Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-55

Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 1937. évi december hó 15-én, szerdán. 87 magyar alkotmánnyal és az országvezetési cél­szerűséggel is teljesen összhangban állónak lá­tom. A szabályozás szempontjából nem osztozom azoknak a véleményében, akik a két Ház szá­mára numerikus egyenlőséget kívánnak az együttes szavazás alkalmával. Ekkor már nem a két Ház áll egymással szemben, hanem az országgyűlési tagoknak a lelkiismeretéről van szó a nemzettel szemben; minden országgyűlési tag a saját lelkiismerete szerint adja le a sza­vazatát, hogy így kialakuljon az a nemzeti akarat, amelynek a különféle jogcímeken oda­került — kiválasztott vagy választott ország­gyűlésd — tagok a képviselői. Nagyon helyte­len volna ilyen esetben a két Házat, mint kom­pakt egységet tekinteni, amely egymással szem­ben áll; az együttes szavazásnál nem a két Ház küzd egymással szemben, de küzd az ország­gyűlési tagok felelőssége és dönt az országgyű­lési tagok lelki ismerete. (Helyeslés.) Ami a ibudgetjogot illeti, nem óhajtok erről bővebben beszélni. Azt hiszem, belesen van már moist az írott jogban szabályozva az a szokás­jog, amely a magyar törvényhozás két Házában élt 1867 óta. Angliában soha senki sem vonta kétségbe azt, hogy a felsőház a költségvetésen nem változtathat. Még az 1911-es Parliament Act-et megelőző visszaküldések is azzal történ­tek, hogy a felsőház a költségvetésen nem vál­toztathat, legfeljebb azt visszautasíthatja. En­nek megfelelően Magyarországon is abban a rendszerben, amely már az 1926-os törvényben megnyilvánult, nem történt egyéb, mint a régi gyakorlat törvénybeiktatása. Elsősorban Telesizky ő excellenciája vetette fel azt a kívánságot, hogy a kormány gondos­kodjék róla, hogy a költségvetési appropriációs törvényeik idejekorán a felsőházba jussanak. Azt hiszem, hogy minden kormány kell hogy ezt kötelességének tartsa. A múlt évben bizo­nyos, egyébként ig*en örvendetes események — az olasz királylátogatásra gondolok — voltak azok, amelyek a költségvetés tárgyalásának bi­zonyos elhúzódását vonták maguk után. De a, kormány gondoskodni fog arról, hogy a felső­házinak: módjában legyen a költségvetésről a törvényben megszabott határidő alatt nyilat­kozmi, illetőleg ezt az időt tanácskozásaira ki­használni. (Helyeslés.) Szeretnék azonban ehhez egyet hozzáfűzni. Nem szeretném, ha, bárki is ezt a 30 napos ha,­táridőt úgy tekintené, amint amelyet mint felső­házi tagnak okvetlenül igényelnie kell, úgyhogy ennek kedvéért, a. 30 napos határidő kedvéért, esetleg még exlex-állapotot is idézhessen elő. Azt hiszem, hogy itt a kötelességeknek és jo­goknak bölcs mérlegeléséről van szó, és meg vagyok győződve arról, hogy nincs olyan tagja ennek az igen illusztrist testületnek, aki saját kényelmének feláldozásával is kötelességeinek talán az egyébként megkívánhatónál túlmenő teljesítésével is ne igyekezzék megtenni min­dent, hogy ne álljon elő olyan állapot, amely sokkal veszedelmesebb, mint a 30 napi határ­időnek be nem tartása. (Helyeslés.) Ami Prónav ő excel! enciájának kérdését illeti, az 1926:XXII. te 31. §-ána.k ötödik be­kezdése időhatározást tartalmaz bizonyos tör­vényjavaslatokra nézve. Ezt az időhatározást és a törvényjavaslatoknak azt a definícióját, amely az 1926-os törvényben van, átvették a képviselőház házszabályai is. A most benyúj­tott törvényjavaslat nem időhatározást tar­talmaz. Ez azt mondja, hogy a költségvetés FELSŐHÁZI NAPLÓ, in. • ...;., tekintetében nem illetik meg a felsőházat azok a jogok, amelyek a képviselőházat meg­illetik. Kivételről van szó, a kivételt pedig az általános törvényértelmezés szabályai szerint mindig megszorítólag kell értelmezni, úgy­hogy megnyugtathatom ő excellenciáját, hogy ez a kivétel kizárólag a költségvetésre vonat­kozik. (Helyeslés.) Azt hiszem egyébként, hogy a felsőház jövőbeli szerepe az új törvény keretében nem lesz más, mint eddigi szerepe volt: bölcs (mér­legelése annak, ami elébe terjesztetik és kis dolgokkal nem aprózni el azt a nagy tekin­télyt, amelyet a felsőház élvez. (Ügy van! Úgy van!) Meggyőződésem szerint a felsőház ezután is ugyanazt az eljárást fogja követni, úgy, amint az angol felsőház, amelyről a köz­jogi írók megállapították, hogy az angol Lordok Háza gyakran átengedett az alsóház által hozzá terjesztett törvényjavaslatot, bár azzal mindenben nem értettek egyet, de böl­csebbnek tartotta ezt az eljárást, mint az örö­kös súrlódások előidézését. (Ügy van! Ügy van!) Viszont azt hiszem, hogy a felsőháznak igenis megvan az a hivatása, hogy sorsdöntő nagy kérdésekben hallassa szavát és érvénye­sítse akaratát teljes energiával, érvényesítse akaratát mindenkivel szemben, különösen pe­dig a demagógia által felidézett hangulat­törvényhozással szemben. (Élénk helyeslés.) Glattfelder ő excellenciája tegnap idézte Eötvös Józsefnek egy csodálatosan szép mon­dását a rohanó pillanat képzelt vagy valódi szükségleteiről. Azt hiszem, hogy a felsőház­nak az a hivatása, hogy a rohanó pillanat képzelt és valódi szükségletei közül mindig ki­válassza a valódi szükségleteket, és ha meg­ismerte a^ valódi szükségleteket, vizsgálja meg a lehetőségeket, amelyek e szükségletek kie'é­gítésére alkalmasak. Ha a felsőház ezt a hi­vatását bölcsen teljesíti, akkor nemcsak az a tekintély fogja övezni, amely ma körülveszi, hanem a nemzet hálája is. Mindezek alapján kérem a t. Felsőházat, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Hosz­szantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Tekintettel arra, liogy bő­vebben szeretném kifejteni álláspontomat, ké­rem a t. Felsőházat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (He­lyeslés.) Elnök: A szólásra felhívott felsőházi tag úr kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. Kérdem tehát a t. Felsőházat, kívánják-e őt még ma meghallgani, vagy pedig méltóztat­nak-e az általa kért halasztást megadni 1 (Meg­adjuk!) A felsőház a kért halasztást megadta. T. Felsőház! Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órára tűzöm ki, amelyen folytatni fogjuk az országgyűlés félj sóháza jogkörének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hátra van imég az ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom