Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-15
Arc országgyűlés felsőházának 15. ülése 1939. évi december hó U-én, csütörtökön. 1G7 beszédeire. (Halljuk! Halljuk!) A hercegprímás ur o eminenciása igen értékes felszólalására mar röviden teleltem; most meg egyszer meg* ismétlem azt, hogy az esyházak magasztos hivatását teljes merték ben átérzem tis a végrehajtás során minden tekintetben igyekezni for gom honorálni azokat a magas kulturális célokat, amelyeket az egyházak működésükkel betöltenek os igyekszem biztosítani azt, hogy az egyhazak anyagi helyzete ne rendüljön meg. 0 eminenciása telhívta a figyelmemet egy bizonyos kultúrádé megvalósítására. Sajnos, ennek a kérdésnek a megoldása nem lőhm függ. Mindenesetre fel fogom hívni erre a kérdésre a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr figyelmet, mert ennek a kérdésnek a megoldása Igenis aktuális és szükséges. Nemes János gróf igen t. felsőházi tag úr érdekes példákat hozott fel az olasz és a német telepítésekre vonatkozólag. Nagyon jól tudom, hogy a telepítés Legjobb módszere a iöldjavítás útján való telepítés, sajnos, azonban ez igen nagy anyagi eszközöket igényéi. A jelen körülmények között erre nem vagyunk képesek. Méltóztatik tudni, hogy a honvédség Fejlesztésére — amire azt hiszem, sohasem volt nagyold) szükség, mint éppen napjaikban minden garasunkat oda kell adnunk, (Ügy van! Ügy ran!) tehát úgy, ahogyan ö méltósága ezt a kérdést felvetette, sajnos, ma nem tudom ezt a kérdést megoldani. Méltóztassék megengedni, hoo-y Albrecht királyi herceg ő fensége mai beszédére reflektálva mindenekelőtt hálásan köszönjem racg úgy a kormány, mint a magam nevében azt a bizalmat és elismerést, amelyet ö irányunkban mai felszólalásával kapcsolatban előlegezett. Mint ő királyi hercegsége LS rámutatott, s mint rádióbeszédemben én is már megemlítettem, szükségesnek tartom a vitézi telkek szaporítását. E tekintetben ellen 4 . (Mrs nézeten vagyok Nemes gróf úr ő méltóságával, mert szükségesnek lartom, hogy az ország perifériáin a vitézi telkek száma minél nagyobb mértékben szaporíttassék. A királyi herceg ő fensége három kérdést vetett fel, három kérdésre kívánt tőlem választ. Méltóztassék tehát m«gen<-edni, hogy e három kérdésre konkrété válaszoljak. A királyi herceg ő fenségének aggálya volt a tek'ntetbon higy az átengedésre köteles és az igénybevétel között túlhos^zú spácium állapittatik meg. Erre vonatkozólag a telepítési törvény 21. és 25. Vai intézkednek: amennyiben a földmívelésügyi kormányzat a kötelezéstől szá; mított két éven belül a területet nem veszi igénybe az afelett való rendelkezési jog teljes mértekben visszaáll a tulajdonosra és afelett a tulajdonos szabadon rendelkezik. Ami már most a vetésforgó kérdését illeti, erre is felhívta ő fensége a figvelniet.A végrehajtás során tudunk csak bizonyos mértékig gondoskodni erről, de a mai gazdálkodás mellett, amikor kereskedelmi gazdVkod^ t folytatunk, a vetésforgó szigorú betartása csak kevésbé lehetséges, ma nem lehet a norfolki négyessel gazdálkodni, mert ma konjunkturális gazdálkodást kell folytatnunk, aminél természetesen nem áMliat fenn olyan mértéVben veszélv, mintha rendes körülmények kö-ött a norfolki négyéé vagy más vetésforgó alapián gazdálkodnánk. A királyi herceg ő fensége felhívta figyelmeméi arra is, hogy a kishaszonbérlöknek kereseti adóval való megterheltetése három év mire felhívjam a mélyeu t. Felsőház figyelmét, mielőtt az egyes felszólaló igen t. felsőházi tag urak értékes felszólalásaira válaszolnék. Ez pedig az, hogy hiszem és remélem, hogy a magánparcellázás révén maga a birtokostársauaiom fog a kormányzat segítségére sietni a kérdés gyorsabb megoldása érdekében. Méltöz- . tatnak tudni, hogy a lelepiiési törvény a luugaií- i Parcellázást megengedi, ezt a szabályt a jelen ' törvényjavaslat is teljes mértékben fenntartja s így a birtokostársaüalom a javaslatnak reávonatkozó rendelkezéseit maga is végrehajthatja magánparcellázás útján. Rá kívánok mutatni ezzel a kérdéssel kapcsolatban arra, hogy 1935-től kezdve a mai napig mintegy 140X00 katasztrális hold magánparcellázás történt. Hiszem éa remélem, liogy ez a magánparcellázási akció a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után bizonyos mértékben még fokozódni is fog, hiszen ez nemcsak a kormánynak, hanem magának a birtokostársadalomnak is érdeke. Hoay a parcellázott terület az átengedésre kijelölhető területbe beszámítható legyen, ezután is az 1920-os földbirtckreformtörvénybin megjelölt személyeknek kell a parcellázott területet eladni. Egyedként a magánparcellázásnál eddig is ez volt a szabály. Mélyen t. Felsőház! Ennek a törvényjavaslatnak sikeres végrehajtásához feltétlenül szükséges az, amint az előbb említettem, hogy a kisemberek gazdálkodását ellenőrizzük és a kisgazdák szakoktatását fejlesszük és hogy állandó gazdasági felügyelet alatt álljanak ezek a kisemberek. Ennek a célnak érdekében, — amire ma a felszólaló igen tisztelt felsőházi tag urak közül többen felhívták a í'igvolmemet — ebben a költségvetési évben 200 téli gazdasági tanfolyamot k''vánok tartatni és 14 téli gazdasági iskola építése van ebben a költségvetési évben előirányozva. Nagyon jól tudom és azt hiszem minden ma<jryar gazda tudja, hogy akkor lerne ez a kérdés teljes mértékben megoldva, ha legalább minden járásban lenne egy állandó téli gazdasáui iskola. (Ügy va/i! Ügu van!) A beruházási bozá : árulási törvény 50 téli gazdasági iskola létesítését teszi lehetővé. Az idei költségvetésben n, milliárdos beruházáson kívül e^y külön téli gazdasági iskolát kívánok Kárpátalja részére juttatni, ezzel is dokumentálva azt, hogy a visszatért Kárpátaliát a magyar npmzet milyen örömmel öleli keblére. Ugyanakkor azonban gondoskodni kívánok arról, amire S. Bálint György igen t. felsőházi tag úr 'hívta fel a firyclmemet, hogy a gazdaszoin^éDzés is fejlesztessék et'ben az országban. (Helyed»*.) Ennek a célnak érdekében az idén már két ilven iskolát állítattam fel. az esrviket Komáromban, a másikat Kassa mellett és ugyanakkor természetszerűleg egy sereg gazdafelesé^kérző. rardawonynknt képző tanfolyamot kívánok tartatni. Remélem és b ; «7em. hoo-y ezek a tanfolyamok alkalmasak lesznek arra, hogy a maryar nép, illetve, hoflry nevén nevelem, a magyar nnrasztság, — mert a paraszt kifev>zés nem lehet szegvén (Ű n v van! Ügy van!) s amint Németországban a Bauer szó megtiszteltetés, Migvarországon is megtiszteli e'é-; kell. hooy 1er yen a paraszt szó — egyoldalú élelmezése bizonyos mértékben megváltozzék a helyes népélelmezés irányában. Mélven t. Felsőház! Méltóztassék megengedni, hoe-y még néhánv szóval reflektáljak az egyes igen t. felszólaló felsőházi tag urak
