Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés felsőházának SO. ülése A honvédség egészségügyi szervezete a technika és a tudomány minden vívmányával fel van szerelve. Megint csak azt hangoztatom azonban, hogy nem elég a technika minden vívmánya, hanem arra hivatott emberek is kellenek. A mi honvédbrvosaink szerencsére elsőrangúak, a legmesszebbmenő 'bizalom nyilvánul meg irántuk, amit mi sem igazol jobban, mint az a tény, hogy a honvédorvosok a magángyakorlatban is igen keresett orvosok. Ennél többet, azt hiszem, nem kell mondani. (Ügy van! Ügy van!) A feléjük irányuló bizalom igazolja, (hogy helytállanak tudás tekintetében. A honvédorvosok azonban helytállanak katonai vonatkozásban is, hiszen ők elsősorban katonák. Természetesen nehéz volna a kettőt elválasztani és meghatározni, hogy egy honvédorvos mikor katona és mikor orvos. A honvédorvos mind a kettő együtt; benne mind a kettői eggyé forrott s én csak azt a katonaorvost tartom jó katonaorvosnak, aki egyben jó katona* is. Aki nem jó katona, az szerény meggyőződésem szerint, jó hlonvédorvos sem lehet. Ebből- a szempontból végtelenül nagy fontossága van annak, hogy a honvédorvosok, mielőtt még orvosok lesznek és mielőtt a tisztirangot megkapják, a katonai szolgálat minden nehézségét és minden súlyát — hogy úgy mondjam — szenvedjék végig. így volt ez a múltban és így legyen a jövőben is. A kórházakkal kapcsolatban ugyancsak vitéz Simon Elemér igen t. felsőházi tag úrra hivatkozom. Megállapítom én is, hogy a honvédkórházak egy része tényleg teljesen megfelelő abból a szempontból, hogy barátságos, jól érzi ott magát mindenki és nem olyan rideg, mint amilyenek a kórházak valamikor voltak. Ez azonban még nem elég. A honvédkórházak karbantartása nincs azon a színvonalon, mint ahogy lennie kellene. A honvédelmi minisztériumnak és a kórháztulajdonos közületeknek, tehát a városoknak — mert hiszen töibb városban a, város tulajdonában vannak a honvédkórházak — megfelelően karban kell tartaniok a kórházakat. A laktanyákra vonatkozólag bátor vagyok néhány rövid megjegyzést tenni. Régi laktanyáink jórésze elavult és, sajnos, nincs karbantartva. Minden lehetőt meg kell tenni a költségvetés keretén belül, hogy a laktanyák a higiénia követelményeinek minden tekintetben megfeleljenek. A honvédségnek nemcsak a katonai nevelés szempontjából van nagy fontossága, hanem a népnevelés szempontjából is. Tudjuk a.múltból, hogy ha egy fiatalember bement a katonasághoz, mint egy egész ember jött onnan ki és ott embert faragtak belőle. Nem akarom ezzel a polgári életet semilyen vonatkozásban lekicsinyelni, ez azonban tény és igazság. (Ügy van! Úgy van!) Meglátszik egy emberen az, hogy katona volt és az is meglátszik, ha nem volt katona. Arra kell törekednünk, hogy a honvédségnek népnevelés szempontjából is meg legyen a kellő hatása, hogy az a katona olyan példát lásson minden vonatkozásban, amit neki érdemes hazavinnie és továbbfejlesztenie. Az új kaszárnyákra vonatkozólag is felhívom a honvédelmi miniszter úr figyelmét arra a körülményre, hogy látunk típusokat, úgynevezett orientális fajta típusait a kaszárnyáknak, amelyek modern lapostetővel, vasbetonból, betonpadlóval vannak építve. Lent 1939. évi február hó 3-án, pénteken. 63 jártam Hódmező vásárhelyen, Orosházán és láttam pár ilyen kaszárnyát: az emberek a tél folyamán majd megfagynak, gyékényeket kell a padlóra tenni, hogy ne fázzanak meg, mert a padló a szó szoros értelmében egészen beteggé teszi őket. Kérem a honvédelmi miniszter urat, hogy a jövőben építendő laktanyáknál méltóztassék ezt tekintetbe venni és a mérnökségen kívül az egészségügyi faktorokat is meghallgatni az építkezéseknél, mert egy épületet megépítenie nemcsak a mérnököknek kell, hanem ott kell lennie az egészségügy őrének, az orvosnak is. Nem akarok itt semmilyen vonatkozásban bizonyos gondolatokat előrevetni, de úgy érzem, a Felvidék bekapcsolásával nyert tapasztalatok szükségessé teszik azt, hogy határainkon mindenütt erős katonaságunk legyen. Erős katonaságunk legyen azért, hogy meglepetések minket ne érhessenek. Mi nem félünk attól, ha túlerővel állunk szemben, beigazoltuk nemcsak most, de a múltban is mindenkor, hogy vagyunk olyan erősek, hogy öt-, sőt tízszeres túlerővel is mindenkor fel tudjuk venni a versenyt. Ennek ellenére (határaink nemcsak észak felé, de kelet felé is, szerény megítélésem szerint, megerősítendők volnának. A Vörös Kereszttel kapcsolatosan vitéz Simon Elemér felsőházi tag úr felszólalásába kapcsolódom be, amikor a Vörös Kereszt intézmény fokozottab támogatását kérem. A Vörös Kereszt olyan intézmény, amely a háborúban beigazolta fontosságát, rátermettségét és azt, hogy nélkülözhetetlen. Hogy azonban tényleg alkotóképes is legyen háború esetére, annak előfeltétele az, hogy már most, békében alkossuk meg, teremtsük meg életlehetőségeit és tegyük virágzóvá nemcsak anyagi vonatkozásban, felszerelés szempontjából, hanem a személyzet kiképzésével is, úgy a férfi, mint a női garnitúrát illetőleg. Az ápolónők nevelését és kiképzését is nagyon fontosnak tartom. Ebben a tekintetben most még az a szerencsénk is megvan, hogy a zöldkeresztes akcióval kapcsolatosan egy nagyon fontos újítás van országunkban, amely a közegészségügyet szolgálván, főleg a falukat és a tanyákat látja el arra hivatott és kiképzett személyekkel, akik orvosok nélkül is minden alkalommal első segélyt nyújthatnak és az orvosoknak támogatására vannak. Meg kell emlékeznem még igen röviden egy újabb harcinemről s ez az új fegyvernem a rádió. A rádió bizony, valóságos fegyvernem, olyan veszedelmes fegyvernem, amellyel lehet élni, de lehet vissza is élni. Állandóan visszaélnek vele ellenfeleink, de mi becsülettel élünk a rádióval. A rádió az emuit ősszel a Felvidék megszállásával kapcsolatban végtelenül nagy és értékes szolgálatot tett. Ezt el kell ismerni és külön kifejezésre kell juttatni, hogy a magyar rádió becsülettel megállotta a helyét. T. FelsőTiáz! A magyar nemzet itt, Európa közepén békét akar, de felfegyverkezve és minden eshetőségre készen, ősi, tradicionális hagyományaihoz híven helytáll, hogy utódainknak átadhassa azt az országot, amely, sajnos, megcsonkítva, de reményekkel eltelve néz egy boldogabb, jobb jövő elé. A törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Legközelebbi ülésünket holnap, szóm-