Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

124 Az országgyűlés felsőházának 6Ú. ülése gyalták, azokról szóló jelentéseiket benyújtót- i ták, amelyek kinyomatták, szétosztattak s a házszabályok .szerinti 3 napi közbeeső idő eltel­tével a miai ülés napirendjére •tárgyalásra ki­' tűzettek. Ugyancsak beadták jelentéseüket az ilReté­kes bizottságok: a cukor gyártásának és eladásainak szabá­lyozása tárgyában Londonban 1937. évi május hó 6-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslat és a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezése tárgyában kiadott 4000/1937. M. E. sziámú rendeletről szóló pénzügyminiszteri je­lentés tárgyában.; az igazotóbizottság utalt igtatzolási ügyek­ben és végül a mentelmi bizottság Szontagh Jenő felső­házi itiag mentelmi ügyében. Ezek a bizottság 1 ! jelentések is kinyomat; tak, szétosztattak és a házszabályok szerinti 3 map (közbevetésével a niai ülés napirendjére tárgyaiásna Mtüzetteik. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy gróf Ká rolyi Gyula ő nagyméltósága — a Kormányzó "Űr ö Főméltóságánák a nemzethez intézett szózata tárgyában — napirend előtti felszóla­lásra kért és kapott engedélyt. Gróf Károlyi Gyula ő nagyméltóságát illeti a szó. Gróf Károlyi Gyula: Nagyméltóságú El nök Úr! Igen t. Felsőház! A parlamenti szoká­sok igen helyesen azt írják elő, hogy a Ház ban a tárgyalások és a vita keretébe az állam­fő személye ne vonassék be. Most azonban Magyarország kormányzója az egész magyar nemzethez szózatot intézett és szavai nekünk is szólnak. (Ügy van! Úgy^ van!) Ezért azt hi szem, helyes, hogy a mi részünkről erre vissz­hang adassék. A kormányzó szózata az egész országban megnyugvást, bizalmat keltett és reményt nyújtott nemzetünk jövőjét illetőleg 1 . (Úgy van! tlgy van!) Félre nem érthető és félre nem magyarázható kijelentései egyaránt in­telmek, figyelmeztetések és megnyugtatások, Azt hiszem, nincs hazáját szerető és józan ész­szel bíró magyar ember, akinek lelkében a kormányzó szavai nem keltettek volna vissz­hangot (Ügy van! Ügy van!) és akinek lelké­ből nem váltották volna ki egyúttal a legmé lyebb hála érzetét a Gondviselés iránt, amely lehetővé tette, hogy az a férfiú vehesse át az ország irányítását és vezetését s tarthassa azl kezében idestova már két évtizeden keresztül, akit az ország osztatlan és határtalan bizalma követ. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Törvényeink értelmében az államfő fele­lősségre nem vonható, de a kormányzó annál mélységesebben át van hatva annak az óriási erkölcsi és történelmi > felelősségnek tudatától, amely reáháramlik, hiszen az ő irányításától , függ nemzetünk sorsa és jövője. (Úgy van! Ügy van!) A kormányzó szózatában a nemzet­nek útmutatást adott és irányt szabott. A nemzet minden egyes tagjának kötelessége megszívlelni és követni ennek a szózatnak minden egyes szavát. A magyar nemzet joggal elvárhatja és el is várja mind a törvényhozás­tól, mind a magyar királyi kormánytól, hogy e szózat minden szavának érvényt is fognak szerezni. (Élénk helyeslés és taps.) •Amidőn vasárnap este elhangzott a kor­mányzó szózata és utána felcsendültek a ma­gyar himnusz hangjai, azt hiszem, minden • 1938. évi április hó 7-én, csütörtökön. magyar lélekből az ajkakra kívánkozott az a felkiáltás: Éljen Horthy Miklós, Magyaror­szág kormányzója! (A Ház tagjai felállanak s lelkesen éljeneznek és tapsolnak). Elnök: Minthogy a napirend előtti felszó­lalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet, áttérünk a napirendre. Napirend szerint következik az igazoló­bizottság jelentésének tárgyalása az igazolt felsőházi tagok és az örökösjogú főrendi csa­ládok részéről választásra jogosult tagok név­jegyzékének kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizott­ság jelentését). 'Elnök: Kíván valaki az igazolóbizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazolóbizottságnak azt a javaslatát, hogy Vértesy Sándor az igazolt (felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadni az igazolóbizottságnak azt a javaslatát, hogy vitéz Endrey Antal az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem végül, méltóztatnak-e az igazoló­bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy gróf Erdődy Ferenc az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjai­nak névjegyzékébe felvétessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott vál­tozások a Budapesti Közlönyben közzété­tetnek. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Szontagh Jenő felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a je­lentést). Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem-kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát — amely ez esetben a mentelmi jog felfüggesztésének mellőzésétről szól — elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határoza­tot, hogy a felsőház Szontagh Jenő felsőházi tag mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Napirend szerint következik a 33 tagú or­szágos bizottság jelentésének tárgyalása az 1937. lévi 4 július hó 1-től 1937. évi deceimber hó 30-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Kérem^ a jegyző urat, hogy a jelentést fel­olvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelen­tést). Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következük a határozathozatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom