Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-32
422 Az országgyűlés felsőházának 32. ülése 19 UO. évi október hó 16-án, szerdán. kincsekben nem bővelkedő Kolozsvárnak. Bizouyára sokan tudnának tökéletesebb megoldást is találni, de én úgy látom, hogy a folytonosság minél gyorsabb biztosítása és a problémának a lehető Lgkisebb anyagi áldozattal történő gyors megoldása ezt a törvényjavaslatot tökéletesen megokolja. Az egyetem-mészárlás gndolatát, amelynek vállalása ellen boldogult Klebelsberg Kuno egy alkalommal éppen itt a felsőházban olyan hevesen tiltakozott, Hóman miniszter úrnak ez a javaslata szintén gondosan kiküszöböli a lehetőségek köréből. A javaslat 2. és 3. §-a ugyanis a vidéki egyetemek teljességét elvben már most is biztosítja és mindnyájan örülni fogunk, ha tényleges teljessétételükre minél előbb meglesz a mód. Bízom Szeged, Debrecen és Pées nemes kultúrvárosok szellemében, hogy az majd újra elindítja azt az eleven erőt, amely a három vidéki egyetemet megint a teljesség útjára tereli. A javaslat 6., 7.. és 8. §-ában a közoktatásügyi kormányzatnak adott széleskörű felhatalmazás miatt egyetemi körökben nincs ok az aggodalomra. Tanúi voltunk annak, hogy a József Nádor Műszaki ós Gazdaságtudományi Egyetem megszervezésekor ugyanezzel a felhatalmazással ugyanez a közoktatásügyi miniszter milyen nagy méltányossággal és igazi megértéssel járt el. Nagyobb az aggodalom az egyetemi tanárok körében abban a tekintetben, vájjon lesz-e méltányos megoldás annak az új pótléknak megszabásában, amelyet a javaslat 9.'§-a az eddigi tandíjjutalék helyett tervez. Igaz a megokolásnak az a megállapítása, hogy a jutalék mai rendszere itt-ott méltánytalan aránytalanságokhoz vezetett. Gondolok különösen arra a méltánytalanságra, amely a vidéki professzorok jutalékának csökkentésében nyilvánul meg. Szeretnők remélni, hogy ez a méltánytalan és érthetetlen megkülönböztetés az új rendezés alkalmával tökéletesen meg fog szűnni. Hogyan lehet az egyetemi tanártól azt kívánni, hogy jól érezze magát a vidéki városban, ha még hivatalos javadalmazása terén is mellőzések és méltánytalanságok érik tisztán azért, mert vidéki városban kénytelen élni? A vidéki egyetemek tanárainak helyzete általában is éppenséggel nem kedvező. Különösen nehéz lesz a Helyzete nemcsak a professzornak, hanem magának a karnak is akkor, ha jelentéktelenebi), kisebb vidéki városról van szó. Ilyen például Sopron, ahol két egyetemi kar működik és a városnak mindize fsak körülbelül 38.000 lakosa van. Debrecen és Szeged egyetemi városok százezernyi lakosságával szemben. Mint a József Nádor Műegyetem soproni bánya-, kohó- és erdő mérnöki kara felsőházi képviselőjének lelkiismereti kötelességem, hogy felhívjam a mélyen t. Felsőház figyelmét erre az egyetemi karra, amelynek helyzete Sopronban hovatovább egyenesen tűrhetetlenné válik. Maga az a^ körülmény, hogy ez az egyetemi kar 240 kilométernyi távolságban van az egyetem budapesti központjától és többi négy karától, végleges megoldás gyanánt eredetileg is tökéletesen fonáknak látszott. Az egyetem központjától távol működő különálló karokkal szemben, két külön esettel kapesolatban, Hegedűs Lóránt és néhai Berzeviczv Albert foglalt állást a nagy nyilvánosság előtt. Az egyetemi gondolatnak ez a két kiváló ismerője I világosan megállapította, hogy az ilyen kü! lönálló, a központtól távol működő kar valósággal kigúnyolása az egyetemi gondolatnak. (Ellentmondások balfelöl.) Hol marad a tanulási szabadság és hol az egyetemesség, hol a karok közötti kölcsönhatás, ha a többi kar egyetlen hallgatója sem veheti fel ennek a különálló karnak tárgyait? Ha a különálló kar véletlenül hittudományi ; kar. akkor talán még elhihető, hogy a többi 1 kar hallgatója megvan a hittudományi kar i tárgyai nélkül is. De feltűnő a baj akkor, ha a különálló kar jellege egészen közel áll a többi kar jellegéhez. Ez a soproni kar esete! A bánya- és kohómérnökhallgató sokszor volna ráutalva arra, hogy a gépész- és vegyészmérnöki kar tárgyaiból is hallgasson egyet es mást. A gépésznek és vegyésznek is előnyére ! válnék, ha kohásztárgyakat hallgathatna. Ilyen | a viszony a soproni erdőmérnöki osztály és a budapesti mezőgazdasági osztály között is. Egyszóval a karok között olyannyira kívánatos kölcsönhatás a különálló, egymástól távol I niíiködő karok között sajnálatosképpen mindig I elmarad. ! Hogy a különálló karokra általában miI lyen keveset gondolnak, még a leghivatottabb I tényezők is. annak kétségtelen bizonyítéka : például a/, is. hogy ennek a javaslatnak egyik j szakasza hibás, de legalább is hiányos szövej gezésű, éppen^ azért, mert a javaslat szövegc| zöjének sem jutottak eszébe a különálló egyetemi karok. A soproni egyetemi tanár osak nehezen | és Időveszteséggel tud hozzájutni ahhoz, hogy j a főváros nagy könyvtáraihoz férkőzzék. Csak j ritkán és csak nagyobb költség árán tud résztí venni a tudományos társulatok gyűlésein. Innen ered azután az a különös helyzet, hogy a I műegyetem soproni karának professzorait I jobban ismerik és jobban becsülik külföldön, ! miut idehaza. Idegennyelvű munkáink eljutnak a világ minden részébe. Jellemző ennek a ; soproni karnak tevékenységére, hogy immár I 12 év óta ad ki német-, francia- és angol: nyelvű saját tudományos évkönyvet, amely a soproni tanárok tudományos kutatásairól ad ' számot. Ez az évkönyv olyan nagy sikert araI tott az egész világon, hogy cserépéidányok í alakjában kereken 200 külföldi tudományos ; kutatóintézettel áll a kar összeköttetésben. Igen távoli földrészeknek, így Japánnak és Maudzsukuónak tudományos intézetei éppen ! legutóbb, e napokban azzal küldték meg kiad ványaikat, hogy tudományos évkönyvünk réi vén lépjünk velük csereviszonyba. Mintegy j S0 külföldi folyóirat tartja állandóan nyilván kiadványunk tanulmányait: referálja azokat és igen számos külföldi könyv és cikk hivat, kőzik munkáinkra, épít kutatásaink eredméI nyeire. Vagy nem a legnagyobb kitüntetés-e : karunk külföldi hírneve szempontjából az a , jelenség is, hogy e napokban — amint azt Hóman miniszter úr ő nagyméltósága tudja — i egy szomszédos ország műszaki főiskolája i azzal^ az ajánlattal fordult ÍTozzánk, hogy főÍ iskoláján csak az első két évfolyamot akarván fenntartani, a harmadik és negyedik évfolyamra rendszeresen karunkhoz küldhesse át hallgatóit. Itthon azonban háttérbe kell szorulnunk. : mert alig vesznek észre bennünket A soproni j kar a műegyetem vezetésében sohasem vehet I részt, mert tanárai sorából — éppen a Budai pesttől való nagy távolság következtében és a
