Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-16
Az országgyűlés felsőházának 16. ülése 1939. évi december hó 15-én, péntekeu gróf Széchenyi Bertalan és Uáró Perényi Zsigmond elnöklet« alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Az 1939 — 1910. számadási időszakra szóló állami költségvetésről izóló törvényjav asiac. Hozzászóltak : Finkey Ferenc, Horváth Győző, gr'. Széchenyi Viktor, Náray-Szabó László, Hegedűs Lóránt, Pap József. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jeleit vannak vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radoc Mihály, Varga József gróf Teleki Pál, vitéz Bartlia Károly, Hóman Bálint, docsay László, lieinényi-Schneller Lajos, vitéz gróf Teleki (Az ülés kezdődik 10 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket báró Perényi Zsigmond foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Agorasztó Tivadar, a felszólalók jegyzésére pedig Tarányi Ferenc jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentése alapján »az 1939—1940. számadási icTőszakra szóló állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Tisztelt Felsőház] Mint méltóztatnak tudni, a költségvetési törvényjavaslat részletes tárgyalásánál nálunk már évek óta az a gyakorlat érvényesült, hogy a felsőház a költségvetési törvényjavaslatnak a magyar állam kiadásait magában foglaló 1. $-át az ezeknek a kiadásoknak fedezésere szolgáló jövedelmeket és bevételeket magában foglaló 2. §-szal együttesen tárgyalta, ugyanakkor pedig a felsőház tagjuinak alkalma nyílott arra, hogy az e szakaszokban foglalt költségvetési fejezetekhez külön-külön is hozzászóljanak. Ez a gyakorlat az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló 1937:XXVII. te. 1. |-a első bekezdésének azt a rendelkezését, hogy »az állami költségvetést a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat«, nem érinti és megfelel a házszabályok rendelkezéseinek is. Ép ezért az 1939—1940. számadási időszakra szóló állami költségvetésről előterjesztett törvényjavaslat részletes tárgyalásánál ez alkalommal is az eddig követett gyakorlatnak megfelelőleg kívánok eljárni és íay a felsőház tagjainak módjában fog állani, hogy az egyes költségvetési fejezetekhez külön-külön is hozzászólhassanak. Méltóztatnak bejelentésemet jóváhagyólag tudomásul venni? (Igen.) FELSŐHÁZI NAPLÓ I. IIa igen, ilyen értelemben mondom ki n határozatot. Most kérem a jegyző urat, hogy a pénzügyi bizottság jelentés:'! felolvasni szíveskedjek. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a Jeli >• ti'st). Elnök: Szólásra jelentkezett.' Tarányi Ferenc jegyző: Finkey Ferenc. Elnök: Finkey Ferenc ö nagyméltósága! illeti a szó. Finkey Ferenc: Nagyméltóságú Elnök Ur! Melyen tisztelt Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a költségvetési javaslat elfogadása mellett néhány általános érdekű megjegyzést tegyek elsősorban az én hivatali állásomat és szakmámat érintő igazságügyi tárca némelyik kérdésére, de ezzel kapcsolatban más. a többi tárcát érdeklő ügyekre is. Teszem ezt belső kötelességérzetből azon a címen, hogy az 1926. évi felsőházi tör•'ry bizonyára azért vette fel a koronaügyészt • felsőházi tagok sorába, hogy mint büntetőiogi szakember és a királyi kúriának véleményező s a jogegység fenntartásán őrködő s/ei ve. itt, a felsőházban is előadhassa az igazságszolgáltatás körében az állami közérdekből folyó tapasztalatait és kívánságait. Miután ezúttal utoljára van alkalmam felszólalni a felsőházi költségvetési vitában, méltóztassék megbocsátani, ha különböző kérdésekre fogok kitérni, amelyek azonban mind kapcsolatosak az igazságügyi alapproblémákk.il és mind a közérdeknek követelményei. Igyekezni lógok azonban mindezeket a megjegyzéseimet a lehető legnagyobb rövidséggel megindokolni. (Halljuk! Halljuk!) Miért hangsúlyozza az ügyészségi alaptörvény, az 1871. évi XXXIII. te, hogy a királyi ügyészség és így a koronaügyész is, mint az igazságszolgáltatásban az állami érdek képvi8a