Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

352 Az országgyűlés felsőházának U7. ü Magyar-országon a zsidóság létszáma (kerekszámban 450.000, százalékarányban pedig 5%. Ezekben az előbb említett államokban azonban a zsidóság túlnyomó nagy többsége â legalsóbb néprétegek közé tartozik, míg nálunk azokban a társadalmi osztályokban van elhelyezkedve, .amelyek az ország sorsának irányítását a kezükben tartják,, emellett pedig az előbb említett államokban a zsidóság nemzeti kisebbségnek van nyilvántíva, míg nálunk a hivatalos felfogás még az, hogy a zsidóik magyarok, csak éppen zsidó vallásúak. Ha nézzük a zsidóság térfoglalását a földbirtokokban, illetőleg a mezőgazdaságunkban, akkor azt látjuk, hogy az 1930. évi adatok szerint, amelyek azóta valamit változtak, Magyarországon 1517 — ezer holdon felüli — birtokos van, ebből 120 a zsidó, százalékarányban 7*9%. 200— 1000 hold közötti birtokos van 6524, ebből a zsidó 910, itt tehát az arány már 13.9%. A 10O— 200 hold közötti birtokosok száma 10.740, ezek közül a zsidó 613, százalékarányban 5*7%. A többi kategóriákban mindig keveshbedik a számuk, mert hiszen tudvalevő, hogy azokban a kategóriákban, ahcl a kisbirtokok vannak, a zsidóság egyáltalában nem szerepel, mert az olyan földbirtokokkal, amelyek személyes munkásságot igényelnek, nem szeret a zsidóság foglalkozni. Ami már most a földbérlők számát illeti, itt rosszabbak az állapotok, ment 1000 holdon felüli földbérlő van Magyarországon 725, ebből zsidó 269, tehát töh,b mint 37%, 200 és 1000 held között a bérlők száma 2704, ebből zsidó 879, tehát 32*5%, az alsóbb kategóriában azután itt is kevesebb a zsidó.. Jellemző ellentét, hogy míg a 200 holdtól 1000 holdig terjedő területen a zsidó földbirtokosok arányszáma — mint az előbb említettem — 131*9%, addig a gazdasági cselédek között már a zsidók számaránya csak 0*14%, a gazdasági munkások között pláne csak 0'09%, ellenben már a gazdasági tisztviselők között 18*7% zsidó. Ha már most azt nézzük, hogy terület szerint hogyan áll a dolog, s mennyi magyarországi föld van zsidó kézben, akkor azt fogjuk látni, hogy a 100 holdon felüli szabadforgalmú birtokok területe Magyarországon összesen 4,169.753 hold, ebből a zsidóké 468.281 katasztrális hold, tehát 11*4 százalék. Ez azt jelenti, hogy miután a zsidóság számaránya Magyarországon 5 százalék, a zsidóság percentuális számarányának körülbelül kétszeresében földtulajdonos. Iparból él Magyarországon 1,900.000 ember, ebből zsidó kerekszámban 144000 ember, tehát a lakosságnak 7'5 százaléka, és minthogy a zsidók száma Magyarországon 450.000, iparból pedig 144.000 zsidó él, ennélfogva a zsidók összlétszámának 33 százaléka iparból él. Érdekes, hogy míg keresztény önálló iparos van kerékszámban: 630.000, és eegédszemély ugyancsak kerekszámban 1,200.000, addig zsidó önálló iparos van 62.000, s a segédszemélyzet már kevesebb: 54.617. A keresztények között tehát két&zerannyi segédszemélyzet van, mint önálló iparos, — és ez rendjén is van így — a zsidóknál ellenben sokkal több az önálló iparos, mint a segédszemélyzet. Ebből tehát az következik, hogy a zsidó önálló iparosok sok keresztény személyzetet tartanák. Az országos átése 1937. évi június hó 25-én, pénteken. lagnál azután természetesen rosszabb a helyzet a törvényhatósági városokban, ahol némelyikben önálló zsidó iparos háromszor annyi van, mint zsidó személyzeti alkalmazott. Ami a zsidóknak a nagyiparban való részesedését illeti, a húsznál több segédszemélyzetet foglalkoztató iparvállalatok száma Magyarországon 783. Ebből zsidó 361, vagyis 46*1 százalék. Ebben a számban természetesen nincsenek benne az iparral foglalkozó jogi személyek, a részvénytársaságok, pedig éppen ezek a legtöbb munkást és segédszemélyzetet foglalkoztató gazdasági vállalatok és egészen bizonyos, hogy ezek túlnyomó részben zsidó részvényesek kezében vannak. Magyarországon van húsz nagyipari részvénytársaság, amelyek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak száma 336. Ebből zsidó 235, vagyis 70 százalék. Ahogyan ez a könyv tartalmazza, vezérigazgatója pedig valamenynyi ilyen nagyvállalatnak zsidó. Ami a ' zsidóknak a kereskedelemben való részesedését illeti, Magyarországon kereskedelemből kerekszámban 420.000 ember, ebből zsidó 180.000 ember, tehát 45 százalék. Minthogy a zsidóság száma kerekszámban; 450.000, a zsidóságnak tehát 40 százaléka helyezkedik el kereskedelmi pályán. Itt nem akarom most kimutatni, hogy ebből mennyi az önálló kereskedő, tisztviselő, segédszemélyzet és együtt, de ha itt is a húsznál több személyt foglalkoztató kereskedelmi üzleteket nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy az egyéni tulajdonban lévő közép- és nagykereskedelmi üzletek 78 százaléka zsidó. Ha pedig a részvénytársasági formában működő legnagyobb kereskedelmi vállalatokat néznők, amelyekre nézve statisztika nincsen, egészen bizonyosan arra kellene rájönnünk, hogy itt az állapotok még rosszabbak. Ami a pénz- ési ihitelügyet illeti, tudvalevőleg a ibamkok tartják kezükben az. egész magyar gazdasági életeit. Nálunk tíz nagy bank érdekkörébe 300 vállalat tartozik, a négy legnagyobb bank pedig 222 vállalat felett rendelkezik. Ebben a négy nagybankban az igazigatóság tagjainak töbib mint 50%-a zsidó, a vezérigazgatók, egy kivételével, zsidók, az ügyvezetősiégbien lévő zsidóik száma pedig 75—80%. Érdekes lenne imosit már megállapítani azt, hogy a nemzeti jövedelemből^ milyen arányiban részesedik a zsidó lakosság. Sajnos, e tekintetben statisztifcaanyag nem áll rendelkezésire, így tehát itt osak közvetett módszerekkel, becslésekkel lehet megközelítő eredményhez jutni. E tekintetben figyelemreméltó a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságának a közigazgatási tanfolyam megnyitó ünnepélyén tett az a megállapítása, hogy Magyarország lakossága 20%-ának az évi átlagos jövedelme tölblb, mint 80%-ot kitevő nagy töhibséigé. Hogy a nagyoibb jövedelmű 20%-ban a zsidóság óiriási nagy többséget alkot. iaz ia felsorolt statisztikai adatokra való tekintettel, nem lehet kétséges. De flgyelemrieméltó szempontot nyújt ebben a tekintetben a főváros adóhivatalának meimirégen megjelenít összeállítása- a leg-, nagyobb vagyonú és a legtölbib jövedelmi adót fizetőkről, amelynek a végeredményei a következők: 1 millió pengőn felüli vagyont vallottak be összesen Budapesten 126-ian, ebiből