandó volt ezt a kérdést az országszerte pusztító áradások epizódjának tekinteni. Nem szükséges bővebben magyaráznom azoknak, akik a Duna jegét az idén látták, hogy a Duna jeges árvize nem epizód, hanem önálló problémaként kezelendő. A Dunavidék rémnapjainak ily, talán akaratlan elhallgatása a kárvallott lakosság körében az elhagyatottság érzését váltja ki és feleslegesen fokozza a nagy és indokolt elkeseredést. Mi is történt voltaképpen? Február 16-án a déli órákban a jégtorlaszok következtében felduzzadt Duna Dunaegyháza és Apostag között, pontosan azon a helyen, ahol az 1891. év emlékezetes Gergely napján történt volt, átszakította a gátat. A jégtáblákat magával sodró óriási víztömeg a Dunaegyháza és Solt közt húzódó dombvonulatot hátulról megke-