Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-73

494 Az országgyűlés felsőházának 73. ülé mód van a büntetési tétel legmagasabb mér­tekét is alkalmazni. Ami a gyilkosság esetét illeti, a mérlegelési lehetőség halálbüntetést, a szándékos emberölésnél pedig ]'5 évi fegy­házbüntetést jelenthet. Azt hiszem, ha a királyi bíróságok kellő súllyal mérlegelik ezeket a 'bűncselekménye­ket, — mint ahogyan tudomásunk szerint mitn­dig ilyennek mérlegelik — akkor a kisizalb­ható büntetesd tétel elég súlyos ahhoz, hogy elrettentő hatással bírjon. Például a legutóbb történt esetek közül a csendorgyilkosságnál megítélésem szerint halálbüntetés, is kiszab­ható lett volna, a tölbbii eseteknéü pedig való­színűnek tartom, ho,gy a vád a szándékos em­berölés kísérletére fog irányulni, lamikor aniág a legaiiaasonyablb (büntetésiig tétel is elég magas. Megfontolás tárgyává fogjuk azonban, tenni a Btk. revíziójánál, hogy nem volna-e szükséges esetleg a mlinősített esetek közé venni fel a hatósági közeg ellen hivatása gyakorlása íköz­ben elkövetett merényletek 'formájában jelent­kező támadást és így sízándékos emberölélsi ese­tén a 280. § szerint az életfogytig tartó fegy­házbüntetés 1 tételét is alkalmazni ezekre a (bűn­cselekményekre. Az a gondolait, hogy ezekre a bűncselekményekre vonatkozólag rögtönítélő eljárás, illetve statárium hirdettessék ki, azt hiszem, nem volna célszerű, mert hiszen egyrészt ezek az esetek nem annyira gya­koriak, hogy a társadalom bélkójének fel­fordulásától lehetne tartami, sőt talán így ok­mélküli pánikot keltenénk, másrészt pedig a külföld megítélésében, egy ellenséges propa­ganda tükrében belsői állapotainkat olyan szín­ben tüntethetnek fel, aimdlyenéknek ezek a belső állapotok egyáltalán 'nem mondhatók. Tisztelettel íkérem, méltóztassék ezekben adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés-) Elnök: Az interpelláló felsőházi tag urat megilleti a viszonválasz jolga. Juhász Andor: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! Köszönettel tudomásul ve­szem mindkét miniszter úr válaszát. Elnök: Kérdeni a t. Felsőházat, méltóztat­niak-e a miniszter unak imént elhaingzott vá­laszait tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Attérürük (napirendünkre­Napirend szerint következik a mentelmi bi­zottság jelentésének tárgyalása báró Vaj­László felsőházi tag menteimi ügyében. Kérem a jegyző iura!, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök; Kíván valiaki ia (mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólná 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, miéltóztatniak-e a men­telmi bizottság javaslatát — a javaslat ez eset­ben a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzé­séről szól — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy .a felsőház báró Vay László felsőházi tag men­telmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesz­tette fel. Napirend szerint következik a mentelmi Msottság jelentésének tárgyalása gróf Wenck­heim József felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. se 1938. évi július hó 6-án, szerdán. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a mentelmi bizottság jelentését)­Elnök: Kíván valaki a (mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltózlatnak-e a mentetoii bizottság javaslatát — a javaslat ez esetben a mentelmi jog felfüggesztéséről sízól — elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház gróf Wenckheim József felsőházi tag mentelmi joigát ez ügyből kifolyólag felfüg­gesztette. Napirend szerint következik a 33 tagú or­szágos bizottság jelentése az 1937. évi decem­ber hó 30-tól 1938. évi június 28-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Kérem a jegyző urat, hogy a jelentést fel­olvasni szíveskedjek. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa ü 33 tagú országos bizottság jelentését). Elnök: Szőke Gyula felsőházi tag úr ő mél­tóságát illeti a szó. Szőke Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Voltam bátojr már a 33-as bizottságiról, amnak jogi állásáról és működé­séről szerény véleményemet elmondani és így ezzel nem kívánok foglalkozna. Ha a jelentés­hez mégis hozzászólok, teszem ezt azéirt, mert van két fontos kérdés, amely szerintem a kor­mány .rendeletiallkiotási jogával is »megoldható volna és amely kapcsolatban van acaokkal a rendeletekkel, amelyek az utóbbi években, kü­lönösen a most múlt félévben: napvilágot lát­táik. Nem ismeretlen a mélyen t. Felsőház előtt az az állapot, amely orua a Dunántúlon van, ahol a száj- és körömfájás olyan nagy miértek­ben elterjedt, hogy a mezőgazdaság életét rendkívül megnehezíti. Amikori ezt a jelensé­get látom, akkoir önkéntelenül felmerül előt­tem az a .gondolat, hogy a kormánynak intéz­kednie^ kellene». Nem látóim azoníhian a. íkonnány részéről — ne méltóztassék ezt rossznéven venni — azokat az 1 intézkedéseikéi, amelyeket éppen a 33-as bizottság felállításával a kor­mánynak adott nagyobb hatalom kiaknázásá­val megtenni lehetett és Ikellett volna. Annak idején a kormány bölcsen felállítatta az ál­lami saétrumtermelő intézetet- Az 1930-as évek elején, amikor az országban rendtkívüli módon elterjedt a sertésvész és a lovakat a fehértvérű­ség tizedelte, sürgettük, hogy ez az állami s ziéruimtermelő intézet fejlessze ajz ő működési körét és igyekezzék úgy előkészülni az állat­betegségek elleni védekezésre, hogy a jövőben ilyen nagy meglepetéseknek, mint amilyenek most történtek, kitéve ne legyünk. Az előző kormányok bölcsességét úgy folytatta a kor­mányzat, ' hogy egyszerűen megsizümtette az ál­lami szérumtermelő telepet, még 'azt a jó mű­ködését is, atmelyet addig kifejtett, beszüntette sa telepet átadta a szérumlkartelnek. Sőt imég továbbment: egyedáiruságot adott ne/ki még a veszettség elleni szérum: előállítására is és be­hozta egyúttal a kötelező gyógyoltást is. Nem történt azonban 'semmiféle előkészület arra, hogy amikor a mezőgazdaságot úgyis annyi mindenféle baj és veszély latolgatja meg, akkor vaiaimi védekezés a kormányzatnak a kezében legyen. Most, amikorl litt van előttünk ez az igen-igen nagy baj: a száj- és körömfá­jás, akkoír be kell vallanunk, nem tudunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom