Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

132 Az országgyűlés felsőházának 60, ülése 1938. évi április hó 7-én, csütörtökön. kenységre kell készülnie. Amint a gimnázium­ban a szellemi pályákra szellemi munkával, szellemi erőkifejtéssel készülnek a tanulók, éppen úgy fognak ä gazdasági középiskolák­ban a gyakorlati pályákra fizikai munkával, mezőgazdasági munkával, ipari műhelygyakor­latokkal készülni. Ez a beállítása a fizikai munkának párhuzamosan a szellemi munkával mutatja a két munka faj párhuzamos jelentő­ségét. Az bizonyos, hogy elvont felfogásban a szellemi érték és a szellemi munka magasabb­rendű, mint az anyag és az anyaghoz kötött fizikai munka. A nemzet és a társadalom éle­tében azonban mind a két munkának megvan a jelentősége, az értéke, mind a két munka egy­formán szükséges, és nem attól függ a társa­dalom tagjainak értéke, hogy milyen munkát, fizikai vagy szellemi munkát végeznek-e, ha­neun attól függ, hogy mennyi szellemi, lelki, erkölcsi érték fűződik ahhoz a munkához, (Ügy van!) mennyi hozzáértés, mennyi szak­tudás, mennyi felelősségérzet, mennyi odaadás, mennyi gondosság. Ezenkívül van egy másik szociális vonat­kozása is a gazdasági irányú középiskolának; tudniillik az alsó tagozatban a gazdasági iskola növendékei a gimnáziumban együtt végzik ta­nulmányaikat azzal az ifjúsággal, amely ér­telmiségi pályára készül. Ez az együttnevelés bizonyos lelki közösséget, bizonyos bajtársi szellemet nevel ki bennük, amely később az életben együttműködésnek, együttérzésnek lehet a forrása. A másik irányban pedig a gazdasági középiskolák tanulói ugyanazt a fizikai mun­kát végzik a termelői munkára való készülés­ben, amely fizikai munkával készülnek akár me­zőgazdasági, akár ipari munkások az Ő hiva­tásukra. A fizikai munkának ez a közössége a két iskolatípus növendékei között hasonlóképpen lehet lelki közösségnek, együttérzésnek forrása­A gazdasági középiskola végzettjei a maga­sabb tanultság következtében kétségkívül tekin­téllyel fognak bírni a fizikai munkások előtt, másrészt pedig a, fizikai munka fközösége ben­nük bizalmat és vezetés elfogadására való készséget fog kifejleszteni a munkások ré­széről. _ Leifelé pedig a gazdasági középiskola végzettjei több megértést, együttérzést, érdeklő­dést fognak tanúsítani a fizikai munkával szemben, hiszen önmagukon tapasztalták a fizikai, munkának és a fizikai munkásnak lelki hatását. Ez a kölcsönösség kifejlesztheti a na­gyobb társadalmi együttérzésnek tudatát és fej­lesztheti ia társad alom biztonságát. Amiként a közoktatásügyi törvényja­vaslatok folyamán mind tisztábban jelent­kezik a nagy nemzetnevelési koncepció, éppen úgy egyre jobban fejlődik ki a kul­tuszminiszter úrnak az a jóakarata az egyhá­zakkal szemben, amely már az 1934. évi törvény­cikkben bizonyos kedvezményeik' adására indí­totta az egyházakkal szemben. Ezek a kedvez­mények jelentik az igazgatási autonómiát, amely éppen úgy kiterjed a tanítóképző akadé­miára és a gyakorlati irányú középiskolára, mint ahogy meg van állapítva az 1935 : VI. tc.-ben a többi iskolatípusra vonatkozólag. Az egyházi hatóság alatt Mló iskolák érzik a kötelességüket ezeknek a kedveziményeknek jóindulatú meghálálására és teljesen felesleges az az aggodalom, amely kifejezést nyert a kép­viselőházban, hogy ez az igazgatási autonómia esetleg a nemzeti szellemű nevelés rovására esik. Az egyháza hatóság alatt álló iskolák, ne" vezetésen a tanítószerzetek iskolái a történelem folyamán a magyar nyelvnek, a nemzeti szel­lemnek voltak otthonai, tűzhelyei. Ennek a ha­gyománynak hűségében megmaradtak ezek az' iskoláik és a jövőben is ebben a szellemben kí­vánnak dolgozni, nemcsak a fellendülés szép napjaiban, hanem .akkor is, ha esetleg hatal­maskodás, vagy önkény kezet emel a nemzeti nyelv, vagy a nemzeti szellem ellen. (Ügy van!) A Szent István-hét alkalmából azonban más kijelentéstétel is kínálkozik. Szent István korában a magyar művelődés Szent Benedek szellemében indult meg, abban a szellemben, amelyben együtt járt a fizikai munka és a szellemi munka. A szellemi kultúra szálláscsi­nálói egyúttal úttörői voltak a fizikai munka-, nak is, tanítói, nevelői voltak a nemzetnek mezőgazdasági munkára, ipari termelésre, kéz­művességre. Ez a szellem nem fogyatkozott meg az egyházi hatóság alatt álló iskolák ve­zetőiben, a tanítórendekben sem; ez továbbélt az idők folyamán. Hogy csak önmagunkról, a piarista-iskolákról szóljak, a XVII. század kö­zepén iskoláink mellett volt aritmetikai tan­folyam, amely gazdaságtant, ipart, kereskedel­met és könyvvitelt tanított. A XVIII. század­ban az Institutum Oeconomicum Szempcen hasonlókép gazdaságtant, könyvvitelt, r ipart tanít. Ez a szellem továbbél a tanítóren­dek iskoláiban és meg van a rendekben a kész­ség arra, hogy módot keressenek, hogy ilyen iskolákra való áttérés által a hazának és a kor­mányzatnak szolgálatot tehessenek. ^ Amilyen nagyszerű a két törvényjavaslat a maga elgondolásában, éppen olyan gondos a kidolgozásban. Az elgondolásért teljes tisz­telet illeti meg a miniszter úr ő nagyméltósá­gát, viszont a gondos kidolgozásért elismerés az ß tisztviselői karának. Ezek után a törvényjavaslatokat a maguk teljes egészében elfogadom. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnöki Szólásra következik Kolossváry Mi­hály ő méltósága. Kolossváry Mihály: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok természetes és f integráns folytatását képezik azoknak a törvényjavasla­toknak, amelyeket ezeknek a törvényjavasla­toknak alkotója, készítője, a mélyen tisztelt kultuszminiszter úr már előzetesen kidolgo­zott. Az 1934. évi törvény szabályozta a gimná­ziumokat, azok igazgatását, ez a mostani kö­zépiskolai törvényjavaslat pedig szervesen összefügg az 1934. évi középiskolai törvénnyel Értéke ennek a most előttünk fekvő törvény­javaslatnak különösen az, hogy ezt a régen óhajtott reformot nem a régi alapelvek félre­tételével, hanem azoknak megtartásával úgy oldotta meg, hogy a túltengő elméleti tár­gyakba több gyakorlatiasságot vitt bele és ugyanakkor a mai korban nélkülözhetetlen modern nyelvoktatással az életnek neveli ta­nítványait, ezzel nemcsak műveltséget, hanem kenyérkereseti lehetőséget is ad. Ez a reformjavaslat élő és eleven demon­strációja annak, hogy az oktatásügy, a peda­gógia is éppen olyan fejlődő tudományág, mint a többi tudományágak és ennek sem sza­bad mozdulatlanságban petrifikálódnia, ha­nem a társadalom szükségleteivel számolnia kell az iskolának is és azokat & nagy eltoló­dásokat, amelyek a nemzeti életre nézve vésze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom