Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-56

Az országgyűlés felsőházának 56. ülése 1937. évi december hó 16-án, csütörtökön, gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Pap József, Finkey Ferenc, Tomcsányi Móric előadó ; a részletes tárgyalás során : Szontagh Jenő, Teleszky János, Lázár Andor igazságügy miniszter. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra là perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Agorasztó Tivadar, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a Kormányzó Ür ő főméltósága f. évi december hó 11-én, kelt legfelsőbb elhatározásával dr. vértesaljai Vértesy Sándor m. kir. titkos tanácsost, a kormányzói kabinetiroda nyugalmazott főnökét a felsőház tagjává élethossziglan kinevezni méltóztatott. Tudomásul szolgál. A képviselőháztól beérkeztek: a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 13. napján kelt magyar-észt egyezmény becikkelyezéséről, a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten, 1937. évi október hó 22. napján kelt magyar-finn egyezmény becikkelyezéséről, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaságról, a Budapesten, 1937. évi március hó 22. napján kelt magyar-brit légiforgalmi egyezméuy becikkelyezéséről, az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és Szent István király emlékére ötpengős ezüstérmék veréséről szóló törvény javaslatok; végül az 1930. évben Genfben, tartptt XIV. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról, az 1935. évben Genfben tartott XIX. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról a m. kir. iparügyi miniszter jelentései. Ezek a törvényjavaslatok és iparügyi miniszteri jelentések — előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadatnak az illetékes bizottságoknak. Napirend szerint következik az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Pap József felsőházi tag úr ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház ! Az én hitem szerint ennek a törvényjavaslatnak benyújtásánál a kormányt két szempont vezérelte. Az egyik egy jogtörténeti szempont, a másik pedig egy politikai tekintet. A jogtörténeti, szempontok megvilágításánál látjuk azt, hogy a háború után bekövetkezett összeomlás következtében közéjetünkben meerszakadt a jogfolytonosság, megszakadt tehát a törvényhozói mechanizmusnál is. A politikai okszerűség azt kívánja, hogy ezt a jogfolytonosságot helyre ikell állítani. Az 1926. évi XXII. te. megtette e tekintetben az első lépést, midőn a nemzetgyűlés helyett ismét felállították az országgyűlést, midőn kaptunk újra képviselőházat és felsőházat. Ez a lépés azonban csak az első lépés volt, mert az 1926. évi XXII. tc.-nek a felsőház jogkörére vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg az ősi magyar alkotmány kívánalmainak. Ennek a törvényjavaslatnak célja: reparálni azt, amit 1926-ban elmulasztottak. Az igazságügyrniniszter úr ő excellence ája tegnapi nagyon hatásos és merem mondani, klasszikus beszédében igen helyesen utalt arra, hogy a jogfolytonosság a mi alkotmányos éle tünkben rendkívül fontos faktor. Rámutatott arra is, hogy parlamentáris életünket ki kell egészíteni, illetőleg erősebbé, hatalmasabbá kell tenni. És örömmel vettem tudomásul ő excellenciájának a nyilatkozatából is azt, amit különben megállapítok magából a tör

: vényjavaslatból, hogy a kormány ezen elsőrangú fontossággal bíró alkotmányjogi törvényjavaslatnál is nem használt külföldi példákat, honi területen maradt s ragaszkodott az 17