Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-15

' Äz országgyűlés felsőházának 15. ülése kább azok a birtokok kellenek ma telepítő-; céljaira, amelyek kétségtelenül rosszul gaz dálkodnak, s ezzel szemben kímélni kell azo­kat a gazdaságokat, bármekkora területen gazdálkodnak, amelyek lényegesen több em­bert, több családot tartanak el, mint egy át­lagos földbirtok, s ezzel a szociális gondolat érvényrejutását képviselik. T. Ház! Sok szó esett arról a Képviselő­házban és itt a Felsőházban is, vájjon helyes-e a kisbérleti rendszer. Nyilvánvaló, hogy H kormány is szívesebben jött volna egy tulaj doni megoldással, ha arra pénzügyi fedezet volna. Azonban éppen azért került ez a ja vaslat az országgyűlés elé, mert nincs kellő pénzügyi fedezet. En azonban, ha politikai okokból jobbnak is tartom a tulajdonjogi megoldást, mert kétségtelen, hogy a magyar földmíves a tulajdonföldet szereti igazán, nem vetném el olyan könnyen és nem térnék napirendre olyan egyszerűen a bérleti rend­szer felett. Az agrárreformok közül, amelyek 1919-ben és 1920-ban hajtattak végre Közép- és Kelet­Európában, megemlítendő egy példa. Van egy nép, amely hozzánk nagyon közel áll és külö­nösen ezekben a napokban a testvéri szeretet­nek a fájdalma köti hozzánk, ez a nép a finn nép. (Éljenz.s.) Méltóztassék megengedni, hogy amikor ezt a nemzetet megemlíteni, azt higy­jem, hogy talán a felsőházi tagoknak a szívé­ből is beszélek, amikor teljes rokonszenvünk­ről biztosítjuk ezt a küzdő nemzetet, (tJgy run! Üpy van! — Hosszauitartó lelkes taps a Ház Minden oldalán.) amely a függetlenségié való érettségének annyi tanújelét adta nemcsak kul­túrájával, de gazdasági politikájával is. Es amikor Örömmel látjuk azt, hogy fiatalságunk a finnek melletti rokonszenvének tüntetésekbe?] ad kifejezést» akkor talán azt is mondhatom, hogy nincs különbség magyarok, öregek és fiatalok, kisebbek és nagyobbak között, kuny­hótól a palotáig, mindenütt, ahol magyar em­ber van, a testvéri szív dobog, és a jó Istent arra kérjük, hogy segítse meg a finn nemzetei küzdelmében, hogy megtarthassa szabadságát (Lelkes taps a Ház minden oldalán.) Ez a nem­zet, amelynek szövetkezeti mozgalma minta* szerű, amelynek szövetkezeti vezetői útján is­merem egész gazdasági megszervezettségét, elég bölcs volt ahhoz, hogy ellenére annak, bogy a politika nyomása alatt volt, először bér­leti rendszerrel oldotta meg a földreformot, az­zal az elgondolással, hogy a bizonyos határ­időre lejáró bérleti rendszerből később átmegy a tulajdoni rendszerre, de csak azok részesül­nek tulajdonföldben, akik mint bérlőgazdák, megfelelnek a követelményeknek. T. Ház! Finnországnak ez a példája sike­rült, de amint a bérleti rendszer jó eloiskolája a helyes telepítésnek, a telepesnevelésnek, úgy a földbérlő szövetkezeti mozgalom i* eloisko­lája a telepítési politikának. A bizottságban részletesen szóltam a földbérlő szövetkezetről de itt is felhívom rá a felsőház figyelmét annak jelentőségénél fogva, és köszönetei mon­dok a földmívelésügyi .miniszter úrnak azért, hoa-y a telepítési törvénynek azt a rendelke­zését, mely szerint a földbérlő szövetkezetek által kezelt és kezelendő területek beszámítan­dók a nagy- és középbirtok által átengedendő területbe, átvette a jelen törvényjavaslatba is. Ez az intézkedés nagyon helyes, mert hiszen a kisbirtokpolitikát erősíti, de üdvös az admi­nisztráció szempontjából is, mert lényeges ter­het vesz le róla, miután a földbérlő szövetke 19§9. évi december hó 14-én, csütörtökön. 141 zetek útján is oda jut a föld, ahova a kor­mány azt juttatni kívánta. A földbérlő szövetkezeti alakulatoknak tör­I ténelmi patinát ad az, hogy a legelső íöldbéríő ! szövetkezet megalakulására a piacetet Károlyi \ Sándor gróf mondotto ki utolsó esztendejében, I az a Károlyi Sándor gróf, aki az egész agrár­i szövetkezeti mozgalomnak, de az agrármozga­lomnak is apostola és halhatatlan vezére, aki mint honvédhuszárszázados, a szabadságharcot végigharcolván, l árisba számkivetésbe ment és ahhoz a 48-as jobbágyfelszabadító hagyo­mányhoz, amelyet a magyar birtokososztály önként vállalt, hű és következetes maradt. Ez ; a történelmi patina erősíti a magyar földbérlő szövetkezeti mozgalmat, amely a magyar föld­ből ered. Megilletődve hivatkozom itt Meskó Pálra, a Magyar Gazdaszövetség elhunyt tő; titkárára, aki először vet le kezébe a földbérlő szövetkezeti gondolatot. És ugyancsak utalok arra, hogy egy egyházi birtokon, a nagyváradi káptalan birtokán létesült az első földbérlő szövetkezet, a mezőgyáni földbérlő szövetkezet. Szó volt arról, a miniszter úr is nyiliftko­zott róla, hogy a földbérlő szövetkezet kere­tében a közös gazdálkodásnak nem híve. Mi sem vagyunk hívei már csak azért sem, mert nemcsak a magyar ömiber természetéve] ellen­kezik a kolhoz- és a szofkoz-rendszer, de gyan­korkftilag is megtanultuk azt, hogy keresztül­viheteten. Hrogván — azt hiszem, a, második földbérlő szövetkezet volt ez. mely Oldenburg Natália hercegnő birtokán létesült — megkísé­reltük a köz\s gazdálkodást. Maga a hercegnő ! kiváló szociális érzékével iparkodott ezt a 'kí­sérletet támogatni. Az első esztendőben ment valahogy a dot g, a második esztendőben l'el­; bomlott a fegyelem, és mindenki azt nézte, I hol ta'/ilja mer a könnyebb mimikát, úgy hogy ezen icisé lel után az Országos Központ] Hitel­szövetkezet, amely a földibérlő szövetkezeti .ak­ciót kezébe vette, 30 eszendőn keresztül többé sohasem próbálkozott a közös gazdálkodás rendszerével, hanem az egyéni gazdálkodást tette telelővé a falusi hitelszövetkezet által bé­relt 1 ri'tleten. A falusi hiteszövetkezet, imint egyetlen jogi személy, vesz] bérbe a ': irtokot. I Tehát a földUirtoktula idonosnak az az előnye, ! hogy non kell sok emberrel tárgyalnia. A szö­vetkezet egész vagyonával is szavatol nemcsak \ a b ért, de a bérleti sevodés b tartá sáérl is s egyetemleges felelősséget vállalnak j a bérlő tagok. Ha az igazgatóság vezetése, a központi felügyelet, a szabályokban rejlő ffgye­: magyarázza mrg azt a sikert, amely • szövetkezeti mozgalmat eredményeiben kíséri. A legutóbbi hónapokban isimét lendületet vett a föld'bérlő szövetkezeti mozgalom, úgy hogy rövid időn belül a századik földfcérlő­rzövetkezetet alakítjuk meg. Ez a száz föld­hérlőszövetkez t egy fillér i ktrül az á 1 !- és a falu&l hiteszövetkezetek nem is í'érnek semmi a,nvagi támogatást Q koimány­t')l. Oaik azt kérik, hogv kipróbált ke Mikben hagyják m g ezt a tevékenységet. A pénzügy­miniszter úr errenézve már nynjtotl is meg­nyugtatást, új szövetkezeti központot, új szövet­; kezeteket létesíteni, és ezekkel prédálni megol­dani ez' a kérdést, először is az á'lamnnk na­gyon sok milliójába kerül, mert tőkét kellene hozzá adni -másodszor a hitelkérdés még min­dig ne M l'Min > ilyen i megoldva, holott a községi hitelszövetkezeteiknél módja van a bérlő tagnak hitelhez jutni, ha a gazdálkodás­ban arra szüksége van. A földbérlő szövetkezetekkel (kapcsolatban egy kérésem van a földmívelésügyi miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom