Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-61
164 Az országgyűlés felsőházának 61. ülése pés le van fektetve. Ä földbirtokpolitika azonban maga szintén csak egy része annak a legfőbb célnak és törekvésnek, amely mindnyájunkat, elsősorban a kormányt kell hogy vezesse és ez a nemzetvédelem. A nemzetvedelem három alapvető oszlopon nyugszik: az első a katonai, a második a gazdasági és a harmadik a szociális szempontok oszlopa. Ezt a három szempontot, amit ez a három oszlop képvisel, nem lehet egymástól elválasztani, annál kevésbbé lehet egymássál szembehelyezni. Katonai helyzetünk megerősödését és véderőnk fejlesztését gazdasági megalapozottság és gazdasági előrehaladás nélkül el sem lehet képzelni. Éppen úgy nem lehet katonai erősséget elképzelni szociális visszavonás és elégedetlenség közepette. Gazdasági fejlődést nem lehet elképzelni katonai biztonság és szociális megelégedettség nélkül. Szociális haladást és fejlődést nem lehet elképzelni katonai biztonság és biztos gazdasági megalapozottság nélkül. (Ügy van! Ügy van!) Ügyhogy ez a három oszlop arányosan erősítendő és fejlesztendő, hogy biztosan nyugodhassak rajtuk a nemzetvédelem legfőbb kívánalma. Hogy ezeket a célokat, ezeket a nemzetvédelmi törekvéseket elérhetővé tegye és megkönnyítse, szüksége van bárkinek, így a kormánynak is bizonyos mértékű propagandára. A mai világban propaganda nélkül elterjeszteni a felfogásokat, ideákat nagyon bajos és a propagandában az érzelmi résznek mindig egyensúlyban kell maradnia az értelmivel. Legyen szabad itt hivatkoznom Kozma Miklós ő excellenciájának Bécsben, február hó folyamán tartott felolvasására, ahol rendkívül logikusan és precízen fejti ki a propaganda mivoltát. Azt mondja ott ő exceUenciája (olvassa): »A propaganda érzelmekre alapít s érzelmi alapon lehet a tömeget megmozdítani, vezetni, sőt félrevezetni is. De csupán érzelmi propagandával államot, országot vezetni nem lehet. Ahhoz, hogy a tömeg komoly célokra felhívható, a helyes vonalon megtartható legyen, nélkülözhetetlen, hogy az érzelmi propagandával együtt hasson az értelmi nevelés. A tömeget, melyre elsősorban érzelmileg lehet hatni, tehát feminin jellegű, vezetésre szoruló politikai tényező, vezetni kell felsőbb célokra, hogy belső szempontból rend, béke, munka, jólét és fejlődés lehessen«. Azt hiszem, Kozma ő excellenciája roppant pregnánsan és helyesen fejezte ki a propaganda mivoltát. A propagandának egyik legfontosabb eszköze és fegyvere az állandó ismétlés. Ha a propagandát tévesen, helytelen irányban, helytelen célokért használják és állandóan bizonyos tévhiteket, tévtanokat terjesztenek a propagandával a közönség körében, sokszor ez az állandó ismétlés végre elfogadott igazság látszatával bír és a nagyközönség nem is gondolkodik rajta, tájékozatlansága folytán talán nem is képes a kérdést magától helyesen elbírálni és ezt a folyton ismétlődő téves propagandát, mint megmásíthatatlan igazságot és tényt veszi be. Ennélfogva ezzel a téves propagandával szemben ugyanazokkal az eszközökkel kell élni, vagyis a felvilágosításnak és a helyes ismeretterjesztésnek folytonos ismétlésével. Sokszor halljuk, hogy ezeket a téves propagandákat és tévesen elterjesztett ideológiákat lekiesinylik azzal, hogy ezt felelőtlen elemek teszik. T. Felsőház! Én nem vagyok ezen a nézeten. Először annak a téves propagandának, tévhitnek terjesztését nem elemek, hanem emberek csinálják és ha lehetne is azt mondani, 1938. évi április hó 8-án, pénteken. hogy felelőtlen elem van, felelőtlen ember nincs. (Ügy van! Úgy van!) Minden ember felelős nyilatkozataiért és cselekedeteiért abban az irányban és abban a mértékben, amennyiben nyilatkozatai és cselekedetei a közösség szempontjából következményekkel járnak. (Úgy van! Ügy van! — Taps.) Azt is halljuk sokszor, éppen a nagyközönség körében, amely talán lusta is önállóan gondolkodni a felett, hogy valami helyes-e vagy nem, hogy az állandóan hallott dologra azt mondják, hogy ez már benne van a levegőben. Hát a levegőben sokminden lehet, de mióta a világ fennáll és ezen a földön élet van, azóta a levegőben levő oxigén táplálta az élőlények tüdejét és ez mindig így is lesz. A levegőbe azóta sokminden belekerülhetett és a modern technika vívmányainak eredményeképpen belekerülnek olyan füstök és gázok, amelyekkel igen jól, sikeresen lehet tömegpusztítást előidézni, de az életet fenntartani velük nem lehet, ezt ezentúl is mégis csak a régi oxigén fogja elvégezni. (Tetszés és taps.) A propagandával és a különböző tévtanokkal, amelyek mai napság szerte a világon kurzálnak, inem akarok általánosságban tovább foglalkozni, csak még arra a részére akarok rátérni és arról akarok megemlékezni, amely éppen a birtokpolitikával van szoros kapcsolatban. Ez az a mind sűrűbben és állandóbban propagált tévhit, hogy itt ennek az országnak boldogulása biztosítva lesz, mert ez tulajdonképpen csak attól függ és csak az hiányzik hozzá, hogy itt radikális, nagymérvű földosztás legyen. Ezzel a kérdéssel néhány esetben már igény be vettem a t. Felsőház idejét és türelmét, (Halljuk! Halljuk!) de azt hiszem, hogy nem hiábavaló és nem felesleges ezeket a kérdéseket helyes megvilágításban mentől gyakrabban, mentől sűrűbben a nyilvánosság elé hozni éppen azért, mert a nyilvánosság, a tájékozatlan közönség nagyon is sűrűn és csak nagyon is egyoldalún hallja ezeknek a dolgoknak beállítását. (Ügy van! ügy van!) Én néhány évvel ezelőtt egészen megbízható adatok alapján kimutattam azt, hogy egy jól kezelt és jól beinstruált nagybirtok azon a területen körülbelül még egyszer annyi embernek ad megfelelő és biztos (megélhetést, mintha az a nagybirtok apró részletekre volna osztva, olyan részletekre, amelyekből az az illető egyén, illetve család meg is tudna élni. Ebből nem az következik, hogy nálunk minden nagybirtok teljesen megfelel ennek a kívánalomnak, de ez az, amire törekedni kell éppen azért, mert nekünk ma a mai mezőgazdasági llakosságot másképpen nem lehet kenyérrel ellátni, mint a jól kezelt nagybirtok segítségével és ha — amit mindnyájan kívánunk — a mezőgazdasági népszaporodás fokozódik, ez a kérdés mind erősebben fog előtérbe nyomulni. (Ügy van! Ügy van!) Az országot kisbirtokokra szétosztva, a mai mezőgazdasági munkásoknak óriási nagy tömege teljesen kenyér és ellátás nélkül maradna, (ügy van! Ügy van!) Hogy ennek azután mik volnának a következményei, ezt nem nagyon nehéz elképzelni. Minthogy azonban engem úgy szoktak beállítani éppen arról az oldalról, mint egyoldalú, feudális felfogású, elfogult birtokost, bátor volnék itt hivatkozni valakire, akiről azt hiszem a felsőházban senki sem fogja azt hinni, hogy egyoldalú, teljes mértékben elfogult és mint aki minden eszközzel a nagybirtok fenntartását tűzte volna iki maga elé célul. Ez Vass Elek