Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés felsőházának 39. ülése 1937. évi január hó 29-én, pénteken. Beöthy László és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tanyai : Elnöki előterjesztések. - Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Ghyczv Elemér, Náraybzabo Laszlo, Lang Lajos, Szontagh Jenő, Töreky Géza, Glücksthal Samu, Lázár Andor igazságügyminiszter és Pap _ Jozsel. - bzontagh Jenő felszólalása, félreértett szavainak helyreigazítása címén. - A legközelebbi ülés ideiének és napirendjének megállapítása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Lázár Andor. (As ülés kezdődik d. e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést meiginyiitootn. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Bethlem Pál jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Bezetrédj Isitván jegyző ura»t kérem fel. Bemutatom Borhy György felsőházi tag levelét, melyben egészségi olkokból március 15-ig szabadságot kór. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A felsőház a kért szabadságot megadjaJelentem a t. Felsőhásnaik, hogy a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a m. kir. Kúria elnökeitől vett hivatalos értesítések szerint az 1937. évre az 1936:111. te. 23. §~a értelmében a királyi és országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság tagjai a m. kir. Közigazgatási Bíróság részéről dr. Bothos Gyula, dr. Szász Béla, dr. Székács Aladár tanácselnökök; dr. Tóth Ferenc, dr. Poich Félix, dr. Torasay-Biberi Gyula, dr. Bálás Kornél, dr. Endes Miklós, dr. Bodó Farkas, dr. Tholt József, Szent-Pály Sándor, dr. Kullmann Lajos ítélőbírák; a m. IkAr. Kúria részéről pedig dr. Totth István, Hutás József, dr. Polgár Viktor, Térfi Dezső, dr. Ternoyszky Béla, Jakab Mihály, dr. Zsitvay Géza, dr. Loyczel Kálmán kúriai tanácselnökök és dr. Bolla Árpád, dr. Körtvélyessy György, dr. Vida Zoltán és dr. Gallia Béla ikúriai bírák leszndk. Tudomásul szolgál. Napirend szerint kövtekezik az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Ghiczy Elemér őméltósága. Ghiczy Elemér: Nagyméltóságú Elnök TTrJ Mélyen t. Felsőház! Az utóbbi évek folyamán mind gyakrabban fordult elő az az eset, hogy a kormány által a parlament elé terjesztett törvény ja vasi atoikb an egyes olyan cikkek foglaltattak, amelyek felhatalmazást adtak az illető miFELSÖHÁZITÜAPLÓ. II. niszter uraknalk arra, hogy egyes kérdésekben I rendeletileg intézkedjenek. Ma már úgy állunk, j hogy mondhatni nines is olyan törvényünk az j utóbbi időkből, amely ebből a szempontból kifogás alá ne eshetnék. | # Én azt tartom, hogy a magyar parlament , jogosan kívánhatja meg a Ikormánytól, hogy > ha törvényjavaslatot terjeszt eléje, as legyen I érthető, világos, a részletekre kiterjedő, főképj pen azonban ne tartalimaizzon olyan szakaszoj kat, amelyekben a parlament kénytelen lemondani a egyes miniszter urak javára törvényhozói jogairól. Helytelen ez a rendszer nemcsak azért, mert a parlamentarizmus alapelveivel ellenkezik, hanem azért is, mert azzal, hogy a miniszteri omnipotenciát emeljük, egyszersmind a magyar alkotmányos szellemre annyira káros centralizmus! és bürokratizmus érdekeit szolgáljuk. Ha értékelni akarjuk, hogy az utóbbi időkben a miniszteri oinniportenciának a centralizmussal és a bürokratizmussal egyesült ereje mennyire lesüllyesztette a parlamentáris és alkotmányos szabadságérzet tekintetében az országot, csak arra kell gondolnunk, hogy lehetséges lett volna-e például a múlt század 80-as éveiben ilyen törvényjavaslatot a parlament elé terjeszteni, amely nem egy vagy két, hanem mindjárt hét pontban esik kifogás alá ebben a tekintetben. Mielőtt rátérnék ezekre a kifogásokra, meg kell jegyeznem, hogy még egy igen súlyos alkotmányjogi kifogás alá esik ez a javaslat azért is, mert precedenst alkotva szerzett jogokat sért. Értem ezalatt az ügyvédjelöltek és a zártszám kérdését. Egy analóg esetben Magyarország volt igazságügy minisztere Balogh Jenő igen helyes és alkotmányos álláspontot foglalt el. Azt mondotta ugyanis az 1914:

XXXV. te. miniszteri indokolásában (olvassa): »Ama nagy elégedetlenség és mozgalom folytán, amely a törvény fentebbi rendelkezéseit az érdekeltek részéről követte, ezt az ellenmondást és indokolatlan kedvezményt szünteti meg a törvény akkor, amikor kimondja, hogy a kétéves gyakorlati időt általában nem kötelesek kimutatni azok, akik jog13