Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-64

230 Az országgyűlés felsőházának 6h. u< sítsa a képviselőház által elfogadott javaslatokat, de itt ebben az esetben egy olyan súlyos politikai aggodalmat látok, (Helyeslés.) amely miatt abszolúte nem vagyok képes csatlakozni a Prónay-féle indítványhoz és ezért a magam részéről kérem, méltóztassék változatlanul a képviselőház szövegében elfogadni a szakaszt (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólni. Széll József belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Amidőn bátor vagyok kérni, hogy a különvélemény értelmében méltóztassék dönteni, meg kívánom állapítani azt, hogy vitán felül áll a felsőháznak az a joga, hogy úgy ezen, mint minden más eléje kerülő törvényjavaslaton akár érdemi, akár részletbeni módosításokat tegyeü Legjobb felfogása és véleménye szerint. Egyébiránt én nem hallottam, hogy bárki is kétsésrbe vonta volna ezt a jogot a mai vita során. (Felkiáltások: Senki sem mondotta!) Nem kívánok báró Prónay ő excellenciáiának azzal az indokával foglalkozni, hogy a logika szabályai szerint helyesebb az ő módosító indítványa, — ez felfogás dolga — hanem kiindulok abból, amit Tomcsányi ő méltósága és Keresztes-Fischer ő excellenciája hozott elő, hogy itt politikai meggondolások, magasabbrendű politikai szempontok parancsolólag indikálják azt, hogy a képviselőház által elfogadott szöveg iktattassék törvénybe. Utalok arra, amit tegnap szerencsém volt az általános vita során elmondani, hogy a kormány abból a felfogásból indul ki, hogy az ilyen választójogi törvényjavaslat akkor jó. ha rainden olyan elem bejutását biztosítja, aki arra értelmiségénél, erkölcsi és szociális helyzeténél, me^állapodottságánál fogva hivatva van és érdemes. Ebből a szempontból vizsgálja a kérdést megállapítom azt, hogy a Magyar Királyi Statisztikai Hivatal hozzám intézett hivatalos jelentése szerint az a megszorítás, amelyet Prónay ő excellenciája tervez módosító indítványával, 220.000 egyénnek a választójogból való kizárását jelenti. Ugyanakkor a Statisztikai Hivatal azt is jelentette, hogy ebből a 220000 egyénből mintegy 70% esik a falusi mezőgazdasági foglalkozású e<?vénekre és csak 30% a városiakra. Ebből, azt hiszem, joggal vonhatom le azt a következtetést, hogy a nemzet érdeke, a nemzeti sz^moont indokolna »7,t, hogy ezek az egyének felvétessenek a választójog sáncaiba. Ezpkre való tekintettel bátor vagyok ismétel ten kérni azt, hogy méltóztassék a báró Prónav Ifv excellenciája határozati javaslatának alapját képező együttes * bizottsági r jelentés szövegének elvetésével, a különvélemény értelmében a képviselőház eredeti szövegét elfogadni, (filénk kélyesTés.) ._ Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. T. Felsőház! Ezen a szakaszon az együttes bizottság módosítást javasol és ugyanehhez a szakaszhoz Tomcsányi Móric ő méltósága különvéleményt nyújtott be. amelyben azt kéri, hogy a törvényjavaslat 19. §-a a képviselőház által megállapított szövegben fogacltassék el. A kérdést aként fogom feltenni, hogy az együttes bizottság által módosított szöveget szembe fogom állítani a képviselőház által elfogadott szöveggel, illetve Tomcsányi Móric ő méltósága különvéleményével. (Helyeslés.) 1938. évi május hó 11-én, szerdán. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 19. %-t az együttes bizottság módosított szövegezésében elfogadni, szemben a képviselőház által elfogadott szöveggel, illetőleg Tomcsányi Móric őméltósága különvéleményével igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az együttes bizottság által módosított szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Kisebbség. Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslat 19. §-át a képviselőház által megállapított szövegezésben fogadta el. (Éljenzés.) Következik a 20. §. Kérem annak felolvasását. Gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (olvassa a 20. §-t). Elnök: A 20. § változatlanul elfogadtatott. Következik a 21. §. Kérem annak felolvaGróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (olvassa a 21. §-t. — Báró Prónay György szólásra jelentkezik). Elnök: Báró Prónay György ő excellenciáját illeti a szó. Báró Prónay György: Mélyen t. Felsőház! A 21. §-nál meg akarom ismételni azt a módosító indítványt, amelyet a 19. §-nál tettem. Azt hiszem, mélyen t. Felsőház, hogy a 19. §-nál sokan azért nem szavazták meg a módosító indítványomat, mert szerintük ez a a módosító indítvány azt célozta volna, hogy azzal 220.000 egyént rekesszek ki a választásra jogosultak sorából. A 21. §-hoz beadott módosító indítványom tulajdonképpen ugyanazt célozza, mint az előbbi indítványom, azzal a különbséggel: hogy senkitől sem veszem el a választójogot. Tehát az a szűkítés, amely a 19. §-nál van, a 21. §-nál nem áll be. Nem áll be pedig annál az oknál fogva, mert a 19. §-ban a szélesebb választójog van megállapítva s mindazok, akik a 21. § alapján választói jogosultsággal bírnak, már rendelkeznek választói jogosultsággal a 19. § alapján is, itt tehát az a nagy érv, hogy bárkitől is elveszek választójogot és szűkítem a választók számát, per abszolúte nem áll meg, mert ismét jelzem, hogy akik itt választójoggal rendelkeznek, azoknak már a 19. $ alapján eo ipso választói joguk van. A 19. § összehasomilításia a 21. §-sial lazt jeleníti, hogy laJ két pianaignaftus egybevetésével kettős választójogot állapítok meg, mert 'akik a 21. § (alapján egyéni kerületekben isziaviaanak, azok már egyszer a lajsteoamos kerületeikben is sizíaviaahatnlak, ez az utóbbi itíehát a kettős választójog. Itt miről van szó? Csiafc iáiról, hogy egyesektől, akiknek már úgyis van választójoguk, a kettős szavazati jogot vésziem el. Szóval ez lalzitj jelentené, hogy a lajtsroimos választásinál mindenki fog szavazhatni, az egyénimé] a kontemipiláltnál kevesebb és bizonyos fokig kirekesztem lazt a kategóriát, amelyet a 19. §-mál ki akartam rekeszteni, de kisebb imérviben. Ezzel itiehát az iairányt megjavítom, die, itt r választójog elkoh zásáról, választó jog-szűkítésről egyáltalában nem lehet szó. mert ezeknek már mindegyiknek van válasiztó joguk. Módosító ini dítványom azt jelenti, hogy az egyéni kerüI lieltlben miegszűkítem a választó jogot, de minden kinek (meghagyom a lajstrotmos választókerü! létben vialó választói jogosultságot és e>gy meg• felelobfo társadalmi rétegnek nagyobb hie folyást 1 juttattok a kettős választójog révén ezekben a : kerületekiben. Itt tehát a helyzet egészen imás, mert itt nem. válaszítój'Og-szűlkítésiről, hanem a kettős