Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

Az országgyűlés felsőházának U7. ülése 1937, évi június hó 25-én, pénteken. 315 i Nagyon fontosnak (tartanám, hogy az ilyen Intézkedések végrehajtásánál külön hangsúlyoztassék, hogy ezek nem azért alkalmaztatnak, 'hogy az állami hevételeiket megnöveljék, mert hiszen ha szembeállítjuk a műegyetemen a 350.000 pengős bevételt a 2,700.000 pengős kiadással, látjuk, ihogy ennek a hevételnek a íokozása az _ államháztartás számára lényeges előnyt nem jelent. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az intézkedések azért alkalmaztatnak, mert súlyt helyezünk arra, (hogy fokoztassék a nemzeti jólét és a társadalom biztonsága. Számolnunk kell azzal az ellen vetéssel, (hogy hiszen ma sem tudjuk elhelyezni a diplomás ifjúságot. Szerény véleményem szerint az az eljárás, amelyet a kormányzat az ifjúság elhelyezése terén ma követ, nem megfelelő. A bankokat, az ipari és kereskedelmi vállalatokat arra kötelezni, hogy számfelett vegyenek fel mérnököket, véleményem szerint egész helytelen politika. Az a mérnök, akit abban «z üzemben vagy általában nem ötödik, hanem thusizadik keréknek állítanak be, nem dolgozhat olyan lelkiállapotban, (hogy a munkaadónak értékes munkát teljesíthessen, (Igaz! 'Úgy van!) de másrészt nines is abban a helyzetiben, hogy a saját maga javára, az ő jövő működésének előnyére bizonyos tapasztalatokat gyűjthessen. Ez az eljárás, ez a kényszer, amelynek alapján az elhelyezés ma történik, sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem használ. Véleményem sízerint egyetlen módja van az elhelyezés megkönnyítésének és ez az, hogy a gazdasági életnek felvirágoztatására kell törekedni, mert amint egyszer a gazdasági életben valami fellendülés van, azonnal jelentkezik a mérnökök iránti kereslet. 1 Megállapítom, hogy ina Magyarországon egyetlenegy állásnélküli mérnök sines. Ha van ilyen mérnök, az csak azért nincs állásban, mert nem akarja elfogadni a kínálkozó állást, 'vagy azért, mert nem felel meg neki, mivel 'például vidéken van és ő Pesten akar maradni, vagy azért nem felel meg neki, mert olyan működési körben akarták alkalmazni, amelyben nem akar dolgozn i. így válogatni az állásokiban természetesen nem lehet. . Ennek előrebocsátása után legyen szabad rámutatnom egynéhány olyan lehetőségre, ahol a mérnökök' egész seregét lehetne még 'elhelyezni. Az egyik lehetőség ott van, hogy a földmívelésügyi miniszter ÚT Ö exeellenciája a legutóbbi időben igen bölcsen a vidéki vegykísérleti állomásokra, amelyek eddig élelmiszervizsgálattal foglalkoztak, — azt hiszem hét ilyen állomás van — agrokemikusokat helyezett el, akiknek feladata a talaj vizsgálata. E talajvizsgálat nemcsak abból a szempontból fontos, amit a földmívelésügyi miniszter úr ő exeellenciája tartott szem előtt, hogy ezek az agrokemikusok a tanácsadó szerepét töltik be a gazdáknál, tanácsot iádnak a növénytermesztés szempontjából arra nézve, hogy melyek azok a növények, amelyek egyik vagy másik talajon a legjobban tenmelhetők, imondom, nemcsak éhben az irányban van szükség a talajvizsgálatra, hanem abból a szempontból is, hogy a tagosítás, valamint a telepítés során a talajösszetételből és egyéb adott viszonyokból kell megállapítani az illető földnek, birtoktestnek az értékét, ^ máskülönben sem a tagosítást, sem a telepítést helyesen •végrehajtani nem lehet. Körülbelül 2500 községben kellene a tagosítási munkát végrehajtani. Ha már most ezek közül csak 100 községet veszek fel évenként, vagyis 25 évre terjesztem ki a tagosítási munkálatokat, akkor m évenként^ 400—500 mérnöknek lehet állandóan munkát adni. Mi kellene ehhez? A tagosításnak gyorsabb tempóban való végrehajtása. Miért folyik ma a tagosítás olyan lassú tempóban"? Azért, mert a gazdákat megterhelték nemcsak annak a mérnöki munkának a díjával, amely a tagosítással kapcsolatban felmerül, mert a gazda ezt szívesen megfizeti, hiszen neki a tagosításból haszna van, de megterhelték súlyos közigazgatási költségekkel is, amelyek a tagosítás ellenőrzésével és .végrehajtásával kapcsolatban felmerültek. Megállapítottam, hogy a mérnöki díjaknak 50%-a a közigazga tási eljárásból kifolyólag felmerülő költség. Nekem az a szerény véleményem, hogy ha az állam átvállalja az egész tagosítási költség 33%-át, ezzel tulajdonképpen igen rentábilis beruházást eszközöl, mert hiszen be van bizonyítva, hogy a tagosítás révén a termési eredmény egészen 30%-ig növekszik. Ennek a 30%-ig terjedő növekedésnek a konzekvenciája természetesen kincstári bevételekben jelentkezik és ezek képeznek ellenértéket annak a 33%-os állami költségvállalásnak. De vannak itt más alkalmazási lehetőségek is. Itt van például az országos kataszteri felmérés. Ezt most az állam csinálja, de a munka igen lassú tempóban folyik, úgyanynyira, hogy sajátmagát felemészti. Ha egy bizonyos számú községben a tagosítási munkát befejezik, kezdhetik újra, mert a befejezéskor már egészen más állapotok vannak, mint amikor a munkálatokat elkezdték. Véleményem szerint itt egy szerves munkaprogrammot kellene készíteni és amely záros határidőn belül, a magánmérnöki kar igénybevételével való végrehajtásáról kellene gondoskodni, Í *!#! | De itt van még a városmérés is. A városok csatornázása, vízvezetékkel való ellátása, a közlekedési hálózat kiépítése, a városszabályozási térképek elkészítése városmérés nélkül lehetetlen. A városépítési törvénynek sürgős végrehajtásával kapcsolatban megint egypár száz mérnök elhelyezése válnék lehetővé. De itt van a gázvédelmi intézkedések foganatosítása is. Ezeket meg lehet csinálni az előbb említett vegykísérleti állomásokkal kapcsolatban a különböző vidékeken s a vegykísérleti állomások létszámának kiterjesztésével» mondjuk például a mai létszámról, 50-ről 60-ra való felemelésével megint 100—150 mérnök elhelyezése válnék lehetővé. Itt vannak a különböző építkezések, az útépítés és a többi. Itt van végre a gabona minőségi standardirozásával kapcsolatban raktárházak építése. Amióta a gabona átvétele nemcsak a fajsúly és tisztaság alapján, hanem a sütőképesség alapján is történik, azóta megállapítást nyert, hogy a kevert búza adja meg a legjobb feltételeket, amelyek mellett az exportot lebonyolítani lehet. Az ilyen keverés céljából raktárházakat kell építeni s hogy ezeknek a raktárházi üzemeknek a rentabilitását biztosítsuk, melléküzemeket kellene létesíteni. Ilyen melléküzemek lehetnek a raktárházak mellett a hűtőházak, jéggyárak, tej, must, konzerváló és egyéb hasonló mezőgazdasági üzemek, amelyeknek létesítésével rentábilis üzemmé lehetne tenni a raktárházakat.