Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-38

Az országgyűlés felsőházának 38. ülése Bemutatom Albrecht királyi herceg ő fel­sége táviratát, valamint özvegy Tóth Lajosné es özvegy Simontsits Elemérné leveleit, me­lyekben a felsőház részvétének kifejezéséért lialas köszönetet mondanak. Tudomásul szolgál. Bemutatom Vendl Aladár felsőházi tag megbízólevelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiada­tik az igazoló bizottságnak. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, amelyben értesít, hogy a Kormányzó Ür Ö * őméltósága 1936. évi december hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával az országgyű­lés felsőházáról szóló 1926:XXII. te. egyes ren­delkezéseinek újabb módosításáról és kiegé­szítéséről alkotott 1930:XLIL te. 3. §-a alap­ján dr. Wellmann Oszkárt, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános rendes tanárát az-elhunyt Buday Barna felsőházi tag helyére 1941. feb­ruár hó végéig terjedő időtartamra a felsőház tagjává kinevezni méltóztatott. Az átirat kiadatik az igazoló bizottságnak. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy legutóbbi ülésünk óta a miniszterelnök úr és az egyes miniszter urak szabadságideje alatt, illetőleg külföldi tartózkodásuk idejére történt helyet­tesítésekről szóló értesítések beérkeztek. Tudomásul szolgál. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratait, amelyekben értesít, hogy: a Párizsban 1935. évi július hó 23. napján kelt magyar-francia légiforgalmi egyezmény bœikkelyezêsiérOl, a Bernben 1935. évi június hó 18. napján kelt magyar-svájci ideiglenes légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről, az országgyűlési képiviselőválasztók név­jegyzékének kiigazításáról, egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink (rendezéséről, a postáról és végül a gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosításról szóló, áz or­szággyűlés két háza által közös egyetértéssel alkotott törvények. mint 1936:XXXI— XXXVI. teikkek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a napló­hitelesítő bizottság által megállapított ellen­őrző sorrend szerint folyó évi január hóra Lehner Vilmos és Malatinszky Ferenc felső­házi tagok következnek naplóhitelesítőkül. , Tudomásul szolgál. Bemutatom ia norvég parlament Nobel­bizottsága elnökségének levelét, (amellyel az 1937-es Noíbel-hiékedíj szétosztására vonatkozó körleveleiket megküldi. A körlevél a felsőház folyosóján levő hir­detőtáblára kif üggesztetett és egyes példányai a a házmagyi hiMatalban átvehetők. Jelentem ia t. Felsőháznak, hogy a 33 tagú országos (bizottság elnöke az országos bi­zottságnak az 1936. évi július hó 1-től 1936. évi deioemibesr hó 18-tig terjedő idő alatt^ kifejtett működéséről iszóló jelentését a felsőháznak be­terjesztette. A jelentés mellékletével együtt kiinyomatott és szétosztatott; napirendre tűzése iránt később fog intézkedés történni. Betoutatom a Feministák Egyesületének Gaár Vilmos: felsőházi tag által (benyújtott és ellenjegyzett kérvényét »az ügyvédi rendtar­1937. évi január hó 28-án, Csütörtökön. 35 tásról« szóló törvényjavaslat módosítása tár­gyaiban. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi rend­tartásról szóló törvényjiavasllat mai ülésünk napirendjén szerepel, a kérvény a törvényjavas­lattal leendő együttes tárgyalás céljából letéte­tik a Ház asztalára. Beadta jelentését az igazolóbizottság a hozzáutalt igazolási ügyeikben, továbbá a köz­oktatásügyi és külügyi bizottság a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben 1936. évi május hó 28. ma/pján Ikelt magyar­német egyezmény becikkelyezéséről; a közigazgatási Ibizottság a Budapest szé­kesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. törvénycikk újabb kiegészítéséről és módosítá­sáról és végül az igazságügyi bizottság az ügyvédi rend­tartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezek a jelentések kinyomattak, szétosztat ^> tak és a Házszabályok szerinti 3 nap közbeve­tésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra ki tűzettek. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy Hecken­berger Konrád ő méltósága interpellációt kíván előterjeszteni a belügyminiszter úrhoz a fővá­rosban és a vidéken a sokgyermekes családok­kal szemben a háztulajdonosok részéről meg­nyilvánuló elbánás tárgyában. Tekintettel arra, hogy az interpellációk rendszerint az ülés ele­jén terjesztetnek elő, az interpelláció előterjesz­tésére az engedélyt most adom meg. Hecken­berger Konrád ő méltóságát illeti tehát a szó. Heckenberger Konrád: Nagyméltóságú El­nök Űr! Mélyen tisztelt Felsőház! Rövid inter­pellációmat a belügyminiszter úr ő nagymél­tósága iránti teljes bizalommal óhajtom elő­terjeszteni, mert tudom, hogy ő komolyan és behatóan foglalkozik az úgynevezett egyke kér­désével, és minden törekvése oda irányul, hogy a családvédelmet megvalósítsa és az egyes vi­dékeken jelentkező elnéptelenedési folyamat­nak gátat vessen. Az ő éles szeme látja e kér­dés fontosságát és azt, hogy ez egyike a legfá­jóbb sebeknek a nemzet testén, amelyet gyógyí­tani kell. Az egyke kérdése talán már elcsépelt és unalmas is, hiszen oly sokan írnak és szó­nokolnak róla, és oly kevesen hajlandók érte áldozatot is hozni. Mégis azt mondom, hogy ezzel a kérdéssel állandóan foglalkoznunk kell, ezt a kérdést állandóan felszínen kell tarta­nunk és a megodás érdekében meg kell hoznunk minden áldozatot, mert ahol a történelem fo­lyamán ez a betegség feltűnt, mindig hanyatló népek és kultúrák útjelzője volt utána. Egy tekintet Európa múltjára meggyőz bennünket arról, hogy a népek történelmi fejlődése vona­lán azok normális szaporodása mint nélkülöz­hetetlen tényező jelentkezik. Alig néhány em­beröltő előtt annyi francia volt, mint német és ma a franciák remegve gondolnak arra a lehe­tőségre, hogy a germán kolosszus^ megjelenik kapujuk előtt, hogy számonkérje tőlük a multat. Hogy a nemzetiségek és népek számaránya milyen nagy szerepet játszik a nemzetközi poli­tikában, azt mindennap tapasztaljuk. Magyar­ország ma a magyarság számarányára hivat­kozva is követelheti a vezető szerepet a Duna­medencében, de nagy kérdés, hogy néhány év^ tized múlva lehet-e erre hivatkoznia. A rideg valóság az, — és ez elől hiába akarunk szemet hunyni — hogy Magyarországon évről-évre csökken a születések száma és hogy ma, amikor igazán elmondhatjuk, hogy olyan kevesen va­lu*

Next

/
Oldalképek
Tartalom