Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-73
Az országgyűlés felsőházának 7$. ülése ról, hogy a törvény javaslat kifejezetten az állam érdekeit szolgálja. Amikor a kormány bizonyára alapos megfontolás után a parlament elé terjesztette ezt a törvényjavaslatot, érdektelen szakemberek — s ez a jelen esetben igen nagyfontosságú — egész sorát meghallgatta s ha azt az állaim érdekében valónak találta és a képviselőház is elfogadta, akkor a felsőházinak is megnyugvással kell tudomást vennie és elfogadnia. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak megtartása és fejlesztése, de az ipari szeszgyárak megszüntetése is, a gyengébbek érdekeit szolgálja és amennyiben lehetnek kifogások éppen a kisebb érdekeltségek részéről, ez a végrehajtási utasításiban nyerhet megnyugtató megoldást. A monopólium kérdése minden esetben bizonyos jogok feladását jelenti, de ezen már napirendre kell térni, mert hiszen a dohányos sójövedék, valamint az Államvasutak, továbbá a Mftr. államosítása is beigazolta, hogy az állam érdeke ezt kívánja. Egyesek érdekét kétségtelenül érinti a törvényjavaslat, de amikor az állam érdeke forog kockán és amikor az államtól állandóan azt kívánjuk, hogy újabb és újabb problémákat oldjon meg, amelyeknek elsősorban anyagi feltételeit kell megteremteni, akkor csak természetesnek kell tartanunk azt is, hogy az anyagi feltételeket az allaannak meg kell szereznie. Egy kis áldozatkészségre és belátásra van szükség, elsősorban azok résziéről, akiknek a sons és a Gondviselés könnyű és gondtalan életet biztosított. Anyagi előnyöket a megengedettnél jóval nagyobb mértékben és bőségben élvezni akkor, amikor az államalkotó magyarság hatalmas tömegei a mindennapi kenyérért és a megélhetésért küzdenek, nem volna sem jogos, sem igazságos, mégkevésbbé hazafias elgondolás. A 'múltban szerzett bizonyos jogok és előnyök, amelyeket egyesek évek folyamán az államtól nyertek, ma nem válthatók aprópénzre, — de mondjuk inkább, hatalmas tőkére — s nem tekinthetők merev és örökös jogoknak. A mezőgazdasági szeszgyárak az ipari szeszgyárakkal szemben állandóan hátrányban voltak és az utóbbiak — miként az előbb is jeleztem és a beszerzett adatok is igazolják — nagy anyagi előnyöket élveztek. Lehetővé tette ezt az a tény, hogy az ipari szeszgyárak lényegesen nagyobb tőkével rendelkeztek, auni üzemük nagyobb termelését is lehetővé tette. Nem érzem magamat hivatottnak arra, hogy szakszerű bírálatot mondjak, mivel őszintén megvallva, nem tudtam magamat teljesen beleélni a saeszmonopólium kérdésébe, amely tele van a kontingens és exkontingens problémáival, de annyira mégis beleéltem magamat, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak rovására és az ipari szeszgyárak nagy előnyére fennálló kirivó ellentéteket megértsem. Az 1921 :XLL te, akart ezen a nagy ellentéten változtatni és központosítás útján a termelési keretrendszert léptetve életbe, állami felügyelet .mellett az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságnak juttatta csaknem nemzeti ajándékként ezt a hatalmas monopóliumot. (Gróf Hoyos Miksa: Dehogy nemzeti ajándék! Teljesen téves felfogás!) Miként a tények igazolták, a termelési keretrendszer, bár látszólag változtatott a helyzeten, ma már nem tartható fenn. A monopólium kérdése minden esetben bizonyos jogok feladását jeleinti, de e fölött tanár napirendre kell térni. 1938. évi július M 6-án, szerdán. 505 A törvényjavaslathoz fűzött általános indokolás és a részletes indokolás a legmeszebbmenő alapossággal magyarázza ennek a törvénynek szükségességét és ezt különösen az érdekelteknek és a szakértőknek kell jobban megérteniük. Midőn újból hangoztatni kívánom, hogy nem a szakértő tudásával, (Gróf Hoyos Miksa: Azt látom!) — igen kérem, nem értek hozzá, de szenvedő félnek képzelem mindazokat, (Gróf Hoyos Miksa: Nincs szenvedő fél!) akik ez ellen szólnak — hanem az ország érdekeit szem előtt tartó, sok áldozatot hozó polgár áldozatkészségével bírálom el a helyzetet, felhívom a mélyen t. Felsőház figyelmét arra, hogy akkor, amidőn a képviselőház a törvényt elfogadta és azt az ország érdekében kívánatosnak tartja, a felsőház nagyon helytelenül cselekednék, ha a kétségtelenül el nem vitatható kritika minden jogával is élve, egyesek önös érdekeit a köznek alá nem rendelné s ezzel a tárgyilagosság és az áldozatkészség hiányának rideg álláspontjára helyezkedve, a javaslat módosítását elfogadná. Sem egyesek, sem pedig a tőkeerős részvénytársaságok érdekeit nem képviselheti a felsőház. Méltóztassanak körülázni és megállapítani azt a tényt, hogy magy államok, nagy nemzetek olyan törvényeket alkotnak, amelyek t egyenesen csak az állam és a nemzet jövőjének érdekeit szolgálják. Nekünk ebben a kicsiny, megcsonkított államban, amely élni akar és megcsonkítottságában is reformtörekvéseivel államvédelmi törvényeket akar alkotni, egyenes vétek és bűn volna ezt a javaslatot elodázni, avagy lehetetlenné tenni. Nem érdektelen megfigyelni ebben a kérdésben a sajtó álláspontját és azokat a kommentárokat, amelyeket a felsőháznak az együttes bizottságban elfoglalt álláspontjához fűznek, másrészt az úgynevezett baloldali sajtó megfigyeléseit, amelyek kétségtelenné teszik, hogy az érdekeltek egy jóréisze örömmel és boldogan fogadta a felsőház bizottságának állásfoglalását. A mai, hála Istennek, keresztény nemzeti irányzat parancsoló és meg nem alkuvó kötelezettségeket ró az állam minden polgárára, így a felsőház tagjaira is. Ezekben voltam bátor laikus, nem szakszerű felfogásomat kifejezésre juttatni abban a biztos tudatban, hogy a kormány, amely a parlament mindkét házának teljes bizalmát bírja s eddigi tevékenységével ebben a kérdésben is kiérdemelte a bizalmat, csak az ország és a nemzet érdekében óhajtja ezt a törvényt megvalósítani és terjeszti a törvényjavaslatot a parlament felsőháza elé. A jalvasilatot eredetben úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadóim 1 . (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök TJr! Mélyen t. Felsőház! Egyetértek Meskó Zoltán ő méltóságával abban, hogy ez a törvényjavas-lat rendkívül fontos gazdasági vonatkozással bír. Ebben a, törvényjavaslatban nemcsak agrárérdekekről van szó, de igen lényeges ipari politikai szempontokról is. Szakszerűség szempontjából nem ismerem annyira a szeszfőzés technikáját és a szeszfőzdéknek a közgazdasági életre való ikihatását, hogy önálló ítéletet mernék alkotni abban a tekintetben, vájjon e törvényjavaslatban az agrár- és az
