Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-13

Az országgyűlés felsőházának 13. ülése nak csak 3—4000 tagja van. Ez a tény is azt mutatja tehát, hogy nekünk ezt a kérdési kötelező társadalombiztosítással kell megoldanunk. Ezt a kérdést annakidején Darányi földmivelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága törvényhozásilag meg is oldotta. Sajnos azonban, ennek a kérdésnek egy bizonyos része nem oldatott meg és ezt a részletkérdést kívánom én tulajdonképpen ezzel a törvényjavasJattal a megoldás stádiumába hozni. Igen örülök, hogy annakidején mint képviselő a képviselőházi padsorokból magam is kértem a löldmívelésügyi kormányzatot, hogy ezt a mezőgazdasági munkásbiztosítást nocsak az aggkorú férfiakra terjessze ki, hanem az özvegyekre is és igen örülök, hogy mint földmívelésügyi miniszter, most ezt az akkori propoziciómat valóra válthatom. Igazságtalannak tartom azt, hogy a mezőgazdasági munkás özvegye ne részesüljön járadékban, hiszen minden más foglalkozási ág társadalombiztosításában a férj halála után az özvegy félnyugdíjat kap. Igazságtalan tehát, hogy a mezőgazdasági munkásság körében ez ne valósuljon meg. De igazságtalan azért is, mert például, hogy ha egy járulékot fizető mezőgazdasági munkás, aki 18 éves korától egészen 63 éves koráig fizette a járulékát, mondjuk, 63 éves korában meghal, igazságtalan lenne az, hogy akkor az özvegy semmiféle járadékot ne kaphasson, pedig annakidején együtt takarították meg mindennapi életükben azokat az összegeket, amelyeket a biztosításra fizettek be. (Ügy van! Ügy van!) Az elmondottak világosan bizonyítják, hogy a biztosítást a mezőgazdasági munkás özvegyére is ki kell terjeszteni és különösen ma, amikor annyit beszélünk családvédelemről, elsősorban kötelességünk szerény véleményem szerint, hogy a családnak ne csak a fejét, hanem az anyját is annakidején megfelelő támogatásban, megfelelő özvegyi nyugdíjban részesítsük. Ez volt az a cél, amelynek érdekében ezt a törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett az igen t. Felsőház elé hoztam. Eddig azt mondottam beszédemben, mélyen t. Felsőház, hogy a társadalombiztosításban az özvegyek mindig a fél összegét szokták annak a járadéknak kapni, amit a férjek élveznek. Ezzel a törvényjavaslattal egy kivételt statuáltam, mégpedig azoknál, akik az átmeneti intézkedés alapján kapják meg a nyugdíjat Ezek az özvegyek nem fél összeget, amely esefben 2 50 pengő lenne, hanem havi 5 pengőt fognak kapni. Ez az 5 pengő sem nagy összeg, de ezt az 5 pengőt nem a városi ember szemszögéből kell nézni, inert ennek az 5 pengőnek faluhelyen nagyobb vásárlóereje van és nagyobb jelentősége van, mint itt bent a fővárosban. (Ügy van! Ügy van!) Méltóztatnak látni, hogy az özvegyekről itt e törvényjavaslatban gondoskodás történt, de gondoskodás történt bizonyos mértékben arról is, amire Biró Zoltán igen tisztelt felsőházi tag úr hívta fel a figyelmemet, hogy az árván maradt gyermekek támogatása is bizonyos megoldást nyerjen. Méltóztatnak látni, hogy ebben a törvényjavaslatban van egy olyan szakasz, amely azt mondja, hogy ha a biztosítástechniki számítások lehetővé teszik, akkor az olyan özvegyek, akiknek három gyermekük v

an és ezek 16 évnél fiatalabbak, megfelelő Syermekneveltetési támogatásban részesüljenek. , Azt is mondottam, hogy én a biztosítás terén és elsősorban a mezőgazdasági biztosítás FELSŐHÁZI NAPLÓ I. 1929. évi december hó 12-én, kedden. 81 terén lépésről-lépésre kívánok haladni. Ez a javaslat ezen a téren mindenesetre egy lépés és ha a biztosítástechnikai számítások azt mutatják, hogy itt tovább lehet menni, legyen meggyőződve a mélyen t. Felsőház, hogy akkor nem fogok habozni és egy lépéssel tovább fogok menni. (Helyeslés.) Ami már most Mészáros igen tisztelt felsőházi tag úrnak a betegségi biztosításra vonatkozó kérését illeti, méltóztassék megengedni, bogy erre röviden egy pár .szóval reflektáljak. A betegségi biztosításnak a mezőgazdasági munkásságra való kiterjesztését én magam is szükségesnek tartom, de itt előzetes kalkulációkra van szükség. Ezek a kalkulációk folyamatban vannak. A kérdést analizálni kell és a mezőgazdaság teherbíróképességéhez képest kell a kérdést megoldani. Méltóztatnak látni, hogy már ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése alkalmával a mezőgazdasági biztosítás terén a földbirtokosok terhe az eddigi 18-75%-ról 25%-ra fog felemelkedni, az állam hozzájárulása 2 millióval emelkedik és a törvényhatóságok hozzájárulása is tetemes összeggel emelkedik. A betegségi biztosításnak további kiterjesztése természetesen nemcsak a birtokos társadalomra, ha nem az államra is még nagyobb megterhelést jelent. Kernelem azonban, hogy a gazdasági viszonyok javulásával ezt a megterhelést is el fogjuk tudni bírni. Természetesen ennek a premisszája az, hogy a gazdasági helyzet stabil legyen, a terményárak megfelelő nívón stabilizálódjanak és a mezőgazdaság jövedelmezősége minden körülmények között biztosíttassék. (Ügy van! Ügy van! T. Felsőház! Méltóztatnak látni, hogy ez a törvényjavaslat a kormányzat szociális érzését tükrözi vissza. Én meg vagyok győződve ;ifelől, hogy bár ezek a juttatások csekélyek, azok az özvegyek, akiknek érdekében ez a törvényjavaslat napvilágot látott, érezni fogják, hogy a magyar kormányt és az országgyűlést a munkásság iránti megbecsülés és szeretet hatja át, ezért tisztelettel kérem a törvényjavaslatnak általánosságban és részletekben való elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e »az 1938 :XII. te. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban részesítéséről« szóló törvényjavaslatot íUtalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét és azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és az 1—9. §-ok sorszámát, amelyeket a felsőház hozzászólás nélkül el1°oaú. ' *„••'/. i j. . T i. • Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatvám kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nemí (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határoza20