Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-52

1£ Âz országgyűlés felsőházénak 5£. ülés szelni, hogyan hozták össze azt a többséget, amely mellett ilyen dolgok megtörténhetnek. Nem kicsinyes szempontok ezek, amelyeket itt elmondtam, éppen ezért azon vagyok ós arra kérem az igen t. Felsőházat és a kormányt, hogy ne méltóztassék gyengíteni egy hajszál­lal sem az autonómiákat, hanem igyekezzék azokat méltókká tenni a multak hagyományai­hoz, ahol közéleti tisztességre és becsületre ne­velték az embereket. Ha az autonómia erősen áll és ezt nem gyengitjük, akkor remélhetjük, hogy a helyzet meg fog változni. Nem akarok még más szempontokra is ki­terjeszkedni, de feteimlítem, hogy az egyik pa­ragrafusba tulajdonképpen bevették a kény­szernyiugdíjázást is. Tudjuk, mit jelent a kény­szernyugdíjazás: függőségi viszony teremtését. Tudjuk, hogy kiket kényszernyugdíjaztak, ki­ket kergettek a köz megterhelésével nyugdíjba. Debrecen városának ma három polgármestere van nyugdíjban; lehet, hogy újesztendő után az összes számvevők nyugdíjba fognak ke­rülni. Nem akarok erre bővebben kitérni, csak a példa okából vagyok kénytelen ezt megem­líteni­Ezek voltak az okok, nagyméltóságú elnök úr és méltóságos felsőház, melyek az aggo­dalmat tagadhatatlanul tovább táplálják ben­nem. Amíg ennek a magas Háznak szerény tagja leszek, ha azt fogom látni, hogy az al­kotmány a legkisebb mértékben is, akármilyen jelentéktelennek látszó törvényjavaslattal is csorbát szenved, kénytelen leszek a javaslat ellen állást foglalni. Ezek elmondása után tisztelettel kijelen­tem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: Kiván-e még valaki a törvényja­vaslathoz általánosságban hozászólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr ő nagyméltósága kí­ván szólni. Széll József belügyminiszter: Nagyméltó­ságú Elnök Ür! Igen t. Felsőház! Amikor ké­rem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavas­latot általánosságban elfogadni méltóztassék, a Vásár y felsőházi tag úr ő méltósága által fel­hozott ellenérvek közül csak egyre kívánok rö­vid megjegyzést tenni. A felsőházi tag úr azt állította hogy a tör­vényjavaslat az autonómia elveit és érdekeit sérti. Ezzel szemben megállapítom azt, hogy az autonómia gondolatát,, az autonómia igazi tartalmát, vagyis az autonómia pénz- és va­gyonkezelését, háztartását ez a törvényjavas­lat egyáltalán nem érinti .és nem befolyásolja!, hanem mindössze a számvitel és a vagyon­kezelés, a háztartás külső módszereit kívánja javítani, tökéletesebbé tenni és függetleníteni attól a hatalomtól, amely rá eddig közvetlenül befolyást gyakorolhatott. Ez, azt hiszem, nem­csak országos közérdek, nemcsak közszolgálati érdek, hanem éppen az autonómiák és az ön­kormányzati elv ideális érdeke is. (Ügy van!) 1929 előtt még lehetett volna formailag be­szélni az autonómia sérelméről, mert addig az volt a rendszer, hogy a törvényhatósági bi­zottságok, illetőleg a városi képviselőtestületek választották a számvevőségek egyes tagjait. Az 1929:XXX. te. óta azonban ezt a jogot ki­vétel nélkül a főispánok gyakorolják. Ennek folytán lényegileg a helyzet csak oda válto­zott, hogy a kormány bizalmi közege, a főis­pán által végzett, még pedig minden törvény­hatóságban más szokás, más nézet, más elvek e Î9S7. évi november hó 30-án, kedden. szerint végzett kinevezéseket a központi kor­' mányzat felelős feladatkörét gyakorló belügy­i miniszter fogja egy kézben, tehát egységes elv I szerint keresztülvinni és érvényesíteni. Azt hi­szem, ez a szolgálatnak is csak előnyére és hasznára fog válni. Az a két debreceni eset, amelyre a felső­házi tag úr célzott, azt Íriszem, nem tartozik a törvényjavaslat anyagúhoz és ezért méltóz­tassék megengedni, ihogy velük most ne is fog­lalkozzam, különösen azért nem, mert azokban mind a rendőri, mind a büntetőeljárás imár folyamatban is van. Ezek után ismételten kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és rész­leteiben is elfogadni. (Helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a városi számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felső­ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szívesked­jék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és az 1—9. §-ok sorszá­mát. A felsőház a címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felső­házat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a tör­vényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Ki­mondom a határozatot, hogy a felsőház a tör­vényjavaslatot a képviselőház szövegezése sze­rinti szerkezetben változatlanul elfogadta, ami­ről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közigazga­tási és igazságügyi bizottságok jelentése alap­ján a rendőri •büntetőbíráskodás körébe utalt egyes kihágások tettenért elkövetőinek a hely­színen való megbírságolásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvas'sa a bizottságok jelentését). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A 'belügyminiszter úr ő nagyméltósága sem kíván szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak ^e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház ras tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szívesked­| jék. i vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a

Next

/
Oldalképek
Tartalom