Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-48

Az országgyűlés felsőházának 48. illése kell a talaj vízfogóképességét, kémiai összetételét, az időjárás viszonyait és mindezeken fe lül ismerni kell tulajdonképpen azt, hogy az egyes növények az öntözésre hogyan reagálnak. Méltóztassanak csak megnézni, amikor tavasszal nagy esőzés van, a legszebb búzatáblában foltok keletkeznek, mert mélyebb lévén a föld fekvése, a víz összefut és kipállik a növény. Az öntözés nemcsak abból áll, hogy megnyitjuk a zsilipet és elárasztjuk a földet, annak a víznek egyenletesen kell szétfolynia, a talajt el kell rónázni, nem lehetséges az, hogy az egyik talaj két centiméter, a másik hat centimeter mély vizet állítson meg, a földet tehát planirozni, egyenletessé keli tenni. Tudni kell azt is, hogy mikor öntözzünk. Az 1931-es bankzáriat idején a Bethlen-kormány hosszú tárgyalásokat folytatott egy ma már nem élő, kiváló hazánkfia, RuttkayTJ dóval, kinek munkáit igénybevéve, elhatározta,, hogy öntöző kísérleti telepeket fognak létesíteni az Alföldön. Az akkori nehéz pénzügyi viszonyok közt a hatos bizottság törölte a kísérleti telepek költségvetését, pedig ha mindent törültünk volna, ezt nem lett volna szabad törölni, mert ma már hét esztendő tapasztalata állt volna rendelkezésünkre és hét év tapasztalataival gazdagabban — az Isten tudja — talán 700 milliót mentettünk volna meg, melyeket a következő kísérleti esztendőkben elveszítünk. Nagyon fontos kérdés, hogy a talajt planírozzuk és helyesen vezessük a vizet. Nálunk eddig jóformán csak a bolgár kertészetek foglalkoztak öntözéssel. Éppen azért, hogy tudjak mindent, én, aki gyakorlatból ismerem ezeket a kérdéseket, felkerestem egyik kiváló gazdánkat, — nevét nem akarom előhozni — aki 40 esztendeje foglalkozik öntözéssel, akinek annyi tőke áll a rendelkezésére, amennyi kell. Azt mondta, nagyon szép dolog az öntözés, meg kell csinálni, de rendkívüli tudást, rendkívül sok tapasztalatot igényel. Méltóztassanak megengedni, hogy a felsőház tagjainak talán unalmas dolgokra mutassak rá! Ezek tulajdonképpen kis jelentőségű kérdések, de a gyakorlati életben sokszor megakadályozzák az öntözés keresztülvitelét. Az egyik felsőházi tag úr beszélt a bolgár öntözésről. Ugyanazt mondotta nekem ez a barátom is. Azt mondotta tudniillik: a bolgár öntözés nem igen valósítható meg a szárazföldi öntözéssel együtt, mert a bolgár öntözésnél 10—15—20 négyszögöles területeket öntöznek meg, amelyek körül vannak véve, mint egy skatulya; a bolgár kef tesz kiviszi innen a drága terményt, hiszen annak eladása még a kosárban való kihordást is megéri neki. Méltóztassék azonban elgondolni, hogy ha lucernával vagy csalamádéval vetem be azt a körülzárt területet, hogyan hordjam ki a terményt a drága munkaerő mellett. Ne méltóztassék ugyanis elfelejteni, hogy ha az öntözés meg fog valósulni, akkor egyszerre kevés lesz a magyar földmivelő nép száma, akkor a magyar Alföldön munkáshiány fog beállni. Hogyan vigyem ki tehát akkor a csalamádét abból a »skatulyából«. Azt mondják, dűlőutakat kell csinálni. Felvetettem a kérdést a barátom előtt, hogy nagyon könnyű volna talán átereszeket csinálni. Azt mondotta erre ez a barátom: hogyan lehetne minden kis skatulyánál átereszeket csinálni. Akkor lehetne ezt megcsinálni, ha minden gazda egyforma terményt termelne, ha például mindenki lucernát termelne, ha azonban az egyik lucernát termel, a másik 1937. évi július hó 9-én, pénteken. 367 • búzát, akkor ez már lehetetlenné válik. • Más baj is van még. A dülőutak iránya nem egyezik az öntözés irányával, mert az öntözőcsatornát fel kell vinni a felső szintre és azon kell végigmenni, onnan kell kiemelni a vizet, már pedig ha dűlőutat csinálok, vigyázok arra, hogy az ne meredeken menjen, hanem keresztbe. Igen t. Felsőház! Nagy probléma az is, hogy mit öntözzünk. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy az öntözés nagyon drága dolog. Ez a barátom, aki 40 esztendei tapasztalatát bocsátotta rendelkezésemre, azt mondotta, — ne kedvetlenítse el a kormányzatot, amit mondok, hiszen ez a barátom egészen másképpen csinálta az ^öntözést, egészen kis területeken, úgy hogy egészen más számok fognak kijönni — hogy mihelyt a vízmennyiséget emelni kellett, abban az esetben az elérhető terméstöbbletet már nullifikálta az öntözés költsége. Felmerül erre a kérdés, hogy ha az öntözés ilyen drága dolog, akkor milyen növényeket öntözzünk. Kézenfekvő dolog ugyanis, hogy ha már ilyen nagy költséggel jár az öntözés, akkor lehetőleg olyan növényt termeljünk, amely magasabb árával megtéríti a többletköltségeket. Idáig jóformán csak a rétek öntözésének adatai állnak rendelkezésre. Hol van azonban még a többi növény, amelyeknél nem állnak rendelkezésre kellő kísérleti eredmények. Méltóztassék megnézni, hogy egyes terményeknél még jó termés esetén sem éri meg a piacraszállítás költségét a termények értéke, mi történik tehát ha máról-holnapra ilyen kerti veteménye- ' ket akarunk termelni? Hiszen még öntözés nélkül is korlátozni, kontingentálni kellett például a paprikatermelést, a paradicsomtermelést, mert máskülönben nem tudjuk értékesíteni. Kézenfekvő dolog tehát, hogy szántóföldi terményeket kell nagyobb mennyiségben öntöznünk, hiszen 400—500—600 holdon nem termelhetek kerti veteményt, hanem olyan veteményt kell termelnem, amely behozza az öntő zés költségét. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy például a búzánál két esetben szükséges az öntözés. Először akkor szükséges minimális öntözés, ha a búza ősszel nem tud kikelni, a másik eset pedig az, amikor — ezt nem szakértők is láthatják akárhányszor — a termés gyönyörűnek ígérkezik, a növény gyönyörűen felépíti a maga habitusait, arra azonban már nincsen ereje, hogy kalászát kihányja, hogy szemeit megnövelje. Ebben az esetben szintén szükség van minimális öntözésre. Az öntözés költsége természetesen annál a növénynél lesz kisebb, amelyik nedvdúsabb talajban van. De van egy másik szempont is. Amint rámutattam, az öntözés tulajdonképpen az öntöző mezőgazdasági kultúra, a legmagasabb mezőgazdasági fejlettségi fok, amely magával hozza az intenzív gazdálkodást. Most kérdést tettem egy kiváló szakemberhez, akinek hoss,zú esztendők állnak a háta mögött, hogy ha az öntözés szükséges, a búzánál milyen eredményt értek el. Azt mondotta, hogy 20 mázsánál nem tudtak tovább menni és a gazdasági átlagok a 10 esztendőből 8 esztendőben 16 métermázsás búzát tesznek ki. Az általa öntözött gazdaság kísérleteiben látszik tehát, hogy a búzánál bizonyos esetben szükség van öntözésre, de sokkal kisebbmérvűre, tehát a búzatermelő gazdaságokra sokkal nagyobb költség esik, ha az öntözésre berendezkedünk. FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 57