Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-14
104 Az országgyűlés felsőházának H. ülése 1939. évi december hó 13-án, szerdán. engedményeket, mint amilyen engedményekbe a törvényjavaslat sima átengedése céljából kényszerülve volt belemenni. Főleg nagy kár volt az egyetlen gyermek javára megadott mentesítés, amelynek indokoltságát semmiképpen sem tudom magamnak megmagyarázni. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat mielőbbi végrehajtásához fontos, nagy érdekek fűződnek, nem kívánok a felsőház együttes bizottságában már létrejött megállapodással ellentétes álláspontra helyezkedni, és azért az előterjesztett törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint minden részletében elfogadom, (filénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik Gróf fits Gábor ő méltósága. Groffits Gábor: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! A tárgyalt törvényjavaslat r»lv tág keretet biztosít birtokpolitikai célkitűzéseink megvalósítására, amelyben, szerény véleményem szerint, minden jogosnak minősíthető földigénylés kielégíthető, ha a végrehajtásnál a szükséges szakszerűség-gél járunk el és jogosnak csak azt a füldigénylést ismerjük el, amelvnek kielégítése nemcsak a földigénylők érdeke, hanem a nemzet gazdasági, szociális és honvédelmi érdekeinek is megfelel. A törvényjavaslattal biztosítva lévén az összes jogos földigénylések kielégítése, remélhető, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén meg fog szűnni a földdel folytatott demagógia, meg fog szűnni az a sok izgalmat kiváltó agitáció, amelyet egyesek a mezőgazdasági kultúra és termelés fejlesztése terén sok érdemet szerzett nagybirtok ellen az utóbbi években folytattak és ki fog alakulni egy nyugodtabb légkör, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a tárgyalt törvényjavaslat sikeresen végrehajtható legyen és a mezőgazdasági termelésnél szereplő összes társadalmi rétegek és erőtényezők harmonikus együttműködése biztosíthassa mezőgazdasági termelésünk további fejlődését. A földkérdéssel kapcsolatban jelentkező téves adatok korrigálása és az azokon alapuló tullicitálási törekvések megszűntetése céljából kívánatos volna, ha a földmívelésügyi kormányzat évről évre tájékoztatná az országot azokról a változásokról, amelyek a törvényjavaslat végrehajtása folytán a birtokeloszlásban és azzal kapcsolatban termelési és szociális viszonyainkban előállottak. Különösen megnyugtatólag hatna, ha az elért eredményeket pártatlan, a törvényjavaslat végrehajtásában részt nem vevő szakemberekből álló bizottság állítaná össze, amely mint állandó konzultáló szerv működne, állandóan figyelné a magyar földdel kapcsolatos életmegn y il vaníliásokat és regisztrálná a gazdasági és a szociális viszonyainkban beálló változásokat, legyenek azok kedvezők vagy kedvezőtlenek, amelyekből ki-ki megállapíthatná azt, hogy helyes úton járunk-e, midőn forszírozzuk a végrehajtást, vagy helyesebb volna, ha a törvényjavaslatban előírt évi legalább százezer katasztrális hold igénybevétele helyett minden évben annyi földet juttatnánk a kisemberek kezére, amennyit az adott körülmények között oly módon lehet juttatni, hogy a földhöz juttatottak ne csak egv darab föld, hanem azzal egvütt biztos megélhetési lehetőségek birtokába is juthassanak. (Helyeslés.) Mélyen t. Felsőház! Előnye a tárgyalt törvényjavaslatnak, hogy bérlet alakjában földhöz juttatja azokat is, akik tőkeszegénységük miatt ezidőszerint földszerzésre nem vállalkozhatnak, remélhetik azonban, hogy kellő szorgalommal és rátermettséggel, megfelelő irányítás mellett, mint bérlők, anyagilag annyira megerősödhetnek, hogy a bérelt földet előbbutóbb tulajdonba is átvehetik. Nem osztozom a törvényjavaslat tárgyalása folyamán többször elhangzott abban a véleményben, hogy a kisbérleti rendszer a föld kiuzsorázásához és elgyomosodásához vezet. Ez csak akkor következnék be, ha a kisbérlők szakemberek ellenőrzése és irányítása nélkül gazdálkodnának. A^ tárgyalt törvényjavaslat 29. §-a azonban előírja az okszerű és gondos gazdálkodás biztosítása céljából a kisbérlők feletti felügyelet gyakorlását, és akkor, midőn a tárgyalt törvényjavaslat folytán állásukat elveszítő gazdasági szakemberek új elhelyezkedésének biztosítása — amint azt bátor leszek kifejteni — megoldásra váró feladat, nem fog nehézséget okozni a szakszerű irányítás biztosítása, akár bérlőszövetkezetekről, akár a nyíregyházi mintára bokorbérletekről, vagy üiás bérlőcsoportokról legyen szó. Az átmeneti bérleti gazdálkodásnak másik nagy előnye, hogy lehetővé teszi a magyar föld önálló müvelésére kellő rátermettséggel bíró földigénylők kiválasztását, illetve a bér'et tartama alatt önálló gazdálkodásra való nevelését. Eendkívül fontosnak tartom a földigénylőknek ezt a szelektálását illetve nevelését, mert szűk határaink között, sajiíos, nagyon kevés föld áll rendelkezésünkre és amikor a sok ia-énylést elbíráljuk, gondolnunk kel az ország lakosságának évről-évre bekövetkező szaporodására és ezzel kapcsolatban jelentkező újabb és úiabb szociális és gazdasági problé mák megoldására is. Szükség van azonban a szelektálásra már azért is, mert a magasabb nemzeti érdekek kii vetélik, hoary minden talpalatnyi magyar földet ne csak birtokolnunk, hanem a legnagyobb szeretettel és áldozatkészséggel jól mpq> [ s mi v velüink. M^asabb nemzeti érdekekből a bel terjes gazdálkodást mea" kell követelnünk nemcsak a közép- és nagybirtoktól, hanem a kisbirtokosoktól és a kisbériektől is és pedig, minél több föld int a kisemberek kezébe, annál fokozottabb mértékben. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat végre hajtásánál nehéz és nagyon lelkiismeretes munkát igénylő feladat lesz azoknak a földigénylőknek kiválasztása, akik valóban alkalmasak arra, hogy részükre nkáv esak bérlet alakjában is földet juttassunk. Különösen azoknak a nagvbirtokoknak igénvbevételénél kell a legnagyobb lelkiismeretességgel elbírálni a fftioigényléseket, amelyek már most is több dolgos magyarnak adnak biztos megélhetést, mint amennyi azokon az igénybevétel után elhelyezhető lesz. fÜPÍf vnnf hhhfolől.) Fontos azonbnTi a föld igén vlések gondos ( '. s ;rr.).,<•',OTK elHíráiása v'*r azért is, rrwt ha a földhö^inttatásnál kellően mérle^^líük a földierénylők rátermettségét, azok kötelessén-tudását és készségét n7i ellpnfyvnlo-áltatás^k nyújtására, úgy földbirtokpolitikánk nevelő hatást fő«»- kiváltani, fimir" éírető**»! szükség van, mert — amint a bizottsági tárgyalásion erre többen rámutattak — föHmívelő népünk e^g;y 7'észének munkakés^séo-p. kötelesséírtndási és teljesítőképessége a földből folvtatott dema gógia és szélsőséges pol'tíkai irányzatok hatása alatt nagvon megromlott. örömmel állapítom meg, hogy a tárgyalt
