Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-53

Az országgyűlés felsőházának 53. ülése kodó nagy szegénység erősen szorongatja őket. De hála Istennek, a magyar néplélekben tartja magát az igazságszeretet és kellőképpen méltatj Si a tűzharcosoknak testet és lelket megrendítő, infernális viszonyok között teljesített bámulatos harci munkáját. A tűzharcosok kategóriájába nem sorolt katonák és a háború érdekében munkálkodott, vagy vagyonukat feláldozott polgárok bízvást elnyomhatják a lelkükben netán meggyökerezni kívánó irigységet a tűzharcosok iránt azért is, mert az állam szociális gondoskodása mindenkor, de különösen mostani, sok nyomort felmutató gazdasági helyzetünkben kiterjed a,z egész nemzetre, tehát reájuk is és mert a tűzharcosok ünneplése nem kicsinyíti és nem árnyékolja be a töhbiek háborús érdemeit, úgyhogy nem szenved kétséget, hogy a történelem róluk is melegséggel és dicsérettel fog megemlékezni. Szolgáljon adalékul a történelemnek a vi; lágháborúban szereplő magyar nemzet akkori viselkedésének jellemzésére az a valóság, amit elmondok én, aki a világháború idejében, mint magyar honvédelmi miniszter, majd azután az osztrák-magyar monarchia összes fegyveres erejének pótlásügyi főnöke teljesítettem közszolgálatot. Lelkemből megerősítem, hogy a magyar nemzet nagy többségének

t felserdült gyermekei nem és korkülönbség nélkül, ki-ki a maga helyén a csúcspontig emelkedő készséget tanúsítottak mindent megtenni, mégpedig vagyon, testi épség, egészség és élet feláldozásával is nemzetük és hazájuk sértetlenségének megóvására. Nem egyedül a tűzharcosoknak, hanem az egész katonaságnak és az egész polgárságnak is hazafiságán nyugvó összemüködésnek köszönhető, hogy oly sokáig bírtuk ki ezt a szörnyű háborút és hogy csodálatos módon a háború végéig megtartottuk véres mérkőzésekben kivívott harcászati nagy fölényünket oly ellenségekkel szemben, r akik Összességükben nagyon fejlett harci erényeik mellett nagyobb népességük, több katonaságuk, kedvezőbb geográfiai helyzetük, kimeríthetetlen gazdagságuk és hatékonyabb szárazföldi, tengeri és légi fegyverzetük folytán jóval erősebbek voltak, mint mi. Az 1914/18. évi háborút nem az ellenség fegyverei döntötték el, (vitéz József kir. herceg: Ez így van! — Ügy van! Ügy van!) hanem az élet- és hadi; szükségletekben beállt szörnyű inség ütötte ki kezünkből fegyvereinket (vitéz József kir. herceg: Ügy van!) és tette úrrá felettünk ellenségeinket, akik győzelmi mámorukban Magyarországgal szemben a »jaj a legyőzötteknek« elvét maradék nélkül testesítették meg. (Ügy van! Ügy van!) Bár ellenségeink a 325.000 négyszögkilométert kitevő Magyar Birodalomból 235.000 négyszögkilométert és 20 milliónyi lakosságunkból 12 millió lakost szakítottak el tőlünk és ennek következményeként bennünket teljesen elszegényítettek, tetejébe pedig, ^ eltiltván nekünk az igazi hadsereg intézményének fenntartását, védképtelenné tettek minket és végül hosszú időn át folytatott barátságtalan politikájukkal érzékeny sebet ütöttek rajtunk: egy pillanatig sem vesztettük el hitünket, hogy sivár jelenünket egy jobb jövő fogja felváltani, mert a szabad nemzetként időtlen időkig elégedetten élni akarás, mely fáradhatatlan cselekvésekben nyer kifejezést, minden magyar lelkébe kiirthatatlanul bele van vésve és mert az életképességnek — amiként a világháborúban kimutattuk — erkölcsi és szellemi kellé1937. évi december hó 9-én, csütörtökön. 33 keivel rendelkezünk, ami bennünket feljogosít arra, hogy bízzunk a törekvésünket elősegítő munkálataink sikerében. A háború befejezését követő forradalom, kommunizmus és egy nagyobbiszabású ellenséges harácsolás lezajlása után főméltóiságú Horthy Miklós, kormányzó úr országlása vette kezdetét és é sok-sok nehézséggel is küzdő munka a maradék hazában élő, kicsinnyé lett és meggyengült magyar nemzet életerejét kívánja helyreállítani. A jelen időben, vagyis az erőfejlesztő munka megkezdése után 18 évvel már állíthatjuk, hogy állapotunk észrevehetően javult, amennyiben látható eredménnyel folytak a nemzeti erők virágoztatását célzó miunkálataiinlk, viszonyunk pedig enyhébb lett az eddig velünk szemben barátságtalanul viselkedő szomszéd országokkal és — ami pedig nagy dolog — közeledik ünnepnapunk, amelyen visszakapjuk katonai beicsünket, amitől Trianon; fosztott meg bennünket, és visszakapjuk nemzetünk létjogát. (Helyeslés.) Nem kis része van a nemzetvédelmi és egyúttal honvédelmi erőik hatékonyságát nagyon emelni törekvő nnumkálataink sikerének felidézésében annak a ténymieik, hogy előmunkásként az az axióma szerepel, hogy az ország erkölcsi, szellemi, anyagi és fizikai erőtényezői fejlesztésénél azokat, amelyek -ható és visszaható relációban vámnak egymással, neun' szabad gyengíteni, nehogy az összes állaimi erők foglalata, a nemzeti erő sebeket kapjon és hatékonysága csorbuljon. A t. honvédelmi imíÜniszter úr által benyújtott törvényjavaslat a világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről és anyagi támogatásáról, szintén a nemzeti erő erkölcsi és szellemi elemeknek hatóképességét fejlesztő és nagyon is fejlesztő cselekmény, noha az adandó kedvezmények tekintetében szegény oirszáguinik közgazdasági helyaelte megszorító befolyást gyakorolt. Kitűnik ez a törvényjavaslat bevezetésében megírt következő sorokból. (Olvassa): »A törvényhozás a jövendő nemzedékeknek az állampolgári kötelességek Önfeláldozó teljesítésére buzdító példaadásul a nemzet háláját harcos fiai iránt az ország tanai pénzügyi és. gazdasági helyzetéhez mért oly támogatással is. le akarja róni, amely a polgári életben való boldogulásuk elősegítésére szolgáljon«. A hazafias érdemeket elismerő és az életterhelkea könnyítő tűzharcostörvényjavaslat — mint előbb említettem — nagyon alkalmas arra, hogy az állampolgári kötelességek önfeláldozó teljesítésére impulzust adó hazaszeretetet terjessze, fejlessze úgy a imiostani, mint a későbbi nemzedékeik körébein. De csak akkor alkalmas erre, ha a hazafisággal szöges ellentétben álló eszméket és áramlatokat, laimielyek a hazaszeretetet és ezzel együtt a nemzeti életet képesek megfojtani, miként tat dudva, a gyom a vetéseket, vagyis a gazdák nyelvén szólva az életet, az állami brachiális ereje ki- s gyomlálja és megsemmisíti. (Helyeslés-) Hiszem, hogy ez meg is fog történni és én bízva bízom abban, hogy a tűzharcos-törvény és a t. honvédelmi miniszter úr személyes közreműködése a törvény végrehajtásánál,, valamint a Frontharcos Szövetség közhasznú tevékenysége nagy lendületet adhat a hazaszeretet fenséges erényének erősítésére és általánosítására. Ez pedig különösen azért bír nagy jelentőséggel, mert honvédségünk a kötelékébe besorozott ilyen hazafias érzésű emberek lelkületében kipróbált nevelési módszereivel