Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-48
378 Az országgyűlés felsőházának 48. ülése mindkét fél érdekei meg legyenek védve. (Helyeslés.) Általánosságban nem kívánok a kérdésről többet szólni, ellenben rátérek azokra a kifogásokra, melyeket Szőke Gyula felsőházi tag úr hozott fel a törvényjavaslattal szemben. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a szellemi munkások munkaideje 44 órás, tehát kisebb, mint a fizikai munkások 48 órás munkaideje. Ennek főindoka az, hogy amint nagyon ismeretes, szellemi túltermelés van és a kormány azt gondolja, hogy ezen a réven is nagyobbszámú magánalkalmazottat tud elhelyezni. Igaz, hogy Szőke felsőházi tag úr pesszimisztikusan nyilatkozott arról, hogy ezek az intézkedések alkalmasak lesznek mimkaalkalmak^ teremtésére, ebben a kérdésben azonban már vannak részben nemzetközi, részben pedig hazai tapasztalatok. Nem, úgy kell venni ezt a dolgot, hogy ha például az iparban alkalmazott 232.000 munkás közül 104.000 sokkal többet dolgozik, mint napi nyolc órát s ha most csak napi nyolcórai munkaidőt engedek meg és ezt megszorzam a megfelelő számmal, akkor ugyanannyi munkást lehetne foglalkoztatni; ez nem áll, de kétségtelen, hogy ez a munkanélküliséget bizonyos mértékig csökkenteni fogja, mert több alkalmazott alkalmaztatását teszi szükségessé, bár ebben a tekintetben nem szabad túlvérmes reményeket támasztani. A másik dolog, amiről a felsőházig tag úr megemlékezett, az, hogy ez kerettörvény. Ez •a kérdés a bizottságban is tárgyaltatott. A felsőházi tag úr a maga részéről is kifejtette, az előadó úr is kifejtette, hogy ez a kérdéskomplexum, olyan, hogy itt a kerettörvényt elkerülni nem lehetett, úgyhogy erre bővebben reflektálni aligha szükséges. Szőke Gyula felsőházi tag úr említette még, hogy sok minden szociálpolitikai kérdés megoldására van szükség. A törvényjavaslattal .szemben általában ezt szokták felhozni. Meg kell állapítanom, hogy ez a törvényjavaslat csak az első lépés, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett, ellenben a kormány foglalkozik mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket a felsőházi tag úr itt felemlített (Szőke Gyula: Ez helyes!) és kellő időben, amikor a helyzetet erre megérettnek tartja, megfelelő javaslatokkal fog az országgyűlés elé lépni. Ezek között említette a < felsőházi tag úr a munkaszabadság biztosítását. a sztrájk kiküszöbölésére vonatkozó kérdéseket és azonkívül még egyéb kérdéseket is. Ezekkel mind foglalkozunk és ezek majd kellő időhen sorozatosan a törvényhozás ele kerülnek. Egy kérdésre vagyok bátor még itt reflektálni. Említette a felsőházi tag úr a munkatábor kérdését és ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy egyetemeket végzettek utaltatnak be a munkatáborokba. Ebben tévedés van, mort hiszen nem egyetemet végzettek, hanem egyetemisták vannak ezekben a táborokban, inkább nyaralás és foglalkoztatás céljából. /Szőke Gyula: Nem beutalva, hanem önként!) Önként Ez a kérdés megfelelően van rendezve. Papp Kálmán ő méltósága a. családi bér kérdését említette fel, mint amely szintén rendezendő volna. A kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozik, azonban most ebben a törvényjavaslatban máris olyan nagy lépést tesz előre a szociálpolitika terén, hogy nem lehet egy1987. évi július hó 9-én, pénteken. szerre minden kérdést azonnal idehozni, éppen a termelés szempontjából, hiszen — mint előbb voltam bátor említeni, — ha a termelés érdekeit veszélyeztetjük, akkor a legszebb szociálpolitika is elvesztette célját. (Ügy van! Ügy van!) A családi bér kérdése és a többi kérdések is mind előkészület alatt állanak és amint bátor voltam jelezni, megfelelő időben megfelelő törvényjavaslatokkal fogunk a parlament elé lépni. Papp Kálmán ő méltósága az iparfelügyelet kérdését is felemlítette. Kétségtelen, hogy ezeknek a szociális kérdéseknek kellő és helyes végrehajtása a megfelelő ellenőrzésen fordul meg. Bizonyos, hogy az iparfelügyelők túl vannak halmozva munkával. Ezért a kormány két irányban iparkodik a kérdést előbbrevinni: egyrészt az iparfelügyelők munkáját csökkenti abban a vonatkozásban, ahol az a munka nélkülözhető, másrészt a költségvetés keretei között az iparfelügyelők létszámát iparkodik emelni. Ezekben voltam bátor a felszólalásokra válaszolni. Még csak azt volnék bátor megjegyezni, hogy nekünk a szűkreszabott állami keret között nemcsak természeti kincseinkre, energiaforrásainkra kell nagy gondot fordítanunk, de nagy gondot kell fordítanunk az emberi munkaerőre, az emberre is (Élénk helyeslés.) és ez a törvényjavaslat a munkafeltételek szabályozásával éppen erről gondoskodik, mert ez a nemzetnek tulajdonképpen a jövőjét érinti. Kérem, hogy ne csak a törvényjavaslat tárI gyilagos indokai alapján, hanem ezekből a messzebbmenő nemzeti érdekekből is méltóztassék a törvényjavaslatot úgy általánosságban mint részleteiben is elfogadni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e »a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei 1 ben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen, vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavasi latot végszerkezetben elfogadják, azt felállás| sal jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház j a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti .szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház a szokásos módon értesíttetni fog. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Napirend szerint következik az^ igazságügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, valamint külügyi bizottságok együttes jelentése alapján »a Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyar-lengyel konzuli egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyalása.
