Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-26
502 Az országgyűlés felsőházának 26. ülése 1936. évi május hó 9-én, szombaton. okoz az, hogy az örökhagyó után maradó kisebb-nagyobb tartozásokat, a betegápolással és temetéssel kapcsolatban felmerült költségeket, a hagyatéki eljárásnál felmerülő • ügyvédi és közjegyzői díjakat, az örökséget terhelő esetleges kisebb-nagyobb hagyományokat miből, hogyan fizesse ki, hol szerezzen erre pénzt akkor, amikor kölcsön felvételéről úgyszólván beszélni sem lehet. De semmiesetre sem fogja tudni kifizetni ezt a tartozását akkor, ha történetesen abban az évben rossz termése lesz, tehát önhi< báján kívül jut abba a helyzetbe, hogy illetékfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. így tehát a törvény olyan mulasztásért akarja öröklött birtoka egy részének igénybevételével büntetni, amely mulasztásban ő nem vétkes. Azt hiszem, nincs senki a Felsőház mélyen t. tagjai között, aki jogi felfogásával összeegyeztethetőnek tartja azt, hogy olyan rendelkezést iktassunk be egy törvénybe, amely rendelkezés as igazságosság elvébe ütközik, amikor azt akarja büntetni, aki nem vétkes. E kardinális hibáján kívül a 37. § 2. pontjában lefektetett rendelkezés kifogásolható azért is, mert igen alacsony értékben szabja meg az értékhatárt, amely szerint igénybevehetők ezek a birtokok, mert az 5000 korona kataszteri tiszta jövedelmet elérő birtokokat is ezen kategóriába sorozza. Ennek a törvényjavaslatnak kétségtelenül nem az a célja, hogy a középbirtokokat felaprózza. Ez kitűnik abból is, hogy a 8. és a 10. szakaszok alapján igénybe vehető birtokok értékhatárát 30.000, illetőleg 10.000 korona kataszteri tiszta jövedelemben állapítja meg. Kérdem tehát, hogy miért szükséges^ a 37. szakasz 2. pontja alapján amúgyis méltánytalanul igénybe vehető birtokok értékhatárát alacsonyan, 5000 koronában megállapítani, — hiszen nyilvánvaló, hogy ez túlalacsony értékhatár — mikor egyes vidékeken, például Csanád vármegyében is megtörtént az, hogy egy 250 holdas birtok örököse természetben, vagyis földben lesz köteles leadni illetéktartozását, amennyiben egy év alatt nem fogja tudni kifizetni. Annál is inkább méltányosnak tartom ezt a kérést, mert a testvér vagy a távolabbi rokonok utáni öröklésnél ez az illeték már járulékaival együtt 15—20.000 pengőt is kitehet. Ismerve tehát a földmívelésügyi miniszter úr ő excellenciájának igazságos és méltányos gondolkozását, tisztelettel arra kérem ő excellenciáját, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a 37. szakasz 2. pontjában foglalt rendelkezés akként módosíttasék, hogy az átengedésre kötelezhető öröklött ingatlan birtokok alsó értékhatára 5000 koronáról 10.000 koronára emeltessék fel és hogy a fizetés teljesítésére megállapított határidő egy év helyett három évben állapíttassák meg. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kíván még valaki a 37. szakaszhoz hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr ő excelleneiája kíván nyilatkozni. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad megnyugtatnom a felsőházi tag úrő méltóságát abban a tekintetben, hogy a javaslat szerint 5000 koronáig érintelenül marad az ingatlan. Ezenfelül csak egyharmadát lehet igénybe venni földben. Ez tehát azt jelentené, hogy 5000 koronán felül csak annyiban lehet igénybe venni, amennyiben egyharmad részét, vagyis 33%-át kellene örökösödési adóba befizetni, ami ezeknél a kategóriáknál teljesen elképzelhetetlen. Másrészről legyen szabad megnyugtatásul azt közölnöm, hogy tulajdonképpen a kötelezés csak akkor áll elő, — mint ahogy eddig is történt rendszerint — ha a pénzügyminiszter halasztást ad bizonyos ideig s amikor már további halasztás nem adható, akkor azután végrehajtásra kerül a sor. A jelenlegi viszonyok között az egész ingatlant el lehet árvereztetni iáikkor is, ha már az esedékesség megnyíltaikor áll fenn ez a helyzet.. Ez a javaslat tehát a gazdának inkább bizonyos előnyt biztosít. De ha mindez nem nyugtatná meg ő méltóságát, akkor legyen szabad utalnom arra, hogy a javaslat szövege szerint a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg járhat csak el; már pedig a földmívelésügyi miniszteriek kell, hogy legyen annyi birtokpolitikai érzéke, hogy olyan kis földeket, amilyenekre méltóztatott célozni, ne vegyen igénybe. Viszont vannak az országnak más részei, ahol más a helyzet, nem ugyanaz., mint amire ő méltósága cé'lzott azi ő környékéről szólva, ahol teljesen elismerem ennek az aggálynak esetleges jogosultságát, ha mindezek a körülmények, amelyeket ybltam bátor itt felemlíteni, véletlenül összejátszianalk. Kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ez a szakasz az eredeti fogalmazásban maradjon meg, mert én legalább azt hiszem, teljesen megnyugtathatom ő méltóságát. Jakahffy Gyula: T. Felsőház! Ő nagyméltósága felvilágosítása részben megnyugtat, de az ón nézetein szerint akkor, amidőn vannak vidékek, ahol, mint pl. Csanád vármegyében egyetlen háromezer katasztrális hold nagyságú ingatlan ... Elnök: Méltóztatik visszavonni indítványát? Mert ha nem szándékozik visszavonni, akikor errevonatkozólag most már vita nincs. Jakabffy Gyula: Bocsánatot kérek. Nem szándékoziom visszavonni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítfom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 37. §-t az együttes bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Jakabffy Gyula felsőházi tag úr indítványával, igen vagy nem! (Igen!) Kérem azokat, akik az együttes bizottság szövegezésében fogadják el a szakaszt, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik-) Többség! Kimondom tehát a határozatot, hogy a felsőház a szakaszt az együttes bizottság szövegezésélben fbgadta el. Következik a 38. §. Gróf Bethlen Pál jegyő (felolvassa a törvényjavaslat 38—100. %-ainak sorszámát. — A felsőház a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök; Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot az eszközölt módosításokkal elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház »a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről« szóló törvényjavaslatot az együttes bizottság által tett módosításokkal, az együttes bizottság szövegezésében, illetőleg a részletes tárgyalás során eszközölt módosításokkal elfogadta (Mozgás.) s ekként a törvényjavaslat a módosításokhoz való hozzája-
