Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-9
Az országgyűlés felsőházának 9. ülése 1939. évi augusztus hó 11-én, pénteken. 4 7 i az elindítója annak a kereskedelem köréhen megindult akciónak, amelynek eredménye végül a kereskedelmi tisztesség védelméről szóló törvény megalkotása volt. Nem a kereskedelem, vagy az ipar ellenségei, nem a kormányhatalom szigora és nem a fogyasztóközönség felzúdulása tette meg ennek a törvénynél: megalkotására az első lépést. A kereskedelem és az ipar köréből indult ez ki! 1919. őszén a Baross Szövetségben néhai Rausoh Aladár alapító elnök elnöklete alatt dr. Bányász Jenő, a Szövetség akkori igazgatója tett előterjesztést arra, hogy külföldi mintára minekünk is szükségünk volna olyan fegyverre, amellyel saját magunk őrködhetnénk üzleti tevékenységünk, működésünk becsületessége és tisztessége felett. Ezt a kezdeményezést magáévá tette a budapesti kereskedelmi és iparkamara, felzárkóztak melléje az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek és ilyképpen egyesült erővel és egységes akarattal sikerült az 1923. évi V. t.-c. megalkotását , kiharcolni az üzleti tisztasség fokozottahh védelme érdekében. Mi, magyar kereskedők és iparosok, úgy érezzük, hogy a magunk intézményeit nem kell propagálnunk és nem szabad üzleti tisztességünkkel hivalkodnunk, az előbb elmondottak aoznban igazolják, hogy mennyire él a magyar kereskedő és iparos lelkében a kari tisztesség, a becsület és az önérzet tudata. ameVeket intézményesen is szükségesnek tartott megvédeni. Az üzleti tisztesség fokozottabb védelmére alkotott 1923. évi V. te. 41. és 44. §-ának rendelkezései szerint Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarák mellett zsűriket és választott bíróságokat létesítettek, amelyeknek tagjai a gyakorlati élet emberei, egyszerű kereskedők és iparosok. Ezeknek az intézményeknek a feladata, hogy mint erkölcsi fórumok és ferebbezhetetlen bírósá^k működjenek, hoiry az Üzleti élet kinövéseit lenvessék, csírájukban elfojtsák és, amennyire lehet. megelőzzék. Előző joggyakorlat hiányában ezek a laikus bírók pusztán saját lelkiismeretiikre támaszkodva hozták meg évek hosszú során ál azoknak a bölos ítéleteknek nagy számát, amelyek á'talános elismerést szereztek ennek az intézménynek részére nemcsak a macrvaroiszági magas bíróságok előtt, hanem külföldön j is. Ezek az ítéletek napnál fényesebben igazolják és hirdetik a magyar kereskedőnek ós iparosnak az üz'oti tisztesség kérdésében elfoglalt, magas erkölcsi nívón álló felfogását, ame'yet semmi irányban nem érinthet^ eirves eltévelyedőknek az egész világ üzleti életében itt-ott felbukkanó, netán erkölcstelen üz'eti magatartása. Ezek a laikus bírák közbenjöttével megszületett ítéletek mindennél ékesebb és megdönthetetlenebb bizonyítékai i annak, hofry a magyar kereskedő- és ip-rosvi'ág tisztescégérzete mennvr-e ki van fejlődve és minthogy ezek az ítéletek a magyar kereskedelmi és íppri ] >-(*ïv°^i , 'r>"-''^< juttatják JHfeVzésrfl perben szinte Idealizálják a magyar kftreskedflt és iparosi A nemzetközi kor-ferencHk és kongresszusok a legnagyobb elismerés hanerián emlékeztek me<r a magyar zsűrik és kamarai vála !zto+tWrÓ8ágok határozatairól, olvannyira, hoo-y példán] a nemw^Vözi kereskedelmi Várnám csak a ^"utóbbi napokban küldött megkeres'"t a Budapesti KeresVpflelmi és Tnn-Vnmarához, ho<ry a zsűrinek főletr a rfcklámezédetrésBel kancsolatos döntéseit küldiiik meg részére, minthogy az azokban lefektetett 12 hány év múlva, amikor a zsidótörvény tökéletesen végre lesz hajtva. az alkalmazottak szempontjából már nem lesz olyan nagy a különbség keresztény és zsidó cég között, mert hiszen túlnyomó részben csak keresztény kereskedelmi alkalmazottak, tisztviselők és hivatalnokok működhetnek. Ezeknek a tudásbeli felkészültsége és anyagi megerősödése révén az ő soraikból kerül majd ki a magyar kereskedelem utánpótlása, ezek lesznek megalapítói a jövőben alakulandó keresztény cégeknek és további kiépítői az egészséges, nagy magyar kereskedelemnek. Addigra hihetőleg a mai kötöttség helyébe is bizonyos mérvű szabadság fog lépni, amely szabadság mindenesetre nem lesz talán olyan mérvű, mint amilyenbon a háborúelőtti kereskedőgeneráció élt, amely munkájával, tevékenységével vagyont gyűjthetett, de a jövő kereskedőereneráció érdekében kívánatos, hogy a kereskedői tevékenységnek tágabb teret nyújthassunk, mint amilyenben a mai generáció küzködik és bizonyos mértékben elsorvnd. Mélyen t. Felsőház! Nem aknrok a kereskedelmi szabadság és a szabadkereskedelem kérdósével fosdnlkoz.ni, de azt hiszem, mindnvájunk előtt tisztán áll az. hogy ha a törvény erejével és a társadalom megmozdításával keresztény alapra akarjuk és fogjuk helyezni a magyar kereskedelmet, akkor gondoskodnunk kell arról is, hogy biztosítsuk részére az életlehetőséget és a munka lehetőségét, bővítsük a kereskedelmi tevékenység területét és teervük lehetővé, hogy kitartó, szorgalmas és békés polgári munkával a jövő magyar kereskedőié is megteremthesse a maga részére azt a biztos anyagi bázist, amely a közelmúltban nem eg*^ ember részéről váltott ki irícrvsénret. A munkával megteremtett anyagi felkészültség, jólét nemcsak az egyedet fogja megerősíteni, hanem a sok-sok kereskedő anyagi erejének összessége az egész magyar gazdasági életnek új erőt és hatalmat fog biztosítani. A kereskedelemről és magáról a kereskedőről szeretnék néhány szót mondani, meri ;i törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alatl és egyes sajtóorgánumokban olyan jellemzést hallottunk és olvastunk, amelyet nem érdemel meor sem a kereskedelem, sem pedig a kereskedő. Vonatkozott pedig ez a kereskedővel kapcsolatosan az üzleti tisztesség kérdésére. Ne néltóztassanak félreérteni, nem ,'ikarok védőbeszédet mondani itt a kereskedői tisztesség mellett meri hi^en erre nem szorul rá a kereskedelem. Főleg nincs is szükség erre az őrs/ágnak ezen a legkomolyabb és legbölcsebb fórumán, ahol nem egyes esetek, vagv szórványos jelenségek általánosítása révén alakulunk ki a felfogások és ahol a komolv törekvések ss tények mindenkor a legteljesebb megértéssel találkoznak. De éppen ez a körülmény teszi szükségessé, bosry itt ezen n helyen muta^s-'k rá nébány tényezőre és vilásítsem mnn; rövilon azt, bogy a maaryar kereskedő milyen félékenyen őrködik becsü'ete és üzleti tisztessége felett. A magyar kereskedő és a magyar inaros i háború utáni évek Wk\ elvadnltsága és erkölcsi meglazulása idejében harcot kezdett ízért, hogy kigyomlálja soráig közül a grazt, unelv veszélyeztette addigi jóhírnevét. beesüleét és tisztességét. Féltékenyen őrködött bccsüetes munkával megszerzett erkölcsi jnvai feett és önként követelte a tisztességtelen verseny kérlelhetetlen törvényes üldözését. Ez volt FELSŐHÁZI NAPLÓ I.
