Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

64 Az országgyűlés felsőházának 39. ülés dig olyanok, akik függő helyzetben vannak, akik csak azért mennek el az államhoz és a vá­roshoz, mert a különböző korlátozó intézkedé­sek folytán szabadpályákon elhelyezkedést kapni nem tudnak. Mélyen t. Felsőház! Én voltam bátor be­szédemnek legelején rámutatni arra, hogy bár élesen ellenzem, de nem is amnyira a zárt szám bevezetését tartom aggályosnak, mert elvégre lehetséges az, hogy ebből a szempontból ne­kem nincs igazam, lehetséges az, hogy Ő excel­lenciájának a miniszter úrnak lesz igaza. En őszintén megmondom, hogy egyszer már a mi­niszter úrral szemben hasonló kérdésben meg­buktam, amikor egy évvel ezelőtt beszéltem az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet törvényének súlyos következményeiről. A miniszter úrnak lett igaza és nem nekem — becsülettel beval­lom. Lehet, hogy megint neki lesz igaza. En ezt a kérdést nem tudom jóslás alapján elbí­rálni, de ő excellenciája van olyan áttekintő államférfiú, hogy le tudja mérni a maga csele­kedeteinek következményeit. Ha tehát — ismé­telem — a zártszám kérdésében a miniszter úrnak lenne is igaza, akkor is aggályosnak és borzasztónak találom a törvénynek azt a ren­delkezését, amely szerint az ügyvédi kama­rákba való felvétel. teljesen ködös, meghatá­rozhatatlan kvalitásoktól függ, attól, hogy az ügyvéd egyéniségénél, jelleménél, erkölcsi fel­fogásánál fogva a bizalom kieszközlésére al­kalmas-e vagy sem. A felsőházban nem lehet véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy mindenki kívánja, hogy az ügyvéd jellemes legyen, karakter legyen, erkölcsi felfogása ma­gas legyen, csak én azt hiszem, hogy az ilyen kvalifikációkat pozitív formában nem lehet körülírni. A miniszter úr —nem frazeológiából mondom — de gyönyörűen mondotta, hogy az a különbség Magyarország és a parancsuralmi államok közt, hogy a parancsuralmi államok­ban csak az szabad, ami kifejezetten meg van engedve, addig Magyarországon minden sza­bad, ami kifejezetten nincs megtiltva. Ha ez így van, mint ahogy így is van, akkor ebből az következik, hogy Magyarországon mindenki tisztességes, Magyarországon mindenki becsü­letes és jellemes, míg ennek ellenkezőjét nem tudom rábizonyítani. Ha az ügyvédi rendtartás 70. §-ában az ügyvédjelöltekre vonatkozólag ez a kérdés ne­gatív formában el van döntve, akkor szerin­tem ezt a kérdést itt ezeknél a §§-nál pozitív for­mában eldönteni nem lehet. Nem tudom, hogy ki tudja elbírálni valakiről látatlanban azt, hogy jelleme^erkölcsi és egyéniségi kvalitásai milye­nek. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem látatlanban !) Azért mondtam, hogy látatlanban, mert az országos kamarák felvételi bizottsága fog végső fokon dönteni ebben a kérdésben, az az országos kamarai bizottság, amely túl­nyomó részében vidéki kamarák kiküldötteiből van összeállítva, akik tehát sohasem látták azt a budapesti jelöltet, aki felvételét kéri a buda­pesti ügyvédi kamara lajstromába, és megfor­dítva, az a budapesti bizottsági tag sohasem látta azt a vidéki jelöltet, aki Debrecenben volt valamikor ügyvédjelölt. Ki tudja elbírálni azt, hogy valakit jelleme és egyéni kvalitásai az ügyvédi méltóságra alkalmassá tesznek-e vagy sem. Hányan láttunk már szenzációs tévedése­ket. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy hány apa csalatkozik a saját fiában, akivel egy fe­dél alatt él és hány anya téved saját leánya er- j kölcsi felfogásában, pedig vele egy fedél alatt • e 1937. évi január hó 29-én, pénteken. lakik. Ki fogja tudni azt, hogy valakiben mi van és hogy lehet elbírálni valakinél azt, hogy erkölcsi felfogása és egyénisége szempontjából bizalomra méltó-e vagy sem. Tisztelt Felsőház! Ezt rendkívül veszélyes intézkedésnek tartom, mert ha abban igaza is van ő excellenciájának, hogy ebben a törvény­ben nincs semmiféle politikum, az egészen bi­zonyos, hogy ebből a szakaszból politikum lesz. Es ha ő nagyméltósága még azt is el tudja kép­zelni, hogy fog akadni valamikor ügyvédi ka­mara, amely a nemzeti szempontok félretételével hoz határozatot, mennyivel inkább el lehet kép­zelni, hogy fognak alakulni valamikor alkalmi egyesülések, amelyek éppen úgy, ahogy vala­mikor kijárták a lókiviteli engedélyeket, most az ügyvédi kamarába való felvételre vonatkozó engedélyeket fogják kijárni. (Derültség.) Eb­ben van és ebben lehet politikum, mert senki azt, hogy mi van valakiben, nem tudja elbí­rálni. ö excellenciája volt kegyes azt mondani, hogy Angliában hogy van. Angliában úgy van, hogy ott vannak innék, és a jelöltek ott élnek a barristerekkel, a jelölt 40 vacsorán vesz részt, úgyhogy alkalmuk van a barristereknek meg­ismerni a felvételre jelentkező jogász egyéni­ségét. Magyarországon nem élünk innekben, Magyarországon nincsenek ilyen vacsorák, nincs tehát mód megismerni valakinek az egyé­niségét. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Vannak ügyvédjelölti összejövetelek!) Ügy tu­dom, hogy egyszer a magyar igazságügyminisz­teri székben a legizmosabb magyar tehetségek egyike, Szilágyi Dezső ült, aki a legnagyobb magyar jogi zseni volt. Azt mondotta ő excel­lenciája, hogy az egyéniség annyit jelent, hogy az illető személy kötekedő természetű-e, a tár­sadalmi formák iránt van-e érzéke, milyen si­mulékony. Bocsánatot kérek, én úgy tudom, hogy Szilágyi Dezső kötekedő természetű volt, kü­lönösen vacsorák alkalmával volt kötekedő ter­mészetű. Ha tehát most arra a kérdésre ke­rülnie sor, biztosan tudom, hogy Szilágyi De­zsőről azt mondanák, hogy nem lehet felvenni az ügyvédi kamarák lajstromába. (Derültség. — Lázár Andor igazságügyminiszter: Voltak képességei, nemcsak a kötekedő képesség.) Ép­pen az a baj, hogy talentumos embernek min­dig vannak képességei, és a talentumos ember az, aki konkurrens, tehát elsősorban a talen­tumot kell kivégezni. Tisztelt Felsőház! A kérdés felett nem tu­dok ilyen egyszerűen napirendre térni, ezt a kérdést nem látom olyan könnyen elintézhe­tőnek. Én ebben a kérdésben látom az egész javaslat sarkpontját. Ezen a kérdésen fog az egész javaslat jövendő életképessége eldőlni, hogy a felvétel alkalmával esetleg politikai vagy más szempontok fognak érvényesülni, éppen azért, mert azt, hogy valakinek az egyé­nisége, a karaktere, az erkölcsi felfogása mi­lyen, nem lehet pozitív formában megálla­pítani. Ügy tudom, àogy a képviselőházi vita al­kalmával az egyik képviselő úr rendkívül érdé­kesén magyarázta meg, hogy mi a különbség a két felvételi mód között, és azt mondotta: azt Magyarországon is meg lehet állapítani gór­csövi vizsgálattal, hogy kiben hány százalék bacillus található és hány százalék fehérje és hány százalék cukor, de azt, hogy hány száza­lék erkölcsiség van benne, hány százalék egyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom