Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-58
Az országgyűlés felsőházának 58. ülése 1 szintén be fog folyni. Minthogy a legmagasabb összeg esetén is két pengőt tesz ki a meghatalmazása bélyeg, 20% mellett tehát 40 fillér az a lemagasabb összeg, -amely pótbélyeg alakjában ügyvédi jóléti célra fizetendőDe ne méltóztassék azt gondolni, mélyen t. Felsőház, hogy ez <a pótbélyeg a közönséget fogja terhelni. A 142. '§. világosan megmondja, hogy ezt nem lehet és nem szabad sem az ügyvédnek az ügyfelére áthárítani, sem pedig a bíró nem állapíthatja meg a pervesztes alperessel szemben, ez tehát megint egy olyan forrás, ahol az ügyvédség önmaga gondoskodott az összegnek előteremtéséről. Az ügyvédeket pedig nem fogja nagy teher nyomni, hiszen 10—40 fillér között mozog ez a 'hozzájárulási illetmény, és utóvégre is minden ügyvéd Örül, ha egy új ügyet kap és 'szívesen fizeti ezt a pár fillért, kiváltképpen akkor, ha tudja, hogy egy nemes, nagy cél érdekében keli ezt tennie. A mostani igazságügyminiszternek és a mostani pénzügyminiszternek az érdeme, hogy ezt a 142. §-t ilyen zseniális módon és közmegelégedésre életbeléptetik. En ezért nemcsak a saját nevemben, hanem mint az Országos Ügyvédi Gyám-és Nyugdíjintézet ez idő szerinti elnöke, az Intézet nevében is, az egész ügyvédi kar nevében is hálás köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a két miniszter úr iránt A preliminált összeg évente körülbelül 40— 50.000 pengőt fog (kitenni. A két miniszter úr nagyon jól tudta és nagyon jól mérlegelte azt, hogy ha fenn akarjuk tartani az ügyvédi kar régi nimbuszát és tekintélyét, akkor elsősorban az ügyvédi jóléti intézményt kell támogatnunk. Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igen nagy szellemi, erkölcsi és anyagi tőke, igen nagy kincs. Ebben az intézményben nyilvánul meg az ügyvédség magas etikai gondolkozása és az ügyvédségnek törekvése, hogy megakadályozzuk, hogy az ügyvédi kar teljesen elproletarizálódjék. A két miniszter úr nem tagadta meg az ügyvédi karral való közösségét magas közjogi állásában sem, ellenkezőleg, szolidaritást érzett az ügyvédi karral, amikor ezt a törvényjavaslatot benyújtotta. Igen nagy és igen szép perspektíva nyílik az intézetre nézve, ha ezt az évi 40—50.000 pengőt megkapja. Hogy a mélyen t. Felsőház kellően mérlegelhesse, hogy milyen erő ós fejlődőképesség van az ügyvédi nyugdíjintézetben, csak három statisztikai adattal fogok szolgálni. 1937-ben kifizetett az intézet 650.000 pengőt 1080 igényjogosult kezéhez, ezek közt 915 özvegy és árva és 165 elöregedett ügyvéd voltAz intézet vagyona, az úgynevezett díjtartalék, 10 évvel ezelőtt kitett — kerek számban beszélve — 1,300.000 pengőt, most, a múlt év december 31-én 6,800.000 pengőt. Tíz évvel ezelőtt 500.000 pengő tagdíj volt kivetve, 1937ben 752.000 pengő. Tíz évvel ezelőtt a tagdíjhátralék igen nagy volt. Volt idő, amikor a tagdíjhátralék 1,300.000 pengőt tett ki. A közbejött törvényes intézkedések folytán azonban ez a hátralék csökkent, úgyhogy ma csak 750.000 pengőt tesz ki és ennek a hátraléknak befizetése szintén intézményesen, törvényileg van biztosítva. Ha ez ta törvényjavaslat életbe lép és ennek alapján ez a 40—50.000 pengő folyósíttatni fog, akkor a gyakorlati életben a következőképpen fognak alakulni a viszonyok: ma egy özvegy évenként átlag 600 pengőt kap, ezzel szemben fog kapni évenként 900 pengőt, ha pedig rászorul, vagyis szűkös FELSŐHÁZI NAPLÓ. III, 38. évi február hó 10-én, csütörtökön. 117 viszonyok közt van, rendkívüli segély címén még 120 pengőt is kaphat. A rokkant ügyvéd ellátása elérheti az évi 1020 pengőt. Mielőtt beszédemet befejezném, vagyok bátor a méltóságos Felsőház figyelmét felhívni a (képviselőház és a felsőház bizottságainak az 1928 : XI. te. tárgyalása alkalmával tett jelentéseire, mert ezeknek a jelentéseknek alapján két (kérelmet fogok előterjeszteni. Szóról szóra ; olvasom fel a jelentéseket. A képviselőház bizottságának jelentése a következőképpen hangzik (olvassa): »Az állami hozzájárulás összegszerű meghatározását a bizottság abban a reményben tartja mellőzhetőnek, hogy az állami költségvetésben erre a célra évről évre magasabb összeg lesz fordítható mindaddig, amíg ez az összeg az 1914 :LII. tc.-ben megállapított 500.000 aranykoronával megfelelő arányba hozható lesz. Méltányosnak és igazságosnak tartja a bizottság, hogy ez a hozzájárulási összeg a jövőben a (törvénykezési bélyegeladásból eredő bevétel fix százalékában legyen megállapítva. A törvénykezési bélyegből eredő bevételt — nagyon csekély kivétellel — az ügyvédi kar szolgáltatja súlyos következményekkel járó felelősség terhe mellett- S ha az állami bevételi ágban a tisztán az eladásit foganatosító tőzsdés 1*5% javadalmazásban részesül, a bevételből váló részesedés az ügyvédet annyival inkább megilleti, mert a bélyegköltséget nagyon gyakran, anélkül, hogy ez neki megtéríttetnék, sajátjából viseli, vagy legalább is hosszú időre előlegezi és ezenfelül a bélyeg lerovásának elmulasztása esetén súlyos bírságokat kell, fizetnie. Kívánatosnak tartja azért a bizottság, hogy a pénzügyminiszter úr a törvénykezési bélyegekből eredő, tulajdonképpen az igazságügyi tárca jövedelmét képező bevételt külön feltüntető kimutatást bocsásson az igazságügyi miniszter rendelkezésére, amelynek alapján a Nyugdíjintézet javára fordítható összeg a (bevételi ág alapján pontosan megállapítható legyen.« A felsőház bizottságának jelentése pedig szóról szóra a következőket mondja (olvassa): »Kívánatosnak tartja a bizottság, hogy ez a hozzájárulás tehát megfelelően emeltessék azon bevétel arányában is, mely a törvénykezési illeték révén a kincstárhoz jut.« E most elhangzott bizottsági jelentések alapján azt a tiszteletteljes kérelmet intézem az igen t. összkormányhoz, kiváltképpen pedig a pénzügyminiszter úrhoz és az igazságügyminiszter úrhoz, hogy emeljek fel az évi 220.000 pengős állami hozzájárulást olyan öszszegre, hogy az összhangban álljon az 1914. évi LII. tc.-ben annakidején megállapított 500.000 aranykoronával, mert az Ügyvédi Nyugdíjintézetet csak ajkkor lehet élet beléptetni, ha ez meg fog történni. A másik kérésem pedig az a pénzügyminiszter úrhoz, hogy tegye át a befolyt illetékekről szóló kimutatást az f igazságügyminiszter úrhoz, hogy az igazságügyminiszter úr abban a helyzetben legyen, hogy az állami hozzáj árulás felemelése tárgyában a ke 1 1 javaslatokat megtehesse. A mélyen t. Felsőház becses jóindulatába ajánlom ezt a hazafias intézményt, s a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben örömmel és lelkesedéssel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) 23
