Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-58

106 Az országgyűlés felsőházának 58. ülése mán intézményes védelmet biztosított az uzsora mindenféle válfaja ellen? Korszakot alkotó munkáját 50 évvel ezelőtt a falusi hitelszövetkezetek megszervezésével kezdte meg. Az elvetett mag termélkeny talajra hullott és a hitelszövetkezeti mozgalom a múlt század utolsó éveiben olyan méreteket öltött, hogy már meghaladta a társadalmi vállalkozás kereteit és a mezőgazdasági válság folytán megnövekedett hiteligényeket saját erejéből, saját hiteléből már kielégíteni nem tudta. Elkerülhetetlenné vált az állam közbelépése és ekkor alakult meg az Országos Központi Hitelszövetkezet. A függetlenségére büszke főúr azonban levonta a helyzet konzekvenciáit és ennek vezetésében már nem vett részt. Alkotó szelleme ehelyett új feladatok megoldását tűzte maga elé. Tudta, hogy a nép bajainak leküzdésére az olcsó és a könnyen hozzáférhető hitel egymagában véve még nem elegendő. Az áru- és terményuzsora ellen is fel akarta venni a küzdelmet. Lelki szemei előtt egy új nagy szövetkezeti központ megalkotása lebegett, amely behálózza az ország minden községét, felöleli a falusi nép gazdasági és háztartásai szükségleteinek olcsó áron való kielégítését, valamint terményeinek és jószágainak minél jobb áron való értékesítését. Árszabályozó tényezőt akart alkotni, mert azt tartotta, hogy a (kereskedelem csak addig produktív, ameddig munkájával a javak eloszlását megkönnyíti s olcsóbbá teszi, értékesítési tevékenységével pedig új javak termelését előmozdítja, de impfrodufctííwá válik 'abban a pillanatban, amikor mint öncél jelentkezik, magának a megengedettnél nagyobb hasznot biztosít és ezáltal a szélesi néprétegek rovására elégtelenül befolyásolja a vagyon és a jövedelem eloszlását. Ezek az okok indították őt 40 évvel ezelőtt arra, hogy megalkossa a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek országos központját, a Hangya szövetkezetet. Ezzel új irányt adott a falu kereskedelmének és beláthatatlan perspektívát nyújtott a nép gazdasági, kulturális és — tovább megyek — politikai fejlődésének. Körülöttünk forrong minden, nekünk azon.ban nincs, szükségünk új forradalmaikra, mert adva van a békés evolúció lehetősége. Ez pedig nem kis részben az ő érdeme, mert gróf Károlyi Sándor lehajolt a néphez; nemcsak érdeklődött bajai és szenvedései iránt, hanem segíteni is akart rajta. Megismertette vele az önsegélyben, az altruizmusban és a szolidaritásban rejlő hatalmas erőt s az általa alakított szövetkezetek kiváló nevelő tényezőknek bizo nyúltak. A politikailag iskolázatlan néprétegeket ránevelték az önkormányzatra, beavatták a népet a hitel- és áruüzletek titkaiba, fejlesztették gazdasági érzékét és értelmét, megismertették vele a több és jobb termelés módszereit, az értékesítés eszközeit és törvényeit. Nem utolsó érdemük az, hogy újból lehetővé tették a harmonikus együttműködést a nép és a nép vezetésére hivatott falusi értelmiség között. Még ellenségei sem vitathatják el, hogy ez hatalmas, nemzetmentő és népnevelő munka volt. Aki ezt megérti és az Ő szellemében cselekszik, az urává válhatik a helyzetnek és biztosíthatja a belső béke előfeltételeit. Darányi Kálmán miniszterelnök úr őexcellenciája programmjának a 'keresztény és nemzeti irány az alapja. Egyik eszköze: olyan szociális tartalommal átitatott népi poli1938. évi február hó lÔ-ên, csütörtökön. tika, amely enyhíti, sőt, ha lehetséges, feloldja a társadalmi feszültségieket. Gsak nemrég jelentette ki megnyitó ülésén az .Országos Mezőgazdasági Szooiálpo'Mtikaa Tanács;, hogy »a magyar nemzet jövőjét szolgáljuk, ha a földmíves társadalmat erősítjük, ellenben a magyar jövőt kockáztatjuk, ha a földmíyelő osztály bármely rétegének életfolyamataiban jelentkező káros elváltozásokat meg nem akadályozzuk«. A falusi kisember védelmét szolgáló eme politikának alapjait kormányzati téren Darányi Ignác volt földmívelésügyi miniszter, a népnek Istenben megboldogult atyja, a társadalmi szervezkedés terén pedig gróf Károlyi Sándor rakta le. Olyan alap ez, amelyre nyugodtan lehet felépíteni az új Magyarországot, erkölcsi tartalommal, altruizmussal telíteni a köziszelleffniet s elérni 'azt» hogy a fejlődés a történelmi hagyományok és az alkotmány tiszteletben tartásával helyes irányban haladjon. Az egyéni önzést nem lehet kiirtani, de nem is lenne tanácsos, mert hiszen ez a gazdasági életnek a hajtóereje, ellenben korlátok közé kell szorítani. Törvényes intézkedésekkel teljes eredményt elérni nagyon bajos, mert könnyű a törvényeket kijátszani. Hogy azonban ennek az életbevágóan fontos problémának intézményes megoldására az önsegély elvén nyugvó autonom szerveket és . eszközöket létesített, ez egyéb nagyszabású emberbaráti alkotásai mellett, ez Károlyi Sándor grófnak legnagyobb érdeme. Amikor tehát hálás kegyelettel adózom én is megboldogult vezérem emléke előitt, a legnagyobb öröimmeil járulok hozzá az " elnök úr ő excellenciája indítványához. (Be , lyeslés és éljenzés.) Elnök: Ezek után felteszem a kérdést, méltóztatnak-e korábbi indítványomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy a felsőház gróf Károlyi Sándor emlékét á mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy Ö Szentsége XL Pius pápa koronázásának évfordulója alkalmából, folyó évi február hó 6-án a budavári ikoronázó főtemplomban tartott ünnepélyes szentmisén a felsőház képviseletében magam vettem részt. Tudomásul szolgál. Jelentem, hogy az egyes miniszter urak külföldi utazása alatt történt helyettesítésekről szóló értesítések beérkeztek. Tudomásul szolgál. ; \ Bemutatom a közjogi bizottság elnökének levelét, amelyben bejelenti, hogy Tomcsányi Móric a közjogi bizottság újból megválasztott előadója, ezt a tisztséget továbbra nem vállalhatja. Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy a közjogi bizottság ma tartott ülésében Tomcsányi Móric helyébe Majzik Viktor felsőházi tagot választotta előadójává. Tudomásul szolgál. Jelentem, hogy a naplóhitelesítő bizottságáltál elfogadott ellenőrző sorrend szerint folyó évi február hóra Erdőhegyi Lajos és Grot'i'its Gábor felsőházi tagok következnek naplónítelesítőkül. Tudomásul szolgál. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratait, amelyekben értesít, hogy az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról; az országos mezőgazdasági kamara részéről a felsőházba választandó tagok számának megállapításáról; a Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyar-lengyel konzuli egyezmény ' becikkelyezéséről; _;