Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-73
502 Az országgyűlés felsőházának 73. ülé ledett munkájából jóslatszerűen felénk hangzó kijelentésével fejezem he felszólalásomat, amely mintegy látnoki szemmel látta azt a 3~4r-5—6 holdon megtelepedett magyar kisgazdát, aki a föld legnagyobb szerelmével túrja azt a földet, ott szőlőt és gyümölcsöst ültet. A »Pesti por és sán« című brosúrájában a legnagyobb magyar így silói (olvassa): »A homokos buckán csak arnyai gond és szeretet nevelhet fát, ebihez pedig erőt csak a saját tulajdont képező kisbirtok ereje adhat, amelynek megmunkálásán az apa és az össizes családtagok dolgoznak, hogy egy fejlődő magyar családnak adjanak életet.« Ez a gondolat anynyira illik a kis szőlősgazdák életkorária, bogy megragadta a figyelmemet. A töYványjavaslatoífc alblban a hitben és reményben fogadom el, hogy a földmívelésügyi miniszter úr mindezeket az észrevételeket magáévá teszi és ezzel befejezem felszólalásomat. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki az előttünk fekvő törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) BOa senki nem kíván már hozzászólni, a vitát bezárom. A földimívelésügyi miiniszter úr ő nagyméltóságát illeti a szó. Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi miniszter: Nagyfméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Megköszönöm úgy Papp Kálmán, mint Jankovich-Bésáin József gróf és Szalbió Iván felsőházi tag urak ő méltóságaiknak felszólalását. Ezekben a felszólalásokban a törvényjavaslat intenciói iránti megértés és a benne foglaltak iránti elismerés nyilvánult meg. Azokat az egyes észrevételeket, amelyeket hangoztatni -méltóztatnak, törekszem most egészen röviden sorra venni, de előre is jelezni kívánom azt, hogy egy törvény javaslatot minden helyi viszonynak, minden egyes helyen fennálló különleges állapotnak megfelelően' megszerkeszteni nem igen lehet, mert egy törvényjavaslatnak az egyetemes érdekeket kell szem előtt tartania és azoknak szem előtt tartásával, az egyetemes szempontok figyelembe vételével kell a törvényjavaslatot papírra vetni. (Ügy van! Ügy van!) Mindenesetre a végrehajtás feladata és kötelessége lesz a helyi, partikuláris méltányos szempontoknak figyelembe vétele és ott, ahol azoknak indoka és szüksége merül fel 1 , azoknak méltányos honorálása is. (Helyeslés.) Papp Kálmán ő méltósága a nyugati soproni borvidék védelmében emelt szót. A magam, irészériől azokat a szempontokat, amelyeket ő hangoztatott, respektálom s annak a történelmi (borvidéknek jelentőségét elismerem. Mindenesetre figyelemmel leszünk a végrehajtásnál arra, amit általában ő méltósága, a felsőházi tag úr is elismert, hogy a lapos földekről, különösen a más! termények, főként a búza termelésére alkalmas földekről a szőlőket viszszavigyük a hegyoldalakra. Erre vonatkozólag én már úgy a felsőház bizottságában, mint a képviselőházban nyilatkozatot tettem, amely félremagyarázhatatlanul kifejezésre juttatta azt a szándékomat, hogy éppen a magyar Jbior és a magyar szőlő érdekében a szőlőtőkét vissza kívánom vezetni azokra a földterületekre, amelyek a szőlő termelésére alkalmasak. (Általános helyeslés.) Ha Sopronban lejjebb csúszott a szőlő, mint ahogyan a legtöbb vidéken megtörtént. -*- azért, hogy több szőlőt termeljenek aránylag kisebb területen és kisebb költséggel, holott tudjuk, hogy a hegyoldalakban jobb szőlőt, jobb bort lehet termelni, de se 1938. évi július hó 6-án, szerdán. nagyobb költséggel — meg fogja nekem engedni a mélyen t. felsőházi tag úr, hogy Sopronnal se tegyünk kivételt s ahol a szőlők lecsúsztak a búzatermő talajria, azokat törekedni fogunk Soproniban is visszavinni régi helyükre. (Helyeslés.) Mindenesetre ennek a szempontnak érvényesítésénél is mindenkor törekedni fojgunlk a -méltányosság szempontjait összeegyeztetni azzal a közérdekkel, amelyet a törvényjavaslat ezzel az intencióval is szolgálni kíván. A mélyen t- felsőházi tag út azt mondotta, hogy nem. látja teljesen megnyugtatónak e törvény pénzügyi megalapozottságát. A magam neszéről ő méltóságának ezt azi aggályát honorálni nem tudom, mert hiszen ez a törvényjavaslat gondoskodik arról, hölgy a hegyközségek anyagilag (megfelelően megalapozottak legyenek és a maguk autonóm hatásíkörében elő tudják teremteni azokat az összegeket, amelyekre szükségük van a hegyközség ügymenetének és rendjének fenntartása érdekében. Hogy egyes helyeken a városok vagy községek — mint (méltóztatott mondani, — sokszor maguk eszközölték azokat a beruházásokat utak létesítésére és fenntartására, vagy kutak létesítésére és fenntartására, amelyek most a hegyközség birtokosaira fognak hárulni, erre vonatkozólag megnyugtatásképpen közölhetem azt, hogy úgy érzem, hogy ennek az 'érdekeltségnek tulajdonképpen érdekében áll a hegyközségen végigvonuló utak és az ottlévő kutak rendben tartása és igazságos az, hogy ezekről ők maguk gondoskodjanak, akik azoknak előnyeit élvezik, és csak bizonyos mértékben, a város vagy a község által nyújtott különleges segítség esetében vegyék igénybe a közület erejét is. Ahogy méltóztatott kérni, az állami segítség formája nincs itt megjelölve, és ahogy méltóztatott célzást tenni arranézve, hogy az államnak anyagiakban is segítségére kellene jönnie a hegyközségeknek: ezt a magam részéről nem »tartanám szerencsésnek, mert mindent tisztán az állaim segítségére alapozni ebiben az országban, nem látszik indokoltnak, és ezt a múltban eléggé kellemetlenül kifejlődött gyakorlatot inkább (megszüntetendőnek tartóim, mint továbbfejlesztendőnek. (Helyeslés és taps.) Eá kell szoktatni az egyedeket, az egyes gazdasági ágakat arra, hogy a lehetőség szerint a maguk lábán törekedjenek járni és csak végső szükség esetén, ott, ahol az feltétlenül indokolt, vegyék igényibe az államnak más tekintetekben amúgyis nagymértékben igénybevett erejét. -(Helyeslés.) Méltóztatott kérni a Ibioreladás megkönnyítésének elősegítését. A törvényjavaslat intenciója éppen az, hogy a bor értékesítése terén a bortermelő gazdáknak segítségére legyen, és én meg vagyok arról győződve, hogy ha a hegyközségi törvény éiletbelép és ha annak végrehaj ása a törvény intencióinak megfelelően fog [történni, akkor a bor értékesítése terén is Ikönnyebbedés fog beállni, részben a belső fogyasztás emelése, részben pedig a külföldre küldött, exportboirok minőségének ellenőrzése következtében. Fontosnak tartom ugyanis, hogy az országban rendelkezésre álljanak minden esztendőben megfelelő minőségű, úgynevezett azonos karakterű borok. Ha minden esztendőiben ugyanazt a bort tudjuk külföldre szállítani és a kívülről jelentkező vevőknek minden alkalommal ugyanazt a bort tudjuk adni és a külföldről jelentkező vevőknek minden (alkalommal ugyan-
