Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-38

Az országgyűlés felsőházának 38. ülése 1937. évi január hó 28-án, csütörtökön, gróf Széchenyi Bertalan, Beöthy László és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök megemlékezése a Felsőház megalakulásának tizedik évfordulójáról. — Elnök kegyeletes megemlékezése Frigyes királyi herceg, Simontsits Elemér és Lenhossék Mihály felsőházi tagok elhunytá­ról. — Elnök bemutatja Vendl Aladár megbízólevelét, valamint a miniszterelnök átiratát arról, hogy a kormányzó dr. Wellmann Oszkárt, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános rendes tanárát az elhunyt Buday Barna felsőházi tag helyére a felsőház tagjává kinevezte. — Heckenberger Konrád inter­pellációja a belügyminiszterhez a sokgyermekes családok lakáshoz juttatása tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Az igazoló bizottság jelentése. — A szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben, 1936. évi május hó 28. napján ljelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászólt: Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. — A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. t.-c. újabb kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Ripka Ferenc, vitéz Kozma Miklós belügyminiszter, Péchy Manó. — Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Finkey Ferenc előadó, Pap József. — A legközelebbi ülés napirendjének és idejének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltaic: Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Kánya Kálmán, vitéz Kozma Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délelőtt 10 óra 9 perckor,) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el-) Elnök: T. Felsőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Khuen-Hederváry Károly, a felszólalók jegyzé­sére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat ké­rem fel. Tisztelt Felsőház! Ma tíz éve annak, hogy az 1926:XXII. tör­vénycikk által életbehívott felsőház e terem­ben első ülését tartotta,. Bár az azóta eltelt évtized a magyar par­lamentarizmus közel ezeréves és kétkamarás rendszerünk több évszázados múltjához képest elenyészően csekély idő, mégis a szerzett ta­pasztalatok a felsőház fiatal intézményének életképessége és jövője tekintetében egyaránt megnyugtatók és biztatóik. Történelmi alkotmányunk nemzetünknek mindenkor féltve őrzött drága kincse volt, ép­pen ezért a nemzetgyűlés teljesen alkotmányunk szellemében és kitűzött feladatához híven járt el akkor, midőn a jogilag fennálló, de a körül­mények kényszerítő hatása alatt szünetelő fő­rendiház helyéibe (kétkamarás rendszerünknek új tényezőjeként a felsőházat megalkotta és sze­rencsés összetételű szervezetében a nemzeti akarat kimunkálásánál a : múlt megszentelt ha­gyományainak és az új idők által megkívánt egészséges fejlődésnek egyidejű áldásos érvé­nyesülését biztosította. Nem csoda tehát, ha a FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. felsőház, melyet a magyar jogalkotó géniusz rendi, szenátusi és érdekképviseleti elemeket egységbe foglalva különleges magyar intéz­ményként szervezett meg, eddigi tízéves műkö­désével életképességének legszebb bizonyítékát éppen azáltal adta, hogy fennakadás nélkül bele tudott illeszkedni a történeti folytonosság üte­mébe és mindjárt kezdetben elhallgattatta azo­kat az aggályoskodókat, kik testületi szellemét féltették vegyes rendszerű összetételétől. Tisztelt Felsőház! Tíz évvel ezelőtt kiváló elődöm: báró Wlassics Gyula klasszikuls elnöki székfoglaló beszédében megjelölte és részlete­sen kifejtette azt az irányt, melyben a felső­háznak haladnia kell, ha a reá váró feladato­kat sikeresen meg akarja oldani. Visszatekintve tíz esztendő távlatából, ma úgy látom, hogy ez az irány, melynek pontos betartása felett nagy­nevű elődöm több mint nyolcéves elnöksége alatt féltő golnddal! őrködött, immár iá hatfnm­dík; országgyűlési ciklus tanulsága isizerint a gya­korlatban fényesen bevált. Ma is ugyanaz a szel­lem és ugyanazok az elvek irányítják a felsőház működését, mint fennállása első éveiben. A [múlt­hoz képest mindössze két változásra mutatha­tok reá. Az egyik fájdalmas és a felsőház tag­jainak személyi összetételében idézett elő je­lentős eltolódást az elmúlt évtized alatt bekö­vetkezett igen sok haláleset folytán. A másik változás, melyrje reámutathatok, Örvendetes, és ez az, hogy a felsőház ma már saját maga alkotta házszabályokkal rendelkezik s ez a belső jogforrás minden vonatkozásban részle­tesen szabályozza eljárásának, tanácskozási rendjének és belszervezetének összes .jelentő­sebb kérdéseit. Tisztelt Felsőház! Sohasem volt és a jövő­ben sem lehet a felsőház feladata a mindennapi élet kis kérdéseiben való állásfoglalás, ßendel­tetése ennél sokkal szebb és magasztosabb. A nemzet nagy elvi kérdéseit kell ébren tartania, 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom