Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-61
Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 1938. évi április hó 8^án, pénteken. ladásra szükség és lesznek alkalmak, amelyekbe a kormánynak nagyon üdvösen bele kell folynia és irányítólag kell hatnia. Most csak arra ta néhány teendőre szeret nék rámutatni, amely, azt hiszem, nagyrészt bele is vág a kormány általános programmiiába, ami a gazdaságot és a szociálpolitikát illeti. Mint az előbb említettem, én határozottan ellenzem az életképtelen nagybirtokok mesterséges eszközökkel váló fenntartását és ezért az úgynevezett védettség! minél előbbi likvidálását szükségesnek tartom. (Helyeslés.) Amíg ezen túl nem esett a kormány, addig egészséges mezőgazdasági hitelről beszélni nem lehet. A földbirtok eloszlása egy természetes fo lyamat, amelyet minden mesterséges beavatkozás nélkül is állandóan látunk néha gyorsabb, néha egy kicsit lassabb menetben, de állandóan. Ezt mesterséges eszközökkel megakasztani nagy hiba volna. Az állam beavatkozása azonban ebben 'az irányban nemcsak szükséges, de kötelességszerű is, hogy szemmel tartsa és elbírálja azt, hogy a birtoktulajdonváltozá soknál az államérdekeknek megfelelő kezekbe kerüljön az a birtok, amely tulajdonost változtat. Ez a szempont még* erősebben lép életbe ott, ahol a telepítés értelmében a kormány a birtoktulajdonváltozást saját ingerenciájából mozdítja elő, mert ott már nemcsak azt kell a kormánynak vizsgálnia, hogy a határozottan nem kívánatos kezekbe ne kerüljön a birtok. hanem a legerősebben, a legszigorúbban kell szelektálnia és megbírálnia, hogy kinek a kezébe fogják adni azokat a birtokokat, amelye ket régi tulajdonosaiktól elvettek. (Helyeslés.) És itt_ ismételten felhívom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, amit mái* tavaly említettem,, hogy ennél a szelekciónál a helyi hatóságokat és a helyi emberismerettel bíró megbízható egyéneket ne hagyják ki mert ezt a szelekciót Budapesten egy központi irodáiból elvégezni nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) A most elvégzendő feladatok közé tartozik, amelyekről tudom, hogy a kormánynak is nrogrammjában van, a falusi egészségügyi helyzet nmegj a vitása. Ez szintén nem: mehet máról-holnapra, de már eddig is sok üdvös lépés történt a kormány részéről. Ennek fokozott, mértékben való folytatását szintén a közeli kormányfelari átok egyikének tartom. Ide sorolhatnám azt is, hogy amint az anyagi fedezetet a kormány meg tudja rá találni, a most szőnyegen lévő javaslatnak a fogyatkozásait kinótolja, nevezetesen a korbatárt a biztosítottaknál leszállítsa, a rokkantakat, az özvegyeket, a női munkásokat is intézményesen be tudja vonni. Lehet, hogy rövidesen ez is módjában fosr állani a kormánvnak és ha módjában fog állani, teljes mértékben meggyőződésem az. hogy a kormány nem fog egy percig sem habozni. A kormánynak teendői vannak továbbra is az oktatás, elsősorban az alsófokú mezőgazda; sági oktatás terén. Az alsófokú mezőgazdasági oktatás fejlesztése nagyon is üdvös és kívánatos. Kívánatos, hogy a kormány egy kicsit segítse a háziipart, még pedig az egészséges háziipart. Én nem azt akarnám itt a kormánynak ajánlani, hogy a selyem matyóbímzések készítését országszerte elterjessze, hiszen a háziiparnak ezt a részét egészen nyugodtan lehet a matyók magán foglalkozására hízni. En a háziiparnak arra a részére gondolok, amelv a falusi lakosság, a kisemberek megélhetési viszonyait határozottan javítaná. Gondolok elsősorban a ruházkodásra. (Helyeslés.) Ma falun a ruházkodás a legnehezebb és egyúttal a legfontosabb probléma. Ha a kormány el tudja érni azt, hogy a szükséges háziruházatot nagyobb mértékben tudják otthon előállítani, akkor óriási lépés történik abban az irányban, bogy az emberek sokkal jobban, olcsóbban és higiónikusabban fognak ruházkodni és nem fog előfordulni az, hogy új-szülött gyermeket ujságpapirosba csavarjanak. Hogy csak egy példára mutassak rá, ott, ahol a helyi viszonyok megengedik, kenderáztatókat kellene felállítani. Ahol erre megvan a lehetőség, ott a kendertermelés és a kendervászon házi készítése még ma is némiképpen fennáll és virágzik. Azt hiszem, ilyen áztatok felállítása sok helyen lehetséges volna. (Helyeslés.) Ezek mind olyan kérdések, amelyek a demagógia szempontjából máról-holnapra^ nagy népszerűségre tehetnének szert, de annál reálisabban lehetne ilyen nem hangzatos intézkedésekkel a nép valódi érdekeit szolgálni és előmozdítani Ide sorolok egy igen fontos kérdést a falusi, vagy körállatorvosoknak a lehetőség szerinti szaporítását. Ha némi kis pénzáldozatba látszik is kerülni, a pénzügyminiszter urat is fel kellene J világosítani arról, hogy ez az ő szempontjából j a legüdvösebb befektetés. Az a falusi paraszt, mikor fizet jól adót 1 ? Ha az állatait, a mala| cait, a borjait el tudja adni. Ha az állatai meg; döglenek, akkor abban az évben nem tud adót | fizetni, még ha akarna sem, úgyhogy finánct szempontból is igen üdvös intézkedés volna ez. | eltekintve attól, hogy a nép szociális helyzetét I menny-ire befolyásolja és életstandardjában micsoda óriási különbséget tesz az, hogy a gazda hízóba fogott süldője megdöglött-e karácsony előtt vagy nem, vagy pedig, hogy a borját el tudta-e adni a vásáron vagy az is megdöglött az istállóban, mert a megyei állatorvos olyan messze van és a kihozatala olyan költséges, hogy legtöbbször csak akkor hívja ki a gazda, amikor már későNagyon fontos kérdés, amely, azt hiszem, a kormány programmjában szintén benne van, az utak kérdése. Én most nem transzverzális utakra gondolok, nem a sztratégiai szempontból fontos utakat nézem, hanem azt a kívánságot hangoztatom, hogy minden községnek legyenek bekötő utai, (Élénk helyeslés.) hogy minden község az év minden szakában járható úton tudjon a legközelebbi piachoz, a legközelebbi vasútállomáshoz jutni, óriási jótétemény volna ez a népnek és ez az alfája annak, hogy a nép gazdasági haladása lehetővé váljék. (Ügy van! TJgy van!) Ha a gazda nem tud ki; mozdulni a falujából, akkor bizony a termelési és értékesítési viszonyai is máskép alakulnak. T. Felsőház! Azt hiszem, hogy már nagyon is hosszú ideig vettem igénybe becses türelmü! ket, (Halljuk! Halljuk!) de amint már tavaly is bejelentettem, minden egyes alkalommal, mint ceterum censeo-t fogom előhozni és kívánni azt, ami a földbirtokpolitika szociális oldalát nézve a legelső és legfontosabb, hogy minden földdel és házzal nem bíró földmunkásnak otthona legyen, tehát nemcsak házhelyhez kell juttatni, hanem otthona is legyen, (Élénk helyeslés és taps.) ahol egy kis kertben i termelhet, ahol az udvarában egy ólban tud