Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

132 Az országgyűlés felsőházának 60, ülése 1938. évi április hó 7-én, csütörtökön. kenységre kell készülnie. Amint a gimnáziumban a szellemi pályákra szellemi munkával, szellemi erőkifejtéssel készülnek a tanulók, éppen úgy fognak ä gazdasági középiskolákban a gyakorlati pályákra fizikai munkával, mezőgazdasági munkával, ipari műhelygyakorlatokkal készülni. Ez a beállítása a fizikai munkának párhuzamosan a szellemi munkával mutatja a két munka faj párhuzamos jelentőségét. Az bizonyos, hogy elvont felfogásban a szellemi érték és a szellemi munka magasabbrendű, mint az anyag és az anyaghoz kötött fizikai munka. A nemzet és a társadalom életében azonban mind a két munkának megvan a jelentősége, az értéke, mind a két munka egyformán szükséges, és nem attól függ a társadalom tagjainak értéke, hogy milyen munkát, fizikai vagy szellemi munkát végeznek-e, haneun attól függ, hogy mennyi szellemi, lelki, erkölcsi érték fűződik ahhoz a munkához, (Ügy van!) mennyi hozzáértés, mennyi szaktudás, mennyi felelősségérzet, mennyi odaadás, mennyi gondosság. Ezenkívül van egy másik szociális vonatkozása is a gazdasági irányú középiskolának; tudniillik az alsó tagozatban a gazdasági iskola növendékei a gimnáziumban együtt végzik tanulmányaikat azzal az ifjúsággal, amely értelmiségi pályára készül. Ez az együttnevelés bizonyos lelki közösséget, bizonyos bajtársi szellemet nevel ki bennük, amely később az életben együttműködésnek, együttérzésnek lehet a forrása. A másik irányban pedig a gazdasági középiskolák tanulói ugyanazt a fizikai munkát végzik a termelői munkára való készülésben, amely fizikai munkával készülnek akár mezőgazdasági, akár ipari munkások az Ő hivatásukra. A fizikai munkának ez a közössége a két iskolatípus növendékei között hasonlóképpen lehet lelki közösségnek, együttérzésnek forrásaA gazdasági középiskola végzettjei a magasabb tanultság következtében kétségkívül tekintéllyel fognak bírni a fizikai munkások előtt, másrészt pedig a, fizikai munka fközösége bennük bizalmat és vezetés elfogadására való készséget fog kifejleszteni a munkások részéről. _ Leifelé pedig a gazdasági középiskola végzettjei több megértést, együttérzést, érdeklődést fognak tanúsítani a fizikai munkával szemben, hiszen önmagukon tapasztalták a fizikai, munkának és a fizikai munkásnak lelki hatását. Ez a kölcsönösség kifejlesztheti a nagyobb társadalmi együttérzésnek tudatát és fejlesztheti ia társad alom biztonságát. Amiként a közoktatásügyi törvényjavaslatok folyamán mind tisztábban jelentkezik a nagy nemzetnevelési koncepció, éppen úgy egyre jobban fejlődik ki a kultuszminiszter úrnak az a jóakarata az egyházakkal szemben, amely már az 1934. évi törvénycikkben bizonyos kedvezményeik' adására indította az egyházakkal szemben. Ezek a kedvezmények jelentik az igazgatási autonómiát, amely éppen úgy kiterjed a tanítóképző akadémiára és a gyakorlati irányú középiskolára, mint ahogy meg van állapítva az 1935 : VI. tc.-ben a többi iskolatípusra vonatkozólag. Az egyházi hatóság alatt Mló iskolák érzik a kötelességüket ezeknek a kedveziményeknek jóindulatú meghálálására és teljesen felesleges az az aggodalom, amely kifejezést nyert a képviselőházban, hogy ez az igazgatási autonómia esetleg a nemzeti szellemű nevelés rovására esik. Az egyháza hatóság alatt álló iskolák, ne" vezetésen a tanítószerzetek iskolái a történelem folyamán a magyar nyelvnek, a nemzeti szellemnek voltak otthonai, tűzhelyei. Ennek a hagyománynak hűségében megmaradtak ezek az' iskoláik és a jövőben is ebben a szellemben kívánnak dolgozni, nemcsak a fellendülés szép napjaiban, hanem .akkor is, ha esetleg hatalmaskodás, vagy önkény kezet emel a nemzeti nyelv, vagy a nemzeti szellem ellen. (Ügy van!) A Szent István-hét alkalmából azonban más kijelentéstétel is kínálkozik. Szent István korában a magyar művelődés Szent Benedek szellemében indult meg, abban a szellemben, amelyben együtt járt a fizikai munka és a szellemi munka. A szellemi kultúra szálláscsinálói egyúttal úttörői voltak a fizikai munka-, nak is, tanítói, nevelői voltak a nemzetnek mezőgazdasági munkára, ipari termelésre, kézművességre. Ez a szellem nem fogyatkozott meg az egyházi hatóság alatt álló iskolák vezetőiben, a tanítórendekben sem; ez továbbélt az idők folyamán. Hogy csak önmagunkról, a piarista-iskolákról szóljak, a XVII. század közepén iskoláink mellett volt aritmetikai tanfolyam, amely gazdaságtant, ipart, kereskedelmet és könyvvitelt tanított. A XVIII. században az Institutum Oeconomicum Szempcen hasonlókép gazdaságtant, könyvvitelt, r ipart tanít. Ez a szellem továbbél a tanítórendek iskoláiban és meg van a rendekben a készség arra, hogy módot keressenek, hogy ilyen iskolákra való áttérés által a hazának és a kormányzatnak szolgálatot tehessenek. ^ Amilyen nagyszerű a két törvényjavaslat a maga elgondolásában, éppen olyan gondos a kidolgozásban. Az elgondolásért teljes tisztelet illeti meg a miniszter úr ő nagyméltóságát, viszont a gondos kidolgozásért elismerés az ß tisztviselői karának. Ezek után a törvényjavaslatokat a maguk teljes egészében elfogadom. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnöki Szólásra következik Kolossváry Mihály ő méltósága. Kolossváry Mihály: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok természetes és f integráns folytatását képezik azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeket ezeknek a törvényjavaslatoknak alkotója, készítője, a mélyen tisztelt kultuszminiszter úr már előzetesen kidolgozott. Az 1934. évi törvény szabályozta a gimnáziumokat, azok igazgatását, ez a mostani középiskolai törvényjavaslat pedig szervesen összefügg az 1934. évi középiskolai törvénnyel Értéke ennek a most előttünk fekvő törvényjavaslatnak különösen az, hogy ezt a régen óhajtott reformot nem a régi alapelvek félretételével, hanem azoknak megtartásával úgy oldotta meg, hogy a túltengő elméleti tárgyakba több gyakorlatiasságot vitt bele és ugyanakkor a mai korban nélkülözhetetlen modern nyelvoktatással az életnek neveli tanítványait, ezzel nemcsak műveltséget, hanem kenyérkereseti lehetőséget is ad. Ez a reformjavaslat élő és eleven demonstrációja annak, hogy az oktatásügy, a pedagógia is éppen olyan fejlődő tudományág, mint a többi tudományágak és ennek sem szabad mozdulatlanságban petrifikálódnia, hanem a társadalom szükségleteivel számolnia kell az iskolának is és azokat & nagy eltolódásokat, amelyek a nemzeti életre nézve vésze-