Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-39
Az országgyűlés felsőházának 39. ülése 19 W. évi december hó 17-én, kedden. 123 faj- és nyelvrokon nélküli kis népre, mint amilyen a mienk. Folyton emelkedő kultúrára van szükségünk és e cél elérésének egyik módja népműveltségünk emelése, de nem félműveltséget értek itt, ami veszedelmeseibb a műveletlenségnél, hanem bizonyos kulturális ismereteknek a biztos és józan népiskolák által való terjesztését. Mert az egészséges magyar parasztságból — és tudatosan használom a parasztsáig szót a kisgazda és a földmívelő helyett, mivel ez fejezi ki azt az értéket, amelyet a magyarságnak ebben a leggazdagabb rétegében látok — kell kitermelnünk ezeket az értékeket. Ez olyan problémakör, amely egymaga egy egész felsőháza felszólalást venne igénybe és ezért, bár igen szívesen tenném, nem óhajtok ennél tovább időzni, csak elvekre akartam rámutatni. Az országgyűlés másik Házában sok szó esett arról, hogy a nyelvtudás nálunk az első világháború után rendkívüli mértékben csökkent. Meglepő ez azért, mert az élő nyelvek tanítása mai tanrendünk keretében sokkal nagyobb tért foglal el, mint a háború előtt. Ennek egyik főokát abban látom, hogy a középosztály anyagi leromlása nem engedi meg, hogy azt az otthoni nevelést adja meg fiainak, amely az egyetlen biztosítéka egy élő nyelv teljes megtanulásának. (Úgy van!) Tapasztalataim szerint — és azt hiszem, minden pedagógus meg fogja erősíteni e z t a tapasztalatomat — iskolában élő nyelvet használhatóan és tökéletesen nem lehet megtanulni. (Ügy van! Ügy van!) A nyelvtudás problémájáról egy másik hozzám még közelebb eső problémához jutok el és méltóztassanak megengedni, hogy itt pro domo mea is szót emelhessek. Ez a domus mea, a Pester Lloyd, amelynek a véletlenek összejátszása következtében néhány év óta az élén állok. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nem személyes ügvről van szó, nem az énkomplexus túltengéséről. Amikor azonban ezt itt szóváteszem. kifejezem egy régi meggyőződésemet, amely még akkor keletkezett bennem, amikor 23 évvel azelőtt egy, azt " r hiszem, könnyebb, biztosabb emelkedést biztosító, nagy tekintélynek örvendő pálya kezdetén elhatároztam, hogy bármikép végződjék a háború, újságíró leszek otthon, mert erre van otthon szükség. Mondom, mély meggyőződésem szerint a Pester Lloyd nem uj ságvállalat, hanem magyar nemzetig intézmény. A támadás, amely ezt az intézményt éri, az országnak egy eszközét éri, amelyet pótolni nem tud, tehát az áa érzésem....ha a-másik Házban érte is a támadás a lapot, jogom, sőt kötelességem ebben a Ház ban szót emelnem érdekében, nehogy avatatlan kézzel nyúljanak hozzá és veszélyeztessék az exíszteneiájat. Méltóztassanak ; meggyőződve -lenni, ; amennyire lehet, ismerem aa egész világsajtót, sokat vátídorioltam, sok laptermék volt a kezemben. Megállapíthatom, hogy a Pester Lloyd egyedülálló olyan orgánum, amely c ' egy országban idegen nyelven, világnyelven, magas színvonalon képviseli az ország érdekeit, minden téren hazafias meggyőződéssel. Ismerek francianyelvű lapokat, amelyek különböző országokban Moszkvától a Balkánon keresztül Kómáig tényleg csak azért jelennek meg, hogy a diplomaták elolvashassák azt, ami nekik szánva van s hogy szócsövük legyen a külügyminisztériumoknak. Biztosíthatom azonban a mélyen t. Felsőházat, hogy egyetlenegy sincs, amely még csak mégis közelíthetné a Pester Lloydot akár politikai súly, akár nyelvi készség tekintetében. FELSŐHÁZI NAPLÓ II, Amikor a Pester Lloyd 1853-ban keletkezett és an ikor 1867 után elérte fénykorát, a liberalizmiiv szolgálatában állt az ország érdekei mellett. Ma kizárólag a magyarság érdekeit szolgálja, beleilleszkedvén a mostani fejíődésadta keretekbe. Biztosíthatom a mélyen t. Felsőházat arról, hogy míg én, vagy olyan magyar ember, mint jómagam, aki évszázadok hagyományai által megerősítve mást, mint magyar érdeket nem hajlandó szolgálni, áll az élén, addig melléktekíntet és megalkuvás nélkül, csakis az ország érdekeit és a magyarság érdekeit fogja szolgálni a lap. (Helyeslés.) Aki megtiszteli azzal, hogy ebben a nehéz munkában naponként figyelemmel kíséri, az előítélet nélkül és jóindulattal megállapíthatja, hogy sem más országnak, sem más fajnak, sem latható, sem láthatatlan befolyása nem érvényesül ennek az orgánumnak a vezetésében. Hapedig nemzeti kötelességét a lap teljesíti, akkor az az eszköz, amit jelent és az a feladat, amelyet teljesít, úgy érzem, anyagilag fel sem mér he tő értékű; ennek a terhét pedig a magyar társadalom viseli. Megállapítani óhajtom, hogy a magyar társadalom és nem a magyar kormány. Azt hiszem, hogy még a hivatalos tényezők is hajlandók lesznek megerősíteni azt a megállapításomat, hogy ez a lap az utóbbi hat hónap alatt olyan politikai szolgálatokat teljesített, amelyek nagy érékkel bírtak az utóbbi hónapok eseményeiben és ilyen politikai szolgálatokat más magyar lap nem is képes teljesíteni, nem azért, mert nincsenek meg benne a kvalitások, hanem mert nyelvénél fogva nem olyan közvetlen a hatása. Hozzányúlni ehhez az intézményhez, veszélyeztetni ezt az intézményt, ellentétben áll a magyarság érdekeivel. Méltóztassanak megengedni, hogy pár szót arról is mondjak, mit jelent ezt a lapot egy országban létrehozni, amely nem a saját nyelvén jelenik meg. Szabad legyen csak egy példára hivatkoznom. Szintén nincs orgánum a világon, amely azt produkálná, hogy abban a parlamenti beszédek ugyanazon a napon, amikor elhangzanak, más nyelven, nyomtatásban, — azt hiszem, megállapíthatom, töhbé-kevésbbé korrekt kivonatban —- meg tudjanak jelenni. Csak egy sajtóterméket ismertem és ez a Népszövetség napi kiadványa volt, de ez is másnap reggel jelent meg és három ellenőrző fóru.mon ment keresztül. Nem könnyű feladat a Pester. Lloyd számára a magyar társadalomban munkatársat találni, mert ahhoz, hogy valaki odaüljön a munkaasztalhoz, nem elég az, hogy németül olvasni és írni tudjon, mint ahogyan nem elegendő az, ha valaki folyékonyan tud hangjegyeket olvasni ahhoz, hogy a zongoravirtuóz legyen. Van még a kettő között elég hosszú út, amit be kell járnia az egyiknek is, a másiknak is. Fáradhatatlan, évek hosszú során át végzett munkássággal kell szert tenni arra a sok speciális nyelvtudásra, publicisztikai. érzékre, politikai érzékre és tapintatra, ami ehhez szükséges. Ezekre a szempontokra óhajtottam rámutatni akkor, amikor még pár szóval meg akarom világítani azt, hogy az 1939 : IV. te. által szükségessé vált és kötelező — meggyőződésem szerint is szükséges — átállítást a szerkesztőség személyzetében hogyan hajtottam végre. Amióta a lap élén állok, három év óta, felelősségem tudatában és minden lehetőség kihasználásával megtettem azt, ami lehetséges ennek elérésére; két év óta az ország elitjéből összeállított vezérlő bizottság támogat^ ebben a munkámban. Hogy ez mennyire nehéz feladat, azt felismerte Imrédy Béla volt miniszterié
