Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-80

42 Az országgyűlés felsőházának 80. ülése 1939, évi február hó 3-án, pénteken. országos bizottság elnöke az országos bizottságnak 1938. évi június hó 28-tól 1938. évi december hó 22-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését a felsőháznak beterjesztette. A jelentés mellékletével együtt kinyomatott, szétosztatott és a mai ülésünk napirendjére tárgyalásra kitűzetett. A képviselőháztól beérkeztek: a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. évi XXVI. te. 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának felemeléséről; a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról; továbbá a honvédelemről szóló törvényjavaslatok. A törvényjavaslatok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak az illetékes bizottságoknak. A bizottságok a törvényjavaslatokat letárgyalták és jelentéseiket benyújtották, amelyek kinyomattak és szétosztattak. »A honvédelemről« szóló törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelentés szétosztása óta azonban a házszabályokban előírt 3 napi közbeeső idő még nem telt el s így a bizottságok együttes jelentése csak a házszabályok 87. §-a alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetében lesz a mai ülésünk keretében tárgyalható. Miután a bizottsági jelentés tárgyalására az együttes bizottság is a sürgősség kimondását kéri, s azt magam is indokoltnak tartom, a sürgősségi indítványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az együttes bizottság jelentésének tárgyalására a sürgősség kimondassák és az még a mai ülésünkön tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a sürgősségi indítványt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadta. Napirend szerint következik az igazoló bizottság jelentésének tárgyalása az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének újabb kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felolvassa az igazoló bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki az igazoló bizottság jelentéséhez hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozási befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni az igazoló bizottságnak ahhoz a javaslatához, hogy Bedy Vince, S. Bálint György, Gáspár Ferenc, ifj. Mészáros István, vitéz Purgly Emil, Sámik József és Vásáry József az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni az igazoló bizottságnak ahhoz a javaslatához, hogy Czettler Jenő ós gróf Esterházy János az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessenek, igen vagy nem? (Igen!!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott változások a Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik a véderő-, közjogi, közigazgatási, igazságügyi és iparügyi bizottságok együttes jelentése alapján »a honvédelemről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalását megkezdenénk, bejelentem, hogy a honvédelmi miniszter úr a házszabályok 92. §-ának (3) bekezdésére való hivatkozással a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottakéul Pruzsinszky János államtitkár, Szentgyörgyi Lajos miniszteri tanácsos és Bacsó Ferenc miniszteri osztálytanácsos urakat jelentette be. Tudomásul szolgál. Most kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: vitéz József királyi herceg úr Ö fensége kíván szólni. vitéz József királyi herceg: Nagyméltóságú Elnök Ur! Tisztelt Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Hatalmas, mident átfogó, részleteiben átfontolt véderőtörvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek törvényerőre emeltetésében édes hazánk biztonságának zálogát és nemzetünk boldogabb jövőjének egyik szilárd alapkövét látom. Ha körültekintünk a világon, /vagy visszapillantunk a világtörténelembe, azt látjuk, hogy azon nemzetek lesznek minden helyzetnek uraivá, amelyek fegyelmezettek, amelyket katonai szellem hat át, és a melyeknek kiválóan felszerelt, lelkes, kitűnő hadseregük van. (Ügy van! Ügy van!) Petyhüdt, puha, saját erejükben hízni nem tudó, vagy nem merő nemzeteket elnyeli a történelemnek örökké hullámzó, háborgó tengere. Csak öntudatos nemeztek, amelyák kizárólag saját erejükre építik fel létüket, tudnak megküzdeni a sors pusztító viharaival. (Ügy van! Ügy van!) Az egész világ állig fegyverben áll. Ki-ki az esetleges 'háborútól félve, készen áll arra, hogy jogait megvédje, ha kell, fegyverekkel is. Nekünk is vannak nagy érdekeink és ezeréves szent jogaink, amelyeknek védelmére hazánknak minden fia kell, hogy — ha szabad ezt a kifejezést használnocm — glédában álljon. (Ügy van! Ügy van!) A trianoni erőszaknak egyik legádázabbul kieszelt tétele az, hogy még önvédelmünket is leheteti enné tette, de tovább is megy, mert 119. §-ában még a gáz elleni védelmet is megakadályozza. Azt hiszem, hogy ennél szégyenleteseM) eszközökhöz nem lehetett volna nyúlni &gy lefegyverzett nemzettel szemben. (Ügy van! Ügy van!) Ezek a gyászos idők elmúltak; Trianon összeomlófiélben van, hála az Istennek, de hála egyszersmind a két baráti nemzetnek is. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps.) Régi szilárd meggyőződésem, amelyért év tizedek óta harcoltam, az, Önálló hadsereg volt, (Éljenzés.) amelybe helevihetjük a magyar népléleknek jminden kincsét, lelkesedését és törhetetlen erejét. Mit jelent a jól felszerelt, erős hadsereg, — azt mindnyájan tudjuk: az ország biztonságát, aa ország függetlenségének feltétlen megóvását. Mit jelent az elégtelenül felsze-