Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-7

Az országgyűlés felsőházának 7. ülése 1935. évi június hó 18-án, kedden. 73 nek csak találgatások tárgyait képezhető lázas > tünetei. Az államok a helyett, hogy a lehető legnagyobb emberi jólét, célkitűzéseihez alkalmaznák hozzá gazdaságpolitikájukat, kénytelenek számolni láthatatlan és mérhetetlen veszedelmek lehetőségeivel és az ezek elleni védekezésre kötni le és vonni el a jólét jelentős eszközeit. Amióta a párizskörüli békékben a világ professzionátus politikusai bizonyságot tettek a felől, hogy a bölcseség teljes hiányával és teljes kikapcsolásával is megvan a jogi és fizikai lehetősége a világ kormányzásának és sorsa intézésének, azóta a külpolitikai kérdésekhez való hozzászólás jóformán mindenkinek jogosító, szabad zsákmánya lett. így azt hiszem, nekem sem kell túlságosan erőltetnem a magam számára ezt a jogot. Igénytelen meglátásom szerint súlyos láz mértékéig fokozódott izgalom vetette ki az egyensúly állapotából az államok lelkivilágát, jóformán kivétel nélkül. Ennek a kóros állapotnak folyamata^abban a pillanatban indult meg, amint a természeti és történelmi igazságokat az erőszak kezével törték kerékbe a párizskörüli békék. Az ilyen erőszaktételt sem Népszövetséggel, sem hármas, sem négyes hatalmi paktummal, sem regionális, sem esetszerű szerződésekkel, sem a szárazföld, sem a víz, sem a levegő még félelmetesebb stratagémáival nem lehet jóvátenni, hanem egyedül csak olyan in integrum res ti tuti óval, amely Istennek a földre írt természeti törvényeivel és a történelem folytonosságában kijelentett akaratával megegyezik. Amíg ez el nem következik, addig égni fog a világ és ha ez sokáig késik, el is fog égni egészen a világ. Nagyrabecsülöm Gömbös^ Gyula miniszterelnök úrnak a nemzet jobb jövőjébe vetett fanatikus hitét és azt a bölcs mérsékletet, amelylyel külpolitikai cselekedeteit ehhez a hithez alkalmazza. Mindig igazság marad a Szentírás kijelentése: a jövendő a béke emberéé. Ha ez a jövendő késik is, türelemmel kell kivárni. A kormány külpolitikai orientációja a helyzet pontos ismeretén alapuló meglátást mutat. Szigorúan semleges,^ legfeljebb defenzív magatartás; extenzivitásában és intenzivitásában is, minden irány felé kimélyített békés érintkezés tanácsos akkor, amikor az ugyanazonos érdekekre utalt hatalmi csoportozatok sem tudnak teljesen egy nevezőre jutni- Mindig igraz marad, — és ezt jegyezzék meg a győző államok tanulságul, a legyőzöttek pedig vigasztalásul — hogy minden olyan, hogy mindenkit érhet. Ilyen körülmények között a magyar külpolitika számára bölcsebb út nem Js adathatok, mint éles vonalak vállalása nélkül főleg gazdasági tartalmú békességes^ érintkezést keresni és tartani fenn az összes államok társaságában. A kormány legnagyobb belpolitikai összefoglaló érdeméül azt tartom, hogy a nemzeti öntudat lelkiségére helyezte a fősúlyt és _ezzel visszaadta a lesújtott nemzetnek a jobb jövendőbe vetett reménységét. Nem az anyag és a számok, nem az intézmények és a módozatok, hanem a lélek adía a hangsúlyt a jövő reményéhez, amely nélkül tetszhalottá válik a legkiképzettebb állami élet. is. Ezért nyilatkozott meg a nemzet bizalma olyan impozáns módon Gömbös Gyula mellett és ezért nem szűnik meg a felsorakozás politikájának kitűzött zászlója alá« A kormány programmjában biztosítékát latom annak, hogy az alkotmányreform a magyar jogfejlődés szerves eredményeképen a magyar állam szuverenitásának senki által és semmi által el nem homályosítható és meg nem osztható teljességével, a parlamentarizmus elveinek érvényesítésével, a választójognak a modern követelmények és a nemzeti érdek összefoglaló, szem előtt tartása melletti rendezésével és a törvényes status quo-nak minden kockázat elleni biztosításával fog keresztülvitetni. r A kormány programmjában biztosítékot látok a szabadságjogok védelmének és érvényesítésének olyan módjára, amelyben a szabadság elve, eszménye, szentsége összhangba jön az erkölcs, a tisztesség, a rend és a nemzeti érdek követelményeivel. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) A kormány programmjában biztosítékot látok a közgazdasági életnek és benne a hiteléletnek a forgalom tárgyát képező ingó és ingatlan javak értékeléseinek és árviszonyainak békebeli törvénye szerinti rendezésére és kialakítására a magyar föld természeti adottságán alapuló agrárérdekek prioritása mellett. Biztosítékot látok a kormány programmjában •a vallásfelekezetek és a társadalmi osztályok kölcsönösségének a mindent domináló nemzeti szempont és állami érdek parancsa szerinti kialakulására, biztosítékot látok minden álmodozásból és gyűlölködésből fakadó szélsőséges elfajulások keménykezű megrendszabályozására. A kormányelnök úr a belpolitika és külpolitika alapvető kérdéseit határozottan körvonalozta. Célkitűzései mind a két téren lelkesek és reálisak. A kormányelnök úr rendelkezik a, meggyőződés tisztaságával, az elhatározás gyorsaságával, a keresztülvitel erejével és bölcseségével, az akadályok leküzdésének erélyével és bátorságával. Reménysége valóraváltásához meg kell adnunk a költségvetésben kért eszközöket, minélfogva a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik Szeberényi Lajos Zsigmond ő méltósága. Szeberényi Lajos Zsigmond: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A jelen század első évtizedének utolsó éveiben megjelent Szentpétervárott egy híres írónak, Petrovnak a könyve. Ebben a világvárosban t. i. rendkívül víg élet folyt, nagyszerűek voltak a pénzügyi viszonyok, annyi arany volt, amennyi bankó, minden mulató tele, vígság, öröm. Szép volt ez a főváros. Ez az író, egyszerű lelkésze az óhitű egyháznak, azt írta: uraim vigyázzanak, ez a tánc és ez a mulatság a sírok felett folyik. Nagyon sokan tudták t. i., hogy a főváros e mellett a fénye és gazdagsága mellett vannak a nagy birodalomban éhező emberek, sőt az éhségtől haldokló emberek. Ezért mondotta az a sokat ócsárolt, üldözött és talán méltán is elítélt Easputin a cárnak: uram, ne higyjen azoknak, akik önnek hízelegnek, hanem kérdezze meg a népet, hogyan van, lássa meg, hogyan élnek ebben az országban az emberek és akkor majd talán segíteni is fog rajtuk. Ezt én nem összehasonlítás végett mondom, csak, amint a német mondja, mintegy Bussprädigtnek tartom a magam számára is, hogy amikor nekünk egyénileg jó dolgunk van, gondoljunk mindig 13