Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-6
44 Az országgyűlés felsőházának 6. ülése 1935. évi június hó 5-én, szerdán. kir. főügyészségtől Bittner János felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában* megkeresés érkezett. A megkeresés — előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadatik a mentelmi bizottságnak. Jelentem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Akadémiának folyó évi május hó 27-én Concha Győző emlékezetére tartott összes ülésére a Felsőházat meghívta. Az emlékülésén a Felsőház képviseletében Tomesányi Móric tagtársunk vett részt. Tudomásul szolgál. Bemutatom a Budapesti Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem rektorának átiratát, amellyel az egyetemnek az Országház kupolacsarnokában folyó évi szeptember hó 27-én délelőtt 11 órakor tartandó díszülésére a Felsőház tagjait meghívta. A díszülésen a Felsőház képviseletében az elnökség fog megjelenni. Felkérem azokat a felsőházi tag urakat, akik a díszülésen résztvenhi kívánnak, hogy ebbeli szándékukat a háznagyi hivatalban bejelenteni szíveskedjenek. Ismétlem, hogy az ülés szeptember 27-én lesz. Jelentem, hogy folyó évi június hóra Bálás Barna és S. Bálint György felsőházi tagok következnek naplóhitelesítőkül. Tudomásul szolgál. Jelentem, hogy a közjogi és törvénykezési, közgazdasági és közlekedésügyi, továbbá pénzügyi bizottság beadta együttes jelentését az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelentés kinyomatott, szétosztatott^ és a házszabályokban előírt 3 nap közbevetésével mai ülésünk napirendjére tárgyalásra kitűzetett. T. Felsőház! A legutóbb megválasztott bíróságok tagjai közül többen még nem tettek esküt. Bizonyára hozzájárulni méltóztatnak ahhoz, hogy ezek a bírósági tagok most tegyék le az esküt. Az igazoló bíróság tagjai közül még nem tettek esküt: Huszár Aladár, Kaltenecker Viktor, Lázár Ferenc és Szőke Gyula rendes tagok; továbbá Miskolczy Pál póttag. ' Felkérem tehát az igazoló bíróságnak most felsorolt tagjait, hogy az igazoló bíróság tagjai részére előírt eskü letétele végett a terem közepére jönni szíveskedjenek. (Kaltenecker Viktor, Lázár Ferenc és Szőke Gyula a terem közepére jönnek.) Kérem a jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni, szíveskedjék. , . ; Szontagh Jenő jegyző (olvassa az eskümintát.— Kaltenecker Viktor, Lázár Ferenc és Szőke Gyula leteszik az esküt.) Elnök: Az eskü letétetett. Az 1871: VIII. t.-c. 35. §-* és az 1926:XXII. t.-e. 45. és 49. §-al alapján szervezett királyi és országos ilegfőibb fegyelmi bíróság tagjai közül még, nem tettek; esküt: Meczner Bella, Széli József és Zilahi-Sebess Dénes rendes tagok; továbbá Miskolczy Pál póttag. Felkérem tehát ennek a bíróságnak most elősorolt tagjait, hogy az eskü letétele végett a terem közepére jönni szíveskedjenek» (Széli József a terem közepére jön.) Kérem a jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni szíveskedjék. Szontagh Jenő jegyző (olvassa az eskümintát. — Széli József leteszi az esküt.) Elnök: Az eskü letétetett. Az 1896:XXVL t.-c. 8. §-a és az 1926:XXII. t.-c. 45. és 49. §-ai alapján szervezett királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság tagjai közül még nem tettek esküt Huszár Aladár és Szmreesányi Lajos rendes tagok, Űgy látom, hogy az eskü letételére felhívott tagtársaink nincsenek jelen, így az eskü letétele ma nem fog megtörténni. T. Felsőház! Jelentem, hogy gróf Somssich József ő nagyméltósága a marseillei ügyben napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Gróf Somssich József ő excellenciáját illeti a szó. Gróf Somssich József: Nagyméltóságú Elnök Úr! Igen t. Felsőház! Hazafias kötelességet; vélek teljesíteni, amidőn az ismert marseillei ügy lezárása után megemlékezni vagyok bátor azokról az érdemekről, amelyeket eme kínos ügy sikeres befejezésével a külügyminiszter úr szerzett. (Úgy van! Ügy van!) Akik az ez alkalomból kiadott hivatalos közlemények sorai között olvasni tudnak, azok megértik, mily nehéz, milyen idegölő, mily céltudatos kitartást és tapintatot követelő munka lehetett az ellenünk folytatott hihetetlen mérvű uszítást megfelelő módon megállítani és a már szinte Európa békéjét fenyegető bonyodalmakat eloszlatni. Megdöbbenést, hogy ne mondjam, undort érzek, amikor visszagondolok az elmúlt hónapok idevágó történetére, mely azt látszik mutatni, hogy egy védtelen és kis állammal szemben az erősebbek oly dolgokat engedtek meg imaguknak, melyek könnyen lángbaboríthatták volna az Európa minden sarkán szunnyadó parazsat. Ha magunk elé képzeljük a genfi helyzetet, úgy azt látjuk, hogy a Magyarország jó hírnevére szórt rágalmakat és más komoly veszélyeket a magyar külügyminiszternek úgyszólván egyedül, saját erejére támaszkodva kellett elhárítani. Kánya Kálmán a háború és a bolsevizmus letörése után az elsők között volt, aki munkatársamként nagy képességeit és energiáját az összeroppanó ország felépítésének szolgálatába állította. Most, közel 16 év után nehéz, hogy ne mondjam, veszélyes körülmények között újból megvédelmezte ezt a szegény csonka országot. Azt hiszem és úgy látom, hogy az adott lehetőségeket Genfben teljes mérvben kimerítette, mert nemcsak sikerült — és remélhetőleg mindenkorra sikerült — lezárnia a szomorú marseillei esetből kifolyó jugoszláv panaszt, amely a Népszövetség előtt feküdt, hanem messzelátó megfontoltsággal a maga részéről azt is lehetővé tette, hogy e kérdés kiküszöbölése révén Magyarország és Jugoszlávia között jobb szomszédi viszony keletkezhessek. Úgy vélem, hogy ezért a békepolitikáért, amelyet a magyar kormány folytat, Kánya Kálmán külügyminiszternek őszinte köszönetet mondhatok azzal a meggyőződéssel, hogy etekintetben az igen t. felsőháznak és az egész ország közvéleményének osztatlan helyeslésével találkozom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita sem határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirendre. Következik a közjogi és törvénykezési, közgazdasági és közlekedésügyi, továbbá pénzügyi bizottság együttes jelentése alapján az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bejelentem, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslat előadójává Hoepfner Guidó felsőházi tagot választotta.
