Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-82
Az országgyűlés felsőházának 82. ülése 1939* évi február hó 7-én, kedden., 103 seggel jelentek meg nálam, írásbeli beadványt is juttattak el hozzám e tárgyban és azonkívül a képviselőrház plénumában az egyik nőképviselőtársam maga kérte, hogy hozzunk olyan rendelkezést vagy hozzunk olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a férjes nőknek ne kelljen betegnek tetetniök magukat ahhoz, hogy nyugdíjba mehessenek, hanem azt becsületesen, nyíltan és egyenesen is megtehessék; mert tényleg nem nagyon szívesen szolgálnak tovább és amint a megélhetésük megvan, igyekeznek nyugdíjba menni, de természetesen nyugdíjukról lemondani nem akarnak. Ezt meg kell érteni. Ma az a helyzet, hogy ha valaki komoly ok vagy orvosi bizonyítvány nélkül állását elhagyja, nyugdíját elveszti. Éppen ezért merült fel a női szervezetek részéről és nőképviselőtársam részéről is az a kívánság, amelyre nézve ígéretet is tettem^ hogy foglalkozni fogok )a kérdéssel, hogy a férjes nők saját akaratukból is elmehetnek állásukból, természetesen anélkül, hogy nyugdíjukat elveszítenék. Az a kérdés mármost, vájjon ez a törvényjavaslat akadályozza-e a házasságkötést. Az előbb bátor voltam rámutatni arra, hogy milyen korban lehet az, aki a VI. fizetési osztály 1. fokozatában van. Én nem tudom, hogy az illető nősülését, ha véletlenül kedve van hozzá, ez tényleg akadályozná, de azt hiszem, hogy ha ilyen korban az ember meg akar nősülni, akkor akadályokat nem ismer és mindenesetre megnősül. Fiatalabb korban Ihol lehet az a nősülendő tisztviselő? A X. fizetési osztály 2. fokozatában, vagy a IX. fizetési osztályban, de inkább a XÍ.-ben. Esetleg házasságot tudnak kötni, ha a férfi is, a nő is keres, ezt nem teszi lehetetlenné ez a törvényjavaslat, mert csak amikor az egyik eléri a meghatározott magas fokozatot, akkor kell az egyik alkalmazottat elbocsátani. Azt méltóztattak mondani, hogy az 1934. évi I. te. alapján is meg lehet oldani ezt a kérdést, nem szükséges ehhez új törvényes rendelkezés, hiszen a meglevő törvények alapján is módunkban áll a férjes nőket elbocsátani, amennyiben azok a bizonyos körülmények fennforognak, amelyeket a törvényben körülírtunk. Hát én akárihogyan tanulmányozom az 1934. évi I. tc.-t, nem látom, hogy annak alapján valakit el tudnánk bocsátani állásából azért, mert a férjnek ennyi és annyi jövedelme van. Egészen világosan megmondja a 2. §, hogy »azt lehet szabályszerű elbánás alá vonni, akinek szolgálatára a hivatal intézet stb vagy az állás átszervezése vagy • megszüntetése következtében szükség nincs és elhelyezni másutt nem lehet.« Ez nem az az eset. De azt hiszem, az sem vonatkoztatható erre az esetre, hogy »szabályszerű elbánás alá kell vonni azt. akit fegyelmi úton más hivatali állásra, áthelyezésre ítéltek.« Harmadszor: »Azt. akit országgyűlési képviselővé választottak«, ennél nem időzöm. A második bekezdés azt mondja, hogy: »a hatályban levő jogszabályokban meghatározott eseteken felül szabályszerű elbánás alá lehet vonni azt, aki betegsége miatt egyhuzamban vagy liarminc napot meg nem haladó megszakításokkal több, rnint hat hónap óta nem teljesít szolgálatot.« Ez is konkrét és határozott eset, ezt sem leitet alkalmazni. Végre a 2. §. (2) bekezdés b) pontja azt mondja ki, hogy »azt, aki a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálaíát a megkívánt mértékben nem látja el, szabályszerű elbánás alá lehet vonni.« Ez a rendelkezés tehát azt mondja ki, hogy: nem alkalmas az állásra. Ezen az alapon bélyegezzem meg azokat, akiket közbeszólások formájában az előbb olyan szépen meg méltóztattak ellenem védeni 1 ? Nem kívánom őket megbélyegezni. Én csak a rezultátumot akarom elérni, de az említett törvénnyel erre nincs lehetőség. Kénytelen vagyok tohát a törvényhozáshoz fordulni, hogy tegye lehetővé azt, hogy ezt a kérdést valami úton-módon rendezzük. Legyen szabad áttérnem egyes módosításokra, hiszen a felszólalásokra most már nagyjából válaszoltam. A pénzügyi bizottság javaslata szerint tulajdonképpen két módosításról van szó. Az egyik az 5. § (3) bekezdésére vonatkozik és ezzel egyenértékűnek tekintem a 8. § (3) bekezdéséhez indítványozott módosítást. Nem tartom túlságosan lényegesnek a kérdést. Majd a részletes tárgyalásnál bátor leszek rátérni annak indokolására, hogy miért vettem bele a törvényjavaslatba. Előre kijelentem azonban, hogy én ehhez nem ragaszkodom. (Éljenzés.) Ha ez megnyugvást jelent, akkor ám legyen módja az illető" tisztviselőnek a Közigazgatási Bírósághoz fellebbezni. (Helyeslés és taps.) A második módosítás, tulajdonképpen a harmadik, de lényegében a második, amit a pénzügyi bizottság javasol, a 8. § (2) bekezdésére vonatkozik. Mint már az előbbiekből is méltóztatik látni, ezt nem tudom elfogadni. A részletes tárgyalásnál bátor leszek rátérni arra, hogy tulajdonképpen miért nem. Bátor leszek ott még más körülményekre is rámutatni. Itt csak egyet szeretnék megemlíteni, mégpedig azt, hogy kissé zavarban vagyok, mert az a szöveg, amelyet Wekerle ő excellenciája a pénzügyi bizottságban benyújtott, amellyel foglalkozott a pénzügyi bizottság és amelyet elfogadott, az a szöveg más, mint ami a pénzügyi bizottság jelentésében van. Nem tudom, hogyan történt ez az eltérés. Mindenesetre lényeges eltérést látok. Erre a kérdésre bátor leszek majd akkor rátérni, amikor a részleteket tárgyaljuk. Mélyen t. Felsőház! Tekintettel arra a körülményre, hogy a törvényjavaslat a szociális szempontokat a legmesszebbmenőén tekintetbe veszi, tisztelettel kérem, hogy 'méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Elénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot • általánosságiban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a címet és a szakaszok sorszámát a szokásos módon felolvasni. Gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét.) Elnök: Meg nem támadtatváin, elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. 18*
